Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A hidegallergia

Érdekességek2025. február 09.

Egyre inkább várjuk már a tavasz közeledtét, a jó időt és a meleg napsütést. Vannak közöttünk olyanok, akik ezt egészségügyi szempontból várják, ők hidegallergiában szenvednek, mely orvosi szempontból valójában nem allergia, mégis jelentősen csökkentheti a benne szenvedők komfortérzetét.

Fotó: jaroslav74 © 123RF.comAz allergiákat valamilyen anyag váltja ki, amely immunológiai reakciót okoz. A hidegallergia a fizikailag kiváltott allergiák közé tartozik, mely nem vált ki immunológiai reakciót, tünete a csalánkiütés. Oka, hogy a hideginger hatására hisztamin szabadul fel, azon a helyen, ahol hideg éri a testet. A hisztamin hatására rövid időn belül a bőr kipirosodik, ég, és erősen viszkető, hólyagos kiütések jelennek meg ezeken a területeken, mint amilyen a csalánkiütés. Többnyire a kezet, arcot érinti, hisz hideg időben ezek a védtelenek. De nyáron is megduzzadhat a száj, a torok és a nyelőcső is, ha hideg ételt, italt, jégkását, fagyit fogyaszt el a beteg. Az elpárologtatott verejték, hideg vízben úszás is kiválthatja a hirtelen csalánkiütést.

Hogy kinél milyen hatásra jelentkezik a tünet, az egyéni megjelenésű.

Azonban, ha nagy bőrfelület van kitéve a hidegingernek (pl. hideg vízben úszás), nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel, ami a vérrel pillanatok alatt a test egyéb területeire is eljut. Ennek következménye a szapora pulzus, fejfájás, légszomj, szélsőséges esetben anafilaxiás sokk.

Hogyan diagnosztizálható?

Mivel nincs antigén-antitest reakció, így nem szükséges a diagnózis megerősítéséhez vérvizsgálat. A hidegurticaria egy egyszerű teszttel kimutatható: az alkarra több jégkockát helyeznek, és azokat különböző időpontokban távolítják el. Ha a jégkockák eltávolítása után csalánkiütés jelentkezik, a diagnózis egyértelmű. Sajnos ezzel a teszttel nem lehet meghatározni, mi az a hideg, amire a beteg már tüneteket mutat.

Mi válthatja ki?

Kezelése

Antihisztamin-tartalmú külsőleges, belsőleges készítményekkel, orvosi tanácsra. Fontos a megelőzés! Anafilaxiás sokk esetében epinephrintartalmú injekció alkalmazása. Ennek megítélése szigorúan orvosi feladat, alkalmazását a súlyos tüneteknél rövid időn belül el kell kezdeni!


Megelőzése

A hidegben fokozottan figyelni kell a meleg, bőrbarát ruházatra, kesztyű, sapka, sál és meleg cipő viselésére. A hidegnek kitett testrészeken (arc, kéz) zsíros krémet kell használni! Hogy elkerülje a hideg ételek és italok által okozott, életveszélyes duzzanatot a torokban, mindig legyen önnél az orvos által felírt megfelelő gyógyszer.

További tippek a megelőzéshez

Huszár Zsoltné Dr., szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)