Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A hideg miatt betegszünk meg télen?

Érdekességek2017. december 21.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.


A hideg ellen nem, de az immunrendszerünkért sokat tudunk tenni

Dr. Kádár János szerint, mivel a külső körülmények adottak, télen a hideg ellen nem sokat tehetünk, a hangsúlyt inkább arra kell fektetni, hogy az immunrendszer működését támogassuk. A főorvos ehhez nagyon fontosnak tartja a rostdús, fehérjében gazdagabb táplálkozást, a bélflóra egészségének megőrzését. „Az egészséges bélflóra az immunrendszer alapja, ezért kerülni kell a felesleges antibiotikum szedését, és ha szükséges probiotikumokkal támogatni a működését. A vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok közül az antioxidánsok, A- és E-vitamin, polivitaminok, szelén, cink ajánlható, de érdemes a természet patikáját is segítségül hívni: a fagyöngy és az Echinacea is hatásos a betegségek elleni védekezésben.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szabadidő, betáblázott napok

2025. augusztus 21.

A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.

Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.

Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:


ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).


Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…

Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.

Milyen allergiatípusok okozhatnak rekedtséget, a hang elvesztését?

2025. augusztus 21.

Elsősorban a szezonális légúti allergiák járhatnak ilyen tünetekkel, amelyek az adott időszakban vonatkozhatnak fűpollenre, fapollenre, gyomok pollenjére. Előfordulhat, hogy környezeti allergének irritálják a gégét és a hangszálakat, mint a por, a penész vagy az állatszőr. Ritkábban bár, de az is megeshet, hogy rovarallergia, például poratka, moly vagy csótány okozta túlérzékenység áll a tünetek mögött.  
Az allergiás eredetű gégegyulladás általában magától elmúlik néhány hét alatt, azonban vannak olyan tippek, amelyek segíthetik a gyógyulást:
– amennyire lehet, kerülni kell az allergéneket (ez pollenallergia esetén nyilván nem megoldható),
– hasznos lehet a hidegpárás inhalálás, ami hidratálja a hangszalagokat,
– érdemes kímélni a hangot (a suttogás nem kíméli azt, éppen ellenkezőleg),
– ajánlott kerülni az irritáló anyagokat, mint dohány és alkohol, a csípős, forró vagy túl hideg italok, ételek,
– sok folyadékot kell fogyasztani,
– meg lehet próbálkozni a sós vizes gargarizálással.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Alapvetően azért érdemes orvosi diagnosztizáláson részt venni, mert ha valóban allergia okozza a gégegyulladást és esetleg még más panaszokat is, és ezt felismerjük, nyilvánvalóan szükséges az allergológiai kezelés – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Vannak továbbá olyan feltűnő tünetek, amelyek minél hamarabb ellenőrzést igényelnek, mint például az erős köhögés, a nyelési nehézség, illetve, ha a rekedtség, a gombócérzés nem múlik el 2 hét alatt. A kivizsgálás során azt is kizárhatjuk vagy éppen megerősíthetjük, ha reflux, a hang nem megfelelő használata, a hangszalagokon esetleg felismerhető ciszta vagy polip, esetleg a hangszalag felszínén lévő ér megrepedése okozza a hangképzési problémát és az oknak megfelelő kezelést rendelhetünk el.

A klímaváltozás szemünkre gyakorolt fő hatásai

2025. augusztus 20.

Fokozott UV-sugárzás veszélyei

Az ózonréteg vékonyodása és a globális felmelegedés következtében megnövekedett UV-sugárzás jelentősen emeli számos súlyos szembetegség kockázatát. A hosszú távú UV-expozíció szürkehályog, makuladegeneráció, pterygium (kótos kötőhártya-növedék) és fotokeratitisz (hóvakság) kialakulásához vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évente 16-20 millió ember veszíti el látását szürkehályog miatt, és ennek jelentős része összefüggésbe hozható az UV-sugárzással.

A legtöbben stílus alapján választanak napszemüveget, pedig rendkívül fontos figyelembe venni a lencsék sötétségét meghatározó szűrőkategóriát is, mivel ez határozza meg, hogy milyen körülmények között ideális a használatuk. A kategóriákat Cat. 0-4 jelöléssel látják el (az angol „category” szóból).

Cat. 0 – átlátszó lencsék
– borús időre alkalmas
– sporthoz (kerékpár, síelés)
– a szemet a fénytől és hidegtől védik, de nem a napsugárzástól

Cat. 1 – sárga/narancssárga lencsék
– korlátozott látási viszonyok között ideális
– sportoláshoz és ködös időben ajánlott
– úgynevezett „világosító” szemüveg