Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A hideg lábfej és a járásra fokozódó fájdalom érszűkületet is jelezhet

Érdekességek2024. március 17.

Az érszűkület bármelyik érben kialakulhat a testben, és nagyon gyakori, hogy egyszerre több ér is érintett. A probléma nem csak lábfájdalommal járhat, akár stroke-ot, szívinfarktust is előidézhet! Hogy milyen tünetek jelezhetik az érszűkületet, ha az az alsó végtagokban alakul ki, arról dr. Kósa Évát, a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comAz érszűkület (atherosclerosis) az az állapot, amikor verőerek, vagyis az artériák falában főként vérlemezkékből, koleszterinből álló lerakódások ún. plakkok keletkeznek, növekednek és szűkítik az ér lumenét. Az adott ér fala megvastagodik, merevebbé válik, megnövekszik a véráramlás sebessége. Ha a szűkület mértéke olyan fokot ér el, hogy blokkolja a vér áramlását, akkor károsodik a szervek tápagyag-és oxigénellátása. Az erek teljes elzáródása nagyos súlyos következményekkel, akár a szövetek elhalásával is járhat, emiatt már az érelmeszesedés korai szakaszában érdemes komolyan venni az állapotot!

Az érszűkület okai

Eleinte nem okoz tüneteket

Az alsóvégtagi érszűkületnek gyakran kezdetben nincsenek tünetei, ám ahogy a plakk fokozatosan növekszik az artériában, úgy jelentkeznek/romlanak a panaszok. A tünetek attól függenek, hogy melyik érterület érintett. A vádli és a comb területén levő szűkület a lábfejen és a vádliban, a lágyéktájon vagy kismedencében előforduló szűkület inkább a fartájon, combban okoz fájdalmat. Fontos tudni, hogy ha egy artéria elzáródik, akkor a tünetek nagyon súlyosak lehetnek és nemcsak a fájdalom nagyon erős, hanem fekély is kialakulhat a végtagon.


A lábakban kialakult érszűkület fontos figyelmeztető tünetei

A lábak ereiben kialakult érfali lerakódások, a plakk-képződés esetén a tünetek gyakran csak azután jelennek meg, ha az ér átmérője több, mint felére beszűkült. A panaszok gyakran lassan alakulnak ki, és eleinte észrevétlenek maradhatnak, főleg, ha beteg életviteléből adódóan keveset gyalogol. Ilyenkor a járástávolság 200-300 méterre is lecsökkenhet és csak egy hosszabb gyaloglás vagy túra alkalmával derül fény arra, hogy a járással valamilyen probléma van.

“Tipikus tünet a lábfájdalom, amely bizonyos távolság megtétele után jelentkezik, járásra romlik és pihenésre enyhül. Ezért az érszűkületet “kirakatnézegető betegségnek” is nevezik,

hiszen a beteget a járás rövid távon megállásra kényszeríti, a fellépő fájdalom miatt pár percre megállni kénytelen és ilyenkor a kirakatok megnézésével palástolhatja tünetét. A fájdalmon kívül figyelemfelhívó jel még a lábszárszőrzet csökkenése, a körmök töredezése, gombásodása, súlyosabb esetben a lábfej, lábujjak hidegsége, zsibbadása, nyugalmi, főleg éjszakai fájdalma, amit a romló vérellátás okoz. Nagyon fontos, hogy az első panaszok megjelenése után megtörténjen a tünetek kivizsgálása, főleg a rizikófaktorokkal rendelkező betegek esetén, mivel az állapot kezelés nélkül folyamatosan romlik. Legsúlyosabb esetben az oxigén-és tápanyaghiány olyan fokot érhet el, hogy a lábon sebek keletkeznek, fekély alakul ki, ami már a végtag megmaradását is fenyegeti és akár lábamputációhoz is vezethet”- hívja fel a figyelmet dr. Kósa Éva, a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusa.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy érszűkület van jelen, úgy az orvos megtapintja a pulzust a lábban. Ha a végtag adott részén a pulzus csökkent, esetleg nem tapintható, akkor egy ún. boka-kar index meghatározásra kerül sor, amellyel az érszűkület megállapítható vagy kizárható. Emellett laborvizsgálatra kerül sor a rizikófaktorok feltérképezésére. Súlyosabb esetekben érfestés indokolt az érsebészeti beavatkozást megelőzően. Amennyiben kiderül, hogy a lábakban érszűkület van jelen, akkor javasolt a test más részein, főként a nyak, az agy és a szív ereinek állapotát is körültekintően megvizsgálni, mivel gyakran ezek a szervek és érintettek lehetnek.

Életmód terápia, gyógyszeres kezelés, műtét

Mint minden érbetegség, úgy az érszűkület esetén is kiemelkedő szerepe van a megfelelő életmód követésének, hiszen, ha az illető továbbra is dohányzik, zsíros ételeket fogyaszt, túlsúlyos, nem mozog eleget, a vérnyomása vagy vércukra nincs megfelelően beállítva, akkor a gyógyszeres terápia hatékonysága csökken. Az életmód terápia, a rizikófaktorok csökkentése, a gyógyszeres kezelés, a napi rendszerességgel elvégzett séta, mellett súlyosabb esetben szükség lehet értágítás vagy érműtét elvégésére is ahhoz, hogy a beteg tünetei enyhüljenek. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy teljes gyógyulást a műtéti megoldás sem jelent és a betegnek figyelnie kell arra, hogy a gyógyszeres kezelés mellett élete végéig mellőzze az ereket károsító szokásokat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.

Légúti betegségek és cukorbetegség

2026. január 25.

A megfázás, a nátha és az influenza sokak számára könnyen kiheverhető betegségeknek tűnnek, ám cukorbetegség esetén ezek a fertőzések komoly kockázatot jelenthetnek – különösen a téli időszakban. Egy egyszerű felső légúti megbetegedés is felboríthatja a vércukorszintet, növelheti a szövődmények esélyét, és akár kórházi kezelést is szükségessé tehet – hívja fel a figyelmet a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége.

A szezonális influenza lappangási ideje általában 1-4 nap, de akár 7 napig is eltarthat. A veszélyeztetett csoportokba tartoznak az öt éven aluli gyermekek, a 60 éven felüliek, a várandós nők, valamint kortól függetlenül a krónikus betegségekben szenvedők – így a cukorbetegek is.