Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A húgyutak egészségéért: közönséges aranyvessző

Érdekességek2022. március 03.

Fotó: gettyimages.com

A közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea) a fészekvirágzatúak családjába tartozó évelő, lágyszárú növény. Vadon erdőszéleken, domboldalakon, gyepeken gyakran előfordul. Aranysárga bugás virágzata júliustól októberig virágzik. A dísznövényként igen elterjedt észak-amerikai eredetű aranyvesszőfajok gyomnövények, mivel fokozatosan kiszorítják az őshonos, közönséges aranyvessző populációkat.

Az aranyvessző a középkor óta ismert gyógynövény, először az XIII. században írták le gyógyító, betegség megelőző hatásait. A virágos hajtást sebgyógyító, gyulladáscsökkentő szerként, megfázás kezelésére és különböző eredetű veseproblémák esetén (vesehomok, vesekő, hólyag- és vesemedence-gyulladás) alkalmazták Európa-szerte.

A közönséges aranyvessző jelentős mennyiségű, különböző szerkezetű másodlagos anyagcserterméket állít elő, és tartalmaz. Jellemző tartalomanyagai a flavonoidok, fenolos anyagok, antocianidinek, cserzőanyagok és terpenoidok. Enyhe illatát a monoterpénekben gazdag illóolajtartalma adja.

Népi gyógyászati alkalmazását számos vizsgálat bizonyítja. Az aranyvessző-kivonat vizelethajtó, gyulladásgátló és simaizom görcsoldó hatását állatkísérletek támasztják alá. Szájon át alkalmazva csökkentette a bőrgyulladást és mérsékelte az ödémát. A növény antioxidáns és fájdalomcsillapító hatását laboratóriumi tesztek igazolják. Ígéretes tumorellenes és immunmoduláns hatásokkal rendelkezik a növény virgaurea szaponin E nevű tartalomanyaga.

A népi gyógyászatban is ismert simaizom-görcsoldó hatás kialakulásában elsősorban a flavonoidok játszanak szerepet. Számos mérés igazolta a növény antibakteriális hatását húgyúti patogének ellen. A növény földfeletti hajtásából készült kivonat vizelethajtó hatását állatkísérletek és klinikai vizsgálatok is alátámasztják. Nyílt klinikai vizsgálatok során a kivonat alsó húgyutakra gyakorolt hatását egészséges, illetve húgyúti betegségben szenvedő személyeken is vizsgálták. A kivonat már rövid alkalmazást követően is jelentős vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezett, továbbá jelentősen csökkentette a hiperaktív hólyag szindróma tüneteit. A kivonat vizelethajtó hatását az aranyvessző több hatóanyaga együttesen alakítja ki.

Az aranyvessző-kivonatot tartalmazó készítmények biztonságosan alkalmazhatók alsó húgyúti fertőzések kiegészítő kezelésére. A vizsgálatok során a növény kivonata jól tolerálható volt. Mellékhatásként túlérzékenységről és enyhe gyomor-bélrendszeri panaszokról számoltak be.


Fotó: pixabay.com

A kivonat alkalmazása vesekő- és vesehomok esetén csak szakorvosi javaslatra, az orvos utasításainak megfelelően ajánlott. Az aranyvessző-készítmények fogyasztása során fokozottan ügyelni kell a megfelelő mennyiségű (napi min. 2 liter) folyadék bevitelére. A megfelelő klinikai vizsgálatok hiányában a növényből előállított készítmények nem javasolhatók 12 éves kor alatt, terhesség, illetve szoptatás idején. Az aranyvesszőt tartalmazó készítmények fogyasztása nem ajánlott szív- és veseeredetű ödéma esetén.

Tóth Barbara
Tudományos segédmunkatárs
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.