Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A horkolás nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet

Érdekességek2019. szeptember 12.

Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.

Fotó:L 123rf.hu

Ezért horkolunk

Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.

A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság. 

 

 

A légzéskimaradás nem csak a fáradtság miatt veszélyes

Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.

Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é.  Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.


Nem kell beletörődni a horkolásba

A horkolásra épülő légzészavar diagnózisát és annak súlyosságát éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudjuk megállapítani. Mivel a felső légutak szabad átjárhatósága lényeges szempont, a kivizsgálás elengedhetetlen része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Amennyiben itt kiderül valamilyen anatómiatat rendellenesség, meg kell vizsgálni ennek akár műtéti megoldását is, például orrsövényferdülés műtéttel, garatplasztikával, orrpolipok eltávolításával – ismerteti Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus.

– Ahhoz azonban, hogy hatékonyan léphessünk fel a horkolás és az alvési apnoé ellen, szükség lehet életmódváltásra is, így túlsúly esetén fogyásra, a dohányzással való felhagyásra és az alkoholfogyasztás minimalizálására. Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny tágító tapasz.

Súlyos esetben szüksége lehet, a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot. Fontos tisztán látni, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen, de az életminőség is határozottan javul – a páciensnél és a hálótársnál is.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Mozgás receptre

2025. november 21.

Együttműködési megállapodást írt alá a Fővárosi Önkormányzat és a Mozgás Receptre Program. A megállapodást Budapest részéről Karácsony Gergely főpolgármester, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) részéről pedig Dr. Babai László írta alá.

A Mozgás Receptre Program célja, hogy a rendszeres testmozgás a megelőzés és a rehabilitáció részeként beépüljön az egészségügyi ellátás gyakorlatába. Az Aktív Magyarország támogatásával megvalósuló kezdeményezés lényege, hogy a háziorvosok mozgásreceptet írhatnak fel a betegeiknek, melyet a lakosok mozgáshelyszíneken válthatnak be. A program célja a krónikus betegségek megelőzése, a lakosság edukációja, valamint az egészségügyi és az önkormányzati rendszerek hatékonyabb összekapcsolása.

Az együttműködési megállapodás értelmében a Fővárosi Önkormányzat támogatja a kerületi önkormányzatokat abban, hogy a helyi sportolási lehetőségek elérhetővé váljanak a programban részt vevők számára. A főváros vállalta, hogy koordinálja a kapcsolódó
kommunikációt, valamint elősegíti a sportlétesítmények és sportszervezetek bekapcsolódását.

„A mozgás a legjobb megelőzés és a gyógyulás egyik leghatékonyabb kiegészítő eszköze. Azzal, hogy a háziorvosok receptre írhatják fel a sportolást, közelebb kerülünk ahhoz, hogy a lakosság mindennapjainak természetes részévé váljon a mozgás. Nagy öröm számunkra, hogy Budapest is partnerként áll a program mellé” – mondta Dr. Babai László, a Mozgás Receptre Program vezetője, az ÉMOT elnöke.

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.