A hintázástól okosodunk?
Érdekességek2017. augusztus 05.
Tele vannak a játszóterek, egyre szebb, jobb, biztonságosabb játékokon játszhatnak a gyerekek. Mi már nem tudunk csúszdázni, hintázni csemetéinkkel, az új játékokat nem felnőttekre tervezték. Ám ha már nem lehetünk aktív résztvevői a játéknak, legalább hagyjuk, hogy egyedül hintázzon!
Belső feszültségek oldódnak
A hintáztatást, a ringatást minden gyerek nagyon szereti. Akár hintaszékben, akár lengőhintán vagy libikókán ülnek, élvezik a ritmikus mozgást és közben szorongások, félelmek, belső feszültségek oldódhatnak bennük. Ezen kívül nagyon fontos, hogy ezzel az egyensúlyérzékük is fejlődik.
Egyensúlyérzék fejlődése
Az egyensúlyozás szerve a belsőfülben van, a hallócsigához kapcsolódó, három dimenzióban álló félkörös csontos ívek formájában. Ezeket belül félig folyadék tölti ki, és ahogy a fejünk mozdul, a folyadékszint úgy ingerli a félkörös ív belsejében lévő ideghártyát, amely eljuttatja a jelzéseit az agy egyensúlyozást és térbeli helyzetet érzékelő központjába.
Bölcső és hinta: a ringatás fontossága
A gyermekek ösztönösen igénylik egészen csecsemőkortól a nagy iskoláskorig a hintamozgást, s nem is tudják, hogy ezzel tulajdonképpen megtanulják az egyensúlyozást. Már a kis csecsemőt is ringatással lehet legjobban megnyugtatni, akár ágyban, akár babakocsiban fekszik. Az anyja karjai között különösen jól érzi magát, ha a mama ringatja. A hintázásnak ugyanis terápiás hatása is van.
Kutatók is alátámasztották a bölcső-elméletet!
Amerikai gyermekgyógyászok megfigyelése szerint a koraszülött babák jobban gyarapodnak, ha naponta háromszor fél órán át egy függőágyban hintáztatják őket. (Ezt is kitalálták már őseink, hiszen régen bölcsőben tartották és ringatták a csecsemőket.) Egy ugyancsak amerikai pszichológusnő terhes anyáknak azt javasolja, hogy naponta legalább kétszer 5-10 percen át hintázzanak egy hintaszékben. A magzat egyensúlyérzéke ugyanis a terhesség 10. hetétől már kezd kifejlődni, amit a hintázás elősegíthet.
Az együtt hintázás örömei
Ritkán, de előfordul, hogy a kisgyermek először fél a hintától. Ilyenkor a szülő ölébe ültetve próbálja hozzászoktatni a mozgáshoz a lengőhintán vagy hintaszékben, kerti függőágyban. Mindenképp komolyan kell venni, ha a kisgyermek fél hintázás közben. Ha többszöri próbálkozással sem sikerül a félelmét eloszlatni, ajánlatos gyermekorvoshoz fordulni, mert lehet, hogy a gyerek egyensúlyérzékével van baj. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a görcsre hajlamos gyermekek ne hintázzanak, mert az ide-oda lengő mozgás kiválthatja a görcsrohamot. Ha azonban mégis szeret hintázni, tanítsuk meg a helyes levegővételre, ugyanis a kicsik görcsét éppen az váltja ki, hogy az eufórikus érzéstől visszaszorítja a lélegzetét!
Irástanulás és a hinta
Pszichológusok és pedagógusok különböző megfigyeléseikből arra következtetnek, hogy akik csecsemő- és iskoláskorban sokat hintáztak, írni és olvasni is könnyebben tanulnak meg. A hintázó mozgás ugyanis a két agyfélteke közötti kapcsolatokat erősíti és a gyermek koordinációján túl a gondolkodási képességeit is fejleszti.
forrás: Harmonet
