Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A hiperbár oxigénterápia visszafordíthatja az öregedést

Érdekességek2020. december 19.

A hiperbár oxigénterápia (HBOT)  egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint.

A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt.  A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és után, valamint egy kis idővel a kezeléssorozat befejezése után.

A tudósok a vérben lévő különböző immunsejteket vizsgálták, és összehasonlították az eredményeket. Azt figyelték meg, hogy hiperbár, vagyis túlnyomásos kamrában eltöltött idő miként hat az öregedéssel és annak betegségeivel kapcsolatos két fő folyamatra: a telomerek hosszára (minden kromoszóma mindkét végén elhelyezkedő védőrégiók) és az öreg és rosszul működő sejtek felhalmozódására a szervezetben.

Az Aging című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a vérben megtalálható immunsejtekre figyeltek, és megállapították, hogy a telomerek akár 38 százalékkal is hosszabbá váltak a kezeléstől, miközben akár 37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek jelenléte.

Az eredmények azt mutatták, hogy a kezelések két fő szempontból valójában megfordították az öregedés folyamatát: a telomerek 20-38 százalékkal hosszabbak lettek, noha elméletileg rövidülniük kellett volna az idő előrehaladtával,  és sejttípustól függően jelentősen, 11-37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek százalékos aránya a teljes sejtpopulációban.

A kutatást Sáj Efrati professzor, a TAU orvosi és neurológiai karának professzora, egyben a Samír kórház hiperbár orvosi központjának alapító-igazgatója, valamint  Amir Hadanny, a központ kutatási igazgató-orvosa vezette. 


Efrati hangsúlyozta, hogy míg korábban elsősorban fejsérülteknél, agyvérzésen átesett betegeknél figyelték a hiperbar oxigénkamra hatását, ezúttal egészséges idős emberek voltak az alanyok, s náluk kutatták, hogy  az ilyen kezelések képesek-e lelassítani, leállítani vagy akár megfordítani a normális öregedési folyamatot a sejtek szintjén.

Jelenleg elsősorban a telomer rövidülését tekintik az öregedés biológiai alapjának, ezt próbálják hosszabbítani gyógyszerekkel, életmód-változtatással és intenzív testmozgással. A Tel-Aviv-i kutatók bebizonyították, hogy hasonló hatást lehet elérni HBOT terápiával is, az öregedés visszafordítható legalábbis az alapvető sejtmolekuláris szinten.

Shiri Zsuzsa/MTI


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.