Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A hideg lábfej és a járásra fokozódó fájdalom érszűkületet is jelezhet

Érdekességek2024. március 17.

Az érszűkület bármelyik érben kialakulhat a testben, és nagyon gyakori, hogy egyszerre több ér is érintett. A probléma nem csak lábfájdalommal járhat, akár stroke-ot, szívinfarktust is előidézhet! Hogy milyen tünetek jelezhetik az érszűkületet, ha az az alsó végtagokban alakul ki, arról dr. Kósa Évát, a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comAz érszűkület (atherosclerosis) az az állapot, amikor verőerek, vagyis az artériák falában főként vérlemezkékből, koleszterinből álló lerakódások ún. plakkok keletkeznek, növekednek és szűkítik az ér lumenét. Az adott ér fala megvastagodik, merevebbé válik, megnövekszik a véráramlás sebessége. Ha a szűkület mértéke olyan fokot ér el, hogy blokkolja a vér áramlását, akkor károsodik a szervek tápagyag-és oxigénellátása. Az erek teljes elzáródása nagyos súlyos következményekkel, akár a szövetek elhalásával is járhat, emiatt már az érelmeszesedés korai szakaszában érdemes komolyan venni az állapotot!

Az érszűkület okai

Eleinte nem okoz tüneteket

Az alsóvégtagi érszűkületnek gyakran kezdetben nincsenek tünetei, ám ahogy a plakk fokozatosan növekszik az artériában, úgy jelentkeznek/romlanak a panaszok. A tünetek attól függenek, hogy melyik érterület érintett. A vádli és a comb területén levő szűkület a lábfejen és a vádliban, a lágyéktájon vagy kismedencében előforduló szűkület inkább a fartájon, combban okoz fájdalmat. Fontos tudni, hogy ha egy artéria elzáródik, akkor a tünetek nagyon súlyosak lehetnek és nemcsak a fájdalom nagyon erős, hanem fekély is kialakulhat a végtagon.


A lábakban kialakult érszűkület fontos figyelmeztető tünetei

A lábak ereiben kialakult érfali lerakódások, a plakk-képződés esetén a tünetek gyakran csak azután jelennek meg, ha az ér átmérője több, mint felére beszűkült. A panaszok gyakran lassan alakulnak ki, és eleinte észrevétlenek maradhatnak, főleg, ha beteg életviteléből adódóan keveset gyalogol. Ilyenkor a járástávolság 200-300 méterre is lecsökkenhet és csak egy hosszabb gyaloglás vagy túra alkalmával derül fény arra, hogy a járással valamilyen probléma van.

“Tipikus tünet a lábfájdalom, amely bizonyos távolság megtétele után jelentkezik, járásra romlik és pihenésre enyhül. Ezért az érszűkületet “kirakatnézegető betegségnek” is nevezik,

hiszen a beteget a járás rövid távon megállásra kényszeríti, a fellépő fájdalom miatt pár percre megállni kénytelen és ilyenkor a kirakatok megnézésével palástolhatja tünetét. A fájdalmon kívül figyelemfelhívó jel még a lábszárszőrzet csökkenése, a körmök töredezése, gombásodása, súlyosabb esetben a lábfej, lábujjak hidegsége, zsibbadása, nyugalmi, főleg éjszakai fájdalma, amit a romló vérellátás okoz. Nagyon fontos, hogy az első panaszok megjelenése után megtörténjen a tünetek kivizsgálása, főleg a rizikófaktorokkal rendelkező betegek esetén, mivel az állapot kezelés nélkül folyamatosan romlik. Legsúlyosabb esetben az oxigén-és tápanyaghiány olyan fokot érhet el, hogy a lábon sebek keletkeznek, fekély alakul ki, ami már a végtag megmaradását is fenyegeti és akár lábamputációhoz is vezethet”- hívja fel a figyelmet dr. Kósa Éva, a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusa.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy érszűkület van jelen, úgy az orvos megtapintja a pulzust a lábban. Ha a végtag adott részén a pulzus csökkent, esetleg nem tapintható, akkor egy ún. boka-kar index meghatározásra kerül sor, amellyel az érszűkület megállapítható vagy kizárható. Emellett laborvizsgálatra kerül sor a rizikófaktorok feltérképezésére. Súlyosabb esetekben érfestés indokolt az érsebészeti beavatkozást megelőzően. Amennyiben kiderül, hogy a lábakban érszűkület van jelen, akkor javasolt a test más részein, főként a nyak, az agy és a szív ereinek állapotát is körültekintően megvizsgálni, mivel gyakran ezek a szervek és érintettek lehetnek.

Életmód terápia, gyógyszeres kezelés, műtét

Mint minden érbetegség, úgy az érszűkület esetén is kiemelkedő szerepe van a megfelelő életmód követésének, hiszen, ha az illető továbbra is dohányzik, zsíros ételeket fogyaszt, túlsúlyos, nem mozog eleget, a vérnyomása vagy vércukra nincs megfelelően beállítva, akkor a gyógyszeres terápia hatékonysága csökken. Az életmód terápia, a rizikófaktorok csökkentése, a gyógyszeres kezelés, a napi rendszerességgel elvégzett séta, mellett súlyosabb esetben szükség lehet értágítás vagy érműtét elvégésére is ahhoz, hogy a beteg tünetei enyhüljenek. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy teljes gyógyulást a műtéti megoldás sem jelent és a betegnek figyelnie kell arra, hogy a gyógyszeres kezelés mellett élete végéig mellőzze az ereket károsító szokásokat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.