Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A hisztamin érzékenység diagnózisa után

Érdekességek2019. február 20.

Fotók: pixabay.comHa orvosilag igazolt hisztaminózis áll fenn, a kezelőorvos javaslatára, az intolerancia súlyossági fokától függően hisztamin-szegény, illetve -mentes, úgynevezett mediátor mentes diétára van szükség. Az étrend meghatározása összetett feladat, hiszen az egyéni tolerancia döntő szerepet játszik a tiltott élelmiszerek fogyasztásában. Fülöp Lili, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondta, hogy a dietetikai konzultáció több lépcsőben segít a megfelelő életmód kialakításában.

Milyen élelmiszereket nem szabad fogyasztani?

Természetesen vannak alapvető szabályok és olyan alapanyagok, amelyek a legtöbb esetben korlátozást igényelnek, ilyenek többek között az érlelt sajtok, a pácolt-, füstölt húskészítmények, a savanyított-, fermentált zöldségek, a nem friss pékáruk és húsok, a vörösbor vagy a csokoládé. Az, hogy például zöldségek közül a paradicsom, a hagymafélék és a spenót vagy a gyümölcsöknél az eper, citrusfélék vagy a banán kinél milyen mennyiségben okoz panaszokat egyénileg változhat.

Mit jelent az egyéni tolerancia?

A hisztamin intoleranciás betegek rendszerint megdöbbennek a tiltólistás ételek hosszú felsorolását látva. A hisztamin intoleranciás tüneteket a hisztamint lebontó diamino-oxidáz, DAO enzim csökkenése okozza. Azt azonban fontos tudni, hogy ez a csökkenés mindenkinél egyéni mértékű, ezért a diéta sem egységes, hanem személyre szabott, az egyéni tolerancia függvénye. Ez azt jelenti, hogy a listáról mindenkinek csak azokat az élelmiszereket kell mellőznie vagy csökkentenie a fogyasztását, ami nála tüneteket okoz.

Hogyan segít a dietetikus?

A diéta összetettsége miatt nem biztos, hogy a magas hisztamin-tartalmú élelmiszerek kizárásával azonnal megszüntethetőek a tünetek. A magas hisztamintartalmú élelmiszerek mellett vannak olyan alapanyagok is, amelyek a hisztamin lebontását gátolják, vagy éppen felszabadulását segítik. A dietetikus tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan lehet az egyes élelmiszerekkel szembeni érzékenységet felderíteni, segít a megváltozott élethelyzetet receptekkel, vásárlási és konyhatechnológiai praktikákkal enyhíteni és meghatározza a napi tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag szükségletet.


Fokozatos visszaterhelés

A hisztamin-intolerancia nem életre szóló betegség, a későbbiekben – bizonyos szabályok betartása mellett – akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer. A szigorú diéta betartása után a dietetikus javaslatára egy-egy étel újbóli bevezetésre kerülhet, és ha a páciens nem érzékel panaszt az elfogyasztott élelmiszer után, a szakember meghatározott mennyiségben és konyhatechnológiai eljárással engedélyezheti a nyersanyag fogyasztását. Ennek meghatározása a diéta folyamatos betartását követő néhány hét után kezdődhet el, egy kontroll alkalmával, egyénre szabottan, szigorúan napi egy alapanyag újbóli bevezetésével.

Fontos tudnivalók

– Az emésztőszervrendszer optimális működése érdekében fontos a megfelelő folyadék fogyasztása, illetve a vegyes-, megfelelő rosttartalmú étrend is.

– A panaszokat azonban nem csak maguk az élelmiszerek befolyásolhatják: a stressz és a hormonális állapot is nagy hatással lehet a hisztamin érzékeny szervezetre.

– A diétán túl gyógyszeres kezelésre is lehetőség van, mely antihisztamin-tartalmú, illetve diamino-oxidáz enzim-tartalmú készítmény alkalmazását jelenti, melyet orvosi javaslatra kaphatnak az arra érzékeny páciensek. A tablettát étkezés előtt 1-2 órával célszerű bevenni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.