Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jó reggeli 10 aranyszabálya - a legfontosabb étkezés fogyókúra idején is!

Érdekességek2023. június 23.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mit, mennyit, és miből? Kinek higgyünk? A népi bölcsességnek vagy a reformereknek? Vajon a jó reggeli mindenki számára egyforma? Diétás, fitnesz- és táplálkozási szakértők és természetgyógyászok tanácsait gyűjtöttük össze.  

A vegetáriánus reggeli – ha a teljes táplálkozást szem előtt tartod – nagyon fontos. A vegetáriánus táplálkozás nem csak azt jelenti, hogy nem eszel húst. Ettől ugyanis minden reggel bazi túrós táskákat tömhetnél a fejedbe, és akkorára hízhatnál, mint egy bölény. A jó vegetáriánus reggeli kiegyensúlyozottá tesz.
Tartalmaz: magvakat (pl. egészséges müzlit), tejterméket (joghurtot, kefirt, vagy tejfölt) zöldségféléket, vitaminforrásokat (salátákat, gyümölcsöket).

Az egészséges reggeli azonban nem csak vegetáriánus fogás lehet. A húsos szendvicsre valók, a teljes kiőrlésű kenyerekre kent, saját készítésű krémek szintén nagyon jók lehetnek. A legjobb, ha nem kész dolgokat vásárolunk, hanem magunk keverünk tiszta alapanyagokból ilyen krémet. A körözött, a májas krémek, vagy a halak, tojáskrém, vagy a pástétomok, nagyon finomak.


A jó reggeli 10 aranyszabálya:

  1. Legyen nagyon bőséges, kiadós. Lakjunk vele jól bátran.
  2. Tartalmazzon változatos dolgokat, ne minden nap ugyanazt együk. Egyik nap lehet édesség, másik nap húsos, harmadnap zöldséges fogás, mindig variáljuk a reggeliket.
  3. Bátran együnk reggelire tojásos ételeket, vagy egy kicsit vastagabb húsokat – de csak akkor, ha utána mozogni is fogunk legalább annyit, amennyi ezt a zsír és kalória mennyiséget elégeti.
  4. Reggel legalább heti egy alkalommal – vagy még többször - válasszunk zabpelyhet, magvakat, egészséges müzliket. (A cukrozott müzliszerű dolgok nem egészségesek!)
  5. A reggeli étkezéshez igyunk sok folyadékot, legalább 2 deciliter gyümölcslevet friss gyümölcsből, vagy turmixot. A víz, a friss, vagy behűtött tea is nagyszerű.
  6. A folyadékokat, ételeket ne cukrozzuk. Ha kikerülhetetlen, hogy édesítsünk, használjunk mézet! Csak házi lekvárt, minőségi mézet fogyasszunk!
  7. A reggel kávéval indul? Cseréljük fokozatosan zöld teára! Egészségesebb!
  8. Előfordul, hogy a reggeli időnként elmaradna – ezekre az esetekre tartsunk odahaza egészséges müzli szeletet, korpás kekszet, joghurtot és kefirt. Ezeket magunkkal vihetjük és akár az autóban is elfogyaszthatjuk, vagy a táskánk mélyéről elővarázsolhatjuk. A gyors reggeli fontos kelléke lehet egy banán.
  9. Ne együnk kész felvágottakat – a legtöbbjük egészségtelen, túl sós, és húsipari melléktermékekből készült. Készítsünk saját szendvics-feltéteket, amik finomak, egészségesek. A sajtok közül is azokat válasszuk, amik nem gyors érlelésűek, vagy ömlesztettek. Keressük a juhsajtot, a kecskesajtot, a házi sajtokat.
  10. Legalább heti egyszer együnk teljes kiőrlésű kenyeret. Használjunk minőségi margarint, vagy vajat.
A klasszikus reggeli ételek – a bundás kenyér, az omlettek, vagy a szalonnás ételek – többségében egészségtelenek, de ha szeretjük őket és nem fogyókúrázunk, időszakonként beleférnek a reggelik közé, későbbi étkezés azonban soha ne ez legyen.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.