Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A hemiplégiás migrén összetéveszthető a stroke-kal

Érdekességek2025. március 18.

A hemiplégiás migrén egy ritka típusú fejfájás, amelyet az egyik oldal végtagjainak gyengesége vagy bénulása előz meg. Mivel ezek a tünetek kifejezetten hasonítanak a stroke tüneteire, sürgősségi ellátásra van szükség. Ezek után viszont akkor is szükséges a neurológiai kivizsgálás, ha maga a hemiplégiás migrén nem életveszélyes állapot. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa beszélt a diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről.

Fotó: Alana Jordan | PixabayA hemiplégiás migrén két típusa

A tipikus migrén tünetekkel és a fél oldali izomgyengeséggel, bénulással járó hemiplégiás migrén jellemzően aurajelenséggel kezdődik, amellyel szinte párhuzamosan jelentkezik a fejfájás roham. Amíg azonban a klasszikus migrén egy gyakori betegség, ez a fajta migrén ritkának számít. Általában 12-17 éves kor közt jelentkezik az első roham, és az idősödéssel jellemzően csökkenő tendenciát mutat.
A betegségnek alapvetően két típusa különböztethető meg.

Jellegzetes tünetek

A hemiplégiás migrén az izmokat, a beszédet és a látást érintő tüneteket okoz, azonban más módon, mint a klasszikus migrén.


A diagnózis és a kezelés elengedhetetlen

A hemiplégiás migrén triggerei gyakorlatilag ugyanazok lehetnek, mint amelyek a klasszikus migrént kiválthatják. Ilyen például a stressz, az alvási szokások változása, a fizikai megterhelés, az erős fények, bizonyos élelmiszerek és az étkezés kihagyása, esetleg a fejet érő trauma.
Para doktor arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a hemiplégiás migrén leggyakrabban néhány óra, esetleg egy nap alatt elmúlik, ritka esetben tovább is tarthat, ami nyilvánvalóan erősen befolyásolja a hétköznapi tevékenységeket. Egyes esetekben olyan komoly komplikációk is adódhatnak, mint a visszatérő rohamok, a memóriavesztés, a viselkedési változások, a kognitív képességek romlása, akár kómába is eshet az érintett. Ezért már az első rohamnál után nagyon fontos a neurológiai kivizsgálás. A kivizsgálás során nem csak a fizikai tünetekre kérdezünk rá, de a családi kórelőzményekre is, és természetesen alapvető neurológiai vizsgálatokat is elvégzünk. Ezek alapján dönthetünk arról, szükséges lehet-e például genetikai teszt, CT, MRI vagy EEG – ismerteti dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. – Az eredmények ismeretében állíthatjuk fel ezt a ritka diagnózist, amelyet aztán különböző hatásmechanizmusú gyógyszerekkel és akár Botox-terápiával is kezelhetünk. Ezen kívül gyakori ismétlődésnél elrendelhetünk állandóan szedendő preventív gyógyszert is, de ez nem minden esetben tudja teljes mértékben megelőzni a migrénes epizódokat. Azonban minden páciensnek érdemes kutatni a triggerek után, és olyan életmódot bevezetni, amely a lehető legkevesebb provokáló tényezőt foglalja magában.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).