Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A horkolás nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet

Érdekességek2019. szeptember 12.

Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.

Fotó:L 123rf.hu

Ezért horkolunk

Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.

A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság. 

 

 

A légzéskimaradás nem csak a fáradtság miatt veszélyes

Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.

Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é.  Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.


Nem kell beletörődni a horkolásba

A horkolásra épülő légzészavar diagnózisát és annak súlyosságát éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudjuk megállapítani. Mivel a felső légutak szabad átjárhatósága lényeges szempont, a kivizsgálás elengedhetetlen része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Amennyiben itt kiderül valamilyen anatómiatat rendellenesség, meg kell vizsgálni ennek akár műtéti megoldását is, például orrsövényferdülés műtéttel, garatplasztikával, orrpolipok eltávolításával – ismerteti Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus.

– Ahhoz azonban, hogy hatékonyan léphessünk fel a horkolás és az alvési apnoé ellen, szükség lehet életmódváltásra is, így túlsúly esetén fogyásra, a dohányzással való felhagyásra és az alkoholfogyasztás minimalizálására. Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny tágító tapasz.

Súlyos esetben szüksége lehet, a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot. Fontos tisztán látni, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen, de az életminőség is határozottan javul – a páciensnél és a hálótársnál is.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.

A nyírfapollen allergia kivizsgálása – immunterápia vagy tüneti kezelés?

2025. november 24.

Ahhoz, hogy decemberben elkezdődhessen az immunterápia, az őszi hónapokban meg kell történnie a kivizsgálásnak.

– A kezelés előtt elvégezzük az allergiatesztet, hiszen allergén immunterápiát akkor javasoljuk, ha azzal lényeges életminőség javulást tudunk elérni – ismerteti dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus.
– Ha a beteg arra panaszkodik, hogy:
– az orrdugulás miatt képtelen nyugodtan aludni, nem tudja magát kipihenni allergiaszezonban,
– ha a szokásos tüneti szereket már nem érzi elégségesnek,
– ha sokat tartózkodik a szabadban, vagy olyan környezetben, ahol az allergén nagy koncentrációban van jelen,
– ha elege van az évről-évre jelentkező tünetekből, akkor mindenképp érdemes megfontolni és tartós megoldást választani.

Előfordulhat, hogy valaki több anyagra allergiás, ilyenkor rendszerint a legerősebb, illetőleg a leginkább panaszt okozó allergénre kezdjük meg a kezelést. Allergén immunterápia előtt, a hagyományos allergiavizsgálat mellett komponens alapú allergiatesztet elvégzésére is sor kerülhet. Ennek eredménye a kezelés sikerét is befolyásolja.

Nyírfapollen allergia: Érdemes már most kivizsgáltatnia, hogy alkalmas-e az immunterápiára

2025. november 23.

A nyírfa virágzása csak jövő tavasszal okoz ismét panaszt, de aki allergiás rá és tartós megoldást szeretne a tüneteire, annak legkésőbb decemberben el kell kezdenie a kezelést. Az allergén immunterápia segítségével már a következő pollenszezonban is jelentősen, akár 80 százalékkal csökkenthetők az allergiás tünetetek, megelőzhetők a szövődmények, de a kezdés előtt időt kell szánni az előzetes kivizsgálásra is. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus mondta el, ki alkalmas az immunterápiára, hogyan zajlik az eljárás és kik azok, akiknek más megoldást kell választaniuk.

Egyre hosszabb az allergiaszezon a klímaváltozás miatt

Minden allergiás érezheti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait: a hirtelen belobbanó allergiás tüneteket és az egyre hosszabb allergiaszezont, ez pedig különösen erősen sújthatja a nyírfapollen allergiásokat. Az utóbbi években az ősz és a tavasz sokkal rövidebb lett, a hőmérséklet nem fokozatosan emelkedik, a tavasz szinte napok alatt robban be. A hirtelen jött meleg miatt az összes kora tavaszi allergén szinte egy időben indul virágzásnak, emiatt a pollenkoncentráció nagyon magas ebben az időszakban. A botanikai rokonság miatt pedig a nyírfapollen allergiásoknál még erősebb tünetek jelentkeznek.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a nyírfapollen allergiások száma is, igaz, még mindig a parlagfű a leggyakoribb allergén. A korfa is terebélyesedett: míg korábban főként a 20-30 évesek körében, napjainkra ennél fiatalabb és idősebb korban is jelentkeznek a pollenallergia tünetei.