Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jelmezviselés szociálisan érzékenyebbé tesz

Érdekességek2018. február 08.

Hercegnő- és boszorkányjelmez volt a mai anyukák egykori kedvence.

Maradandó emlék a farsangi jelmez, a felnőttek több mint fele ma is szívesen beöltözne farsangkor, de tízből mindössze egy magyar teszi ezt meg ténylegesen. Emlékeik szerint gyermekkorukban a mai nők harmada hercegnőnek vagy boszorkánynak öltözött, míg a fiúk ugyanilyen arányban öltöttek tűzoltó-, rendőr-, katona- vagy cowboyjelmezt. A farsangi maszkabál azonban nemcsak egy szép gyermekkori emlék, kedvező pszichológiai hatása a gyermekek személyiségfejlődésére megkérdőjelezhetetlen.

Az REGIO Játék megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint a magyar felnőttek csaknem fele (44%) a mai napig szívesen emlékszik vissza gyerekkori farsangi jelmezeire. A jelmezbál különösen a kislányok számára jelentett nagy élményt, a nők 51%-a szeretett beöltözni, míg a 30 éven aluliak 54%-a idézi fel szívesen a jelmezes események emlékét.

A felejthetetlen jelmezek között a nők fele a hercegnő, a tündér, a balerina, a boszorkány, valamint a különböző mesékben gyakran előforduló állatok (cica, kutya, katica stb.) jelmezeire szavazott gyermekkorában. A férfiak kedvence a tűzoltó, rendőr, katona és hasonló klasszikus foglalkozások, ezt követik a cowboy- és az állatjelmezek, de nem sokkal maradt le a kalóz sem. A bohóc- és a rémisztőbb maskarák (szellem, vámpír, ördög stb.) nemtől függetlenül népszerűtlenek voltak, a válaszadók alig egy százaléka emlékszik arra, hogy kedvencként viselte volna ezeket.

Jelmez receptre – az orvosok is ajánlják

A játékbolt munkáját segítő szakember, Varga Judit klinikai gyermek-szakpszichológus szerint a beöltözés fejlesztő hatással van a gyermekek képzeletére, kommunikációs készségeikre és társas kapcsolataik fejlődésére is. „A szerepjátékot gyakran alkalmazzuk terápiás célokra is. Egy jelmez viselésével a gyerekek belső vágyaikat eleveníthetik meg, és szabadon azonosulhatnak a viselt karakter általuk érzékelt személyiségjegyeivel.”


A szakember azt is hozzátette, hogy nem szükséges a tökéletességre törekedni, már egy-egy – a gyermek szemében fontos – kiegészítő is elegendő ahhoz, hogy azonosuljanak egy karakterrel.

Ma már inkább megvesszük a jelmezt, nem készítjük

Varga Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy a farsangra való készülődés a mai napig fontos közös program egy család életében. Bár régebben a saját jelmez készítése volt a gyakoribb, mára ez már nem jellemző. Azonban a jelmez kitalálása, közös megvétele, felpróbálása hasonlóan pozitív élményt jelent a gyermeknek. A szülőknek pedig nem kell tartaniuk attól sem, hogy azonos jelmez esetén a gyermekek versenyeznek egymással (ki a szebb tündér, jobb cowboy), hiszen ez a mindennapokban is folyamatosan megfigyelhető, természetes jelenség.

A jelmezek egyébként nem csak a gyerekek között hódítanak, a kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a felnőttek 56%-a ma is szívesen beöltözne egy-egy összejövetel alkalmával. Érdekes adat ugyanakkor, hogy közülük csupán 10% azok aránya, akik erre valóban vállalkoznak.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.

Hogyan étkezzünk a hőségben okosan?

2025. augusztus 25.

A nyár a kikapcsolódás időszaka, de a táplálkozásra és az élelmiszerbiztonságra fokozottan oda kell figyelni, akár a kánikula, akár a külföldön tapasztalható higiéniai körülmények miatt – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A nagy meleg – különösen a 35–40 °C-ot is elérő hőmérséklet – komoly terhet ró a szervezetre, ezért különösen fontos, hogy étkezésünkkel ne fokozzuk tovább ezt a terhelést. Emellett az utazások, szabadtéri programok, a piknikezés, strandolás során az élelmiszerbiztonságra kell nagy gondot fordítani. A hőségben ugyanis sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle – hívja fel a figyelmet az MDOSZ.

Mit együnk kánikulában?

A válasz egyszerű: könnyű, friss, lédús és (élelmiszer)biztonságos fogásokat! A melegben szervezetünk természetes módon kevesebb táplálékot kíván, ezért ilyenkor érdemes könnyen emészthető, friss, idény alapanyagokból készült ételeket enni többször, kisebb adagokban. Általában ilyenkor nem is esik nehezünkre lemondani a nehéz, zsíros fogásokról, hiszen a meleg hatására étvágyunk is csökken. Fontos viszont, hogy étrendünk összeállításánál figyeljünk a változatosságra és a szezonalitásra, valamint arra, hogy ételeink víztartalma minél nagyobb legyen, hiszen ez is beleszámít a napi folyadékfogyasztásba, ami a hőségben megemelkedik. Az alábbi szempontokat betartva enyhíthetjük a kánikula okozta fáradékonyságot:

Ilyen okai lehetnek a hátsófali garatcsorgásnak

2025. augusztus 24.

A hátsófali garatcsorgás mögött számtalan dolog állhat, ugyanis ez önmagában nem betegség, hanem tünet – mondja dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Azért fontos a kivizsgálás, hogy kiderítsük, igényel-e kezelést, és ha igen, milyen jellegűt ez a kellemetlen állapot, ami enyhe esetben csupán valamilyen felső légúti betegség miatt alakul ki. Egy jellegzetes nátha vagy influenza kapcsán ugyanis a nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelődés indul be, de ez rendeződik, amikor levonul a betegség. Ezen kívül azonban más okok is vezethetnek hátsó garatfali váladékcsorgáshoz:


Az allergiás nátha gyakori kiváltó tényező, ugyanis ilyenkor a szervezet túl érzékenyen reagál a levegőben lévő valamely allergénre (pl. pollen), és hogy megszabaduljon tőle, fokozza a nyáktermelést.
A krónikus arcüreggyulladás is járhat ilyen panaszokkal, hiszen, ha az arcüregben lévő váladék nem tud megfelelően kiürülni, megreked, majd visszacsorog a garatba.
Orrsövényferdülés vagy orrpolipózis is meghúzódhat a háttérben. Ilyenkor mechanikai akadály képződik, ami megakadályozza a váladék kiürülését, áramlását.
Refluxnak is lehetnek ilyen jellegű tünetei.
Sok esetben olyan tényezőknek is utána kell járni, mint a fűszeres ételek fogyasztása, a gyerekeknél az orrba dugott apró tárgyak, a gyógyszermellékhatás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat belélegzése. Ugyancsak gyakran okoz hátsófali garatcsorgást a kevés folyadék fogyasztása és a száraz levegő.