Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A húgyutak egészségéért: közönséges aranyvessző

Érdekességek2022. március 03.

Fotó: gettyimages.com

A közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea) a fészekvirágzatúak családjába tartozó évelő, lágyszárú növény. Vadon erdőszéleken, domboldalakon, gyepeken gyakran előfordul. Aranysárga bugás virágzata júliustól októberig virágzik. A dísznövényként igen elterjedt észak-amerikai eredetű aranyvesszőfajok gyomnövények, mivel fokozatosan kiszorítják az őshonos, közönséges aranyvessző populációkat.

Az aranyvessző a középkor óta ismert gyógynövény, először az XIII. században írták le gyógyító, betegség megelőző hatásait. A virágos hajtást sebgyógyító, gyulladáscsökkentő szerként, megfázás kezelésére és különböző eredetű veseproblémák esetén (vesehomok, vesekő, hólyag- és vesemedence-gyulladás) alkalmazták Európa-szerte.

A közönséges aranyvessző jelentős mennyiségű, különböző szerkezetű másodlagos anyagcserterméket állít elő, és tartalmaz. Jellemző tartalomanyagai a flavonoidok, fenolos anyagok, antocianidinek, cserzőanyagok és terpenoidok. Enyhe illatát a monoterpénekben gazdag illóolajtartalma adja.

Népi gyógyászati alkalmazását számos vizsgálat bizonyítja. Az aranyvessző-kivonat vizelethajtó, gyulladásgátló és simaizom görcsoldó hatását állatkísérletek támasztják alá. Szájon át alkalmazva csökkentette a bőrgyulladást és mérsékelte az ödémát. A növény antioxidáns és fájdalomcsillapító hatását laboratóriumi tesztek igazolják. Ígéretes tumorellenes és immunmoduláns hatásokkal rendelkezik a növény virgaurea szaponin E nevű tartalomanyaga.

A népi gyógyászatban is ismert simaizom-görcsoldó hatás kialakulásában elsősorban a flavonoidok játszanak szerepet. Számos mérés igazolta a növény antibakteriális hatását húgyúti patogének ellen. A növény földfeletti hajtásából készült kivonat vizelethajtó hatását állatkísérletek és klinikai vizsgálatok is alátámasztják. Nyílt klinikai vizsgálatok során a kivonat alsó húgyutakra gyakorolt hatását egészséges, illetve húgyúti betegségben szenvedő személyeken is vizsgálták. A kivonat már rövid alkalmazást követően is jelentős vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezett, továbbá jelentősen csökkentette a hiperaktív hólyag szindróma tüneteit. A kivonat vizelethajtó hatását az aranyvessző több hatóanyaga együttesen alakítja ki.

Az aranyvessző-kivonatot tartalmazó készítmények biztonságosan alkalmazhatók alsó húgyúti fertőzések kiegészítő kezelésére. A vizsgálatok során a növény kivonata jól tolerálható volt. Mellékhatásként túlérzékenységről és enyhe gyomor-bélrendszeri panaszokról számoltak be.


Fotó: pixabay.com

A kivonat alkalmazása vesekő- és vesehomok esetén csak szakorvosi javaslatra, az orvos utasításainak megfelelően ajánlott. Az aranyvessző-készítmények fogyasztása során fokozottan ügyelni kell a megfelelő mennyiségű (napi min. 2 liter) folyadék bevitelére. A megfelelő klinikai vizsgálatok hiányában a növényből előállított készítmények nem javasolhatók 12 éves kor alatt, terhesség, illetve szoptatás idején. Az aranyvesszőt tartalmazó készítmények fogyasztása nem ajánlott szív- és veseeredetű ödéma esetén.

Tóth Barbara
Tudományos segédmunkatárs
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.