Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A játék pszichológiája

Érdekességek2023. május 19.

A játék a gyermekek számára a legfőbb ismeret és tapasztalatszerzési lehetőség. Ezáltal tanulnak a világról, kipróbálják, mit tudnak, és gyakorolják a szociális viselkedési formákat. Alakul általa én-képük, hiszen a társaik visszajelzései alapján határozzák meg magukat. Ezen kívül rendkívüli hatással van érzelmeikre. A játékuk lehet fantázia szüleménye, de gyakran megjelennek benne az őket foglalkoztató dolgok is. A mi dolgunk, hogy észrevegyük ezeket, és komolyan vegyük játékukat, hiszen azt tükrözi, ami a lelkükben zajlik.  

A gyermekekkel foglalkozó pszichológusok is abból vonnak le következtetéseket, hogy a gyermekek mit, hogyan játszanak. Kicsi korban még nem is képesek elmondani mi foglalkoztatja őket. A játékukban viszont kivetülnek a bennük zajló események. Abban próbálják feldolgozni az őket ért élményeket. Természetesen a játékban mind a pozitív, mind a negatív élmények megjelennek. Ettől függően a játék betölthet akár örömszerző, akár feszültségoldó szerepet is.

Abból, ahogy a gyerekek játszanak, megérthetjük, hogy látják a világot, milyen problémák nyugtalanítják. Érdemes megfigyelnünk, mit szeretnek játszani, mit játszanak gyakran, mennyi ideig játsszák az adott játékot? Hiszen ezekből következtethetünk arra, hogy milyen problémák foglalkoztatják, milyennek látják a világot, vagy milyennek szeretnék látni. Az is érdekes információt ad, hogy milyen szerepet vállalnak a játékban. Vezetők vagy inkább követők? Kivel szeretnek játszani, esetleg egyedül játszanak?

A játék pszichológiája egy külön tudomány, nagyon szerteágazó következtetések lehet levonni, ennek ellenére nem csak a játékterapeuták, hanem tapasztalt szülők, pedagógusok is látják a gyermekekben zajló folyamatokat, ha jól megfigyelik őket.


A játék mint terápiás eszköz attól működik, hogy itt minden minden lehet. A gyermekek a számukra rossz dolgokat valamilyen módon átalakítják, számukra elfogadhatóvá teszik, esetleg megteszik azt, amit a valóságban nem mertek megtenni. Általában addig ismétlik ezeket a játékokat, amíg a problémáik feloldódnak, a feszültségük pedig csökken.

Szülőként ha észre is veszünk valami aggasztó dolgot, soha ne firtassuk, ne kérdezzünk rá, ne hívjuk fel rá gyermekünk figyelmét. A játékterapeuták sem kérdezik meg soha a gyerekektől, hogy miért ezt vagy azt játszották, nem próbálnak rákérdezni, soha nem próbálják rávezetni a gyermekeket ezekre az összefüggésekre.

Ha észrevesszük mi zajlik bennük, fontos, hogy próbáljuk őket a legnagyobb szeretettel körülvenni, támogatni. A feszültség pedig oldódik a játéktól, még akkor is, ha a gyerekek ezt nem is tudják tudatosan, csak érzik.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.