Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A járvány elleni védekezés: fontos a megfelelő folyadékbevitel is

Érdekességek2020. október 02.

Fotó: pixabay.com

Október 1-jén, a Merőkanál.hu – Élj könnyebben! Facebook-oldalon, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának támogatásával indult az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) kampánya, amelynek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét egy olyan értékes kincsre, amelyben Magyarország szerencsére bővelkedik: az ivóvízre.

Az emberi testnek átlagosan 70%-a víz. A nap folyamán elvesztett vízmennyiség folyamatos pótlása feltétele a tüdőnk, szívünk, agyunk és egyéb szerveink megfelelő működésének, és hozzájárul a fizikai teljesítőképesség szinten tartásához, sőt a testsúly megőrzéséhez is.

Ezzel szemben a hozzáadott cukrot tartalmazó szomjoltók rendszeres fogyasztása fáradékonnyá tehet, negatív hatással lehet az étrendre, hosszú távon pedig észrevétlenül fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatok, ízületi betegségek, depresszió kialakulásában szerepet játszó túlsúly és elhízás veszélyét, már gyermekkorban is. Az OGYÉI rendszeresen végez országos, reprezentatív felmérést a lakosság táplálkozására, tápláltsági állapotára vonatkozóan. A legutóbbi felmérés adatai alapján a folyadékfogyasztási szokásainkon van mit változtatni: a felnőtt férfiak és nők átlagosan napi 1 pohár üdítőt fogyasztanak el (OTÁP 2014), az ajánlható alkalmankénti 1-1 pohárral szemben.


Az Aqua Challenge-hez csatlakozók azt vállalják, hogy 30 napon át csak vízzel csillapítják a szomjukat, megtapasztalva a vízivás előnyeit és – a szörpök, üdítők fogyasztásának visszaszorításával – a cukorbevitel csökkentésének jótékony egészségügyi hatásait is. Az OGYÉI a kihívás minden napján praktikus tanácsokat, valamint hasznos és hiteles információkat tesz közzé, hetente pedig nyereményjátékokkal ösztönzi a résztvevőket, akik kulacsból, összecsukható, hordozható pohárból, esernyőből és egyéb hasznos, vízhez kötődő tárgyakból álló csomagokat nyerhetnek.

A kihívás a koronavírus-járvány idején még aktuálisabb: egyre több tudós vizsgálja a tápláltsági állapot szerepét a járvány elleni védekezésben. Az egészséges táplálkozás meghatározó lehet mind az ellenállóképesség, mind pedig a betegségből való felgyógyulás szempontjából. Az OGYÉI kampányának célja, hogy tudatosítsa: az egészséges táplálkozásnak a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék fogyasztása is része. A legjobb szomjoltó a víz!

Az OGYÉI már korábban is népszerűsítette a vízivást: az intézet nemzetközileg elismert jó gyakorlatként számontartott HAPPY-hét programja 2019-ben jubilált és országszerte több mint 171 ezer fiatal kapcsolódott hozzá. A HAPPY-hét üzenetét szeretnénk most szélesebb körben is elterjeszteni az Aqua Challenge kihívás elindításával.

Csatlakozzon a kihíváshoz az Aqua Challenge Facebook eseményénél!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.