Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A horkolás nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet

Érdekességek2019. szeptember 12.

Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.

Fotó:L 123rf.hu

Ezért horkolunk

Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.

A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság. 

 

 

A légzéskimaradás nem csak a fáradtság miatt veszélyes

Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.

Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é.  Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.


Nem kell beletörődni a horkolásba

A horkolásra épülő légzészavar diagnózisát és annak súlyosságát éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudjuk megállapítani. Mivel a felső légutak szabad átjárhatósága lényeges szempont, a kivizsgálás elengedhetetlen része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Amennyiben itt kiderül valamilyen anatómiatat rendellenesség, meg kell vizsgálni ennek akár műtéti megoldását is, például orrsövényferdülés műtéttel, garatplasztikával, orrpolipok eltávolításával – ismerteti Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus.

– Ahhoz azonban, hogy hatékonyan léphessünk fel a horkolás és az alvési apnoé ellen, szükség lehet életmódváltásra is, így túlsúly esetén fogyásra, a dohányzással való felhagyásra és az alkoholfogyasztás minimalizálására. Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny tágító tapasz.

Súlyos esetben szüksége lehet, a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot. Fontos tisztán látni, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen, de az életminőség is határozottan javul – a páciensnél és a hálótársnál is.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.