Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A horkolás nem csak zavaró, de veszélyes is lehet

Érdekességek2017. szeptember 25.

A horkolás nem csak a hálótársat zavaró jelenség, de veszélyes is lehet a horkolóra nézve. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás szempontjából kockázatos élethelyzetekre és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek (garat oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágyszájpad) vibrációja hozza létre. Mint minden harántcsíkolt izom, így a garatfeszítő izmok is ellazulnak alvás közben, ilyen módon nem tudnak részt venni a garat nyitva tartásában, így az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, ennek eredménye a horkoló hang.

Tudni kell, hogy a horkolás valóban megnehezítheti a hálótárs alvását, az erre vonatkozó panaszok nem tekinthetők hisztinek. Ráadásul a horkolás a horkolóra nézve veszélyes is lehet, ha hosszabb-rövidebb légzési szünetek jelentkeznek közben. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a légvételt és vele együtt a horkolást, majd hangos felhorkanás kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás csak a központi idegrendszer éber állapota (ún. mikroébredés) révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és a megfelelő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred.


Mikor nő meg a horkolás valószínűsége?

Ebben az életkorban főként a megnagyobbodott garat- és/vagy orrmandula okozza a horkolást, bár átmenetileg egy-egy megfázás vagy arcüreggyulladás is eredményezheti ezt. A megalapozott orvosi indokkal elvégzett mandula-eltávolítás után megszűnik a horkolás, sőt, sokszor a gyerek egész közérzete javul. Ha a gyermek rendszeresen horkol, mindenképpen szükséges a kivizsgálása.

Különösen a harmadik trimeszterben gyakori a horkolás, elsősorban azért, mert a súlygyarapodás és a has mérete miatt növekszik a tüdőre és a légcsőre gyakorolt nyomást.

Az orrsövényferdülés, az orrpolip, esetleg az allergia, az asztma súlyosbíthatja horkolást.

Az elhízás és a mozgáshiány következményeként a szövetek és az izomtónus is ernyedtebbé válik, ezért nő a horkolás valószínűsége is. Súlyosabb elhízás esetén zsírréteg rakódik a garatnyálkahártya és a garatizomzat közé is, ráadásul a vastagabb nyak is szűkíti a levegőjáratot.

Az alkohol és a késő esti bőséges étkezés a központi idegrendszer tompítása révén hajlamosít a horkolásra.

A cigarettázás a gége-, garat- és orrnyálka irritáció és a következményes nyálkahártya duzzanat miatt növeli a horkolás kialakulásának esélyét.

Terápia: horkolásgátló segédeszközöktől a műtétig

A horkolás miatt érkező páciensek esetében az alapvető az éjszakai alvásvizsgálat, amelynek segítségével megállapítható a horkolás által jelzett légzészavar súlyossága, mely egyben meghatározza a terápiát is. A beteg tüneteitől és kísérőbetegségeitől függően számos kiegészítő vizsgálatra lehet szükség, melyek közül a fül-orr-gégészeti vizsgálat szinte kötelező. Ennek során ugyanis a felső légutak anatómiai rendellenességeire derül fény, melyek megoldása adott esetben enyhítheti a tüneteket (például orrsövényferdülés korrigálása, orrpolip eltávolítás vagy a garatplasztika).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.