Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jódhiány 5 gyakori tünete

Érdekességek2019. február 12.

A fotó illusztráció: pixabay.comA jód egy nagyon fontos szervünk, a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, ám nem mindegy, hogy mikor és mennyit fogyasztunk, mert akár árthatunk is vele. Hogy pontosan milyen tünetek esetén gyanakodjuk jódhiányra, és melyek a biztonságos jódpótlás szabályai, Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa foglalta össze.

A túl kevés és a túl sok jód is káros

A pajzsmirigynek ahhoz, hogy hormonjait elő tudja állítani, jódra van szüksége. Mivel hazánkban a termőföld jódban szegény, ezért az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek automatikusan jódtartalmú táplálékkiegészítőket kellene szednie, sőt Balázs professzor épp arra figyelmeztet, hogy a túlzásba vitt jódfogyasztás épp úgy felboríthatja a pajzsmirigy működését, ahogyan a jódhiány. Annyi különbséggel, hogy míg utóbbi esetben jellemzően pajzsmirigy alulműködés alakul ki, addig a túlzott jódfogyasztás autoimmun pajzsmirigybetegségeket és túlműködő göbös pajzsmirigybetegség esetén súlyos túlműködést is kiválthat.

„A szervetlen jód kétélű fegyver. Jóllehet a pajzsmirigy működéséhez valóban szükséges, de túlzott bevitelével a pajzsmirigygyulladás kialakulását, ill. fellángolását lehet kiváltani. Ez különösen fontos a terhesek esetében. Az alkalmazott “magzatvédő” készítmények között gyakran sok jódot visznek be, ez akár ismételt vetéléseket is okozhat!”


Milyen esetben lehet indokolt a jódpótlás?

1. Nyelési nehézség, nyakfeszülés

Ha kevés a jód a szervezetben, a pajzsmirigy egyre keményebben dolgozik, hogy jód hiányában is előállítsa a hormonjait. Ennek érdekében megnöveli saját méretét, hétköznapi nevén golyva alakul ki. A nyak mérete szabad szemmel láthatóan is megvastagszik, az érintettek nyelési nehézséget, nyakfeszülést érezhetnek.

2. Ok nélküli hízás

Ha ugyanúgy táplálkozunk és annyit mozgunk, mint korábban és a testsúlyunk ennek ellenére is nő, érdemes jódhiányra gyanakodni. A pajzsmirigyhormonok kontrollálják az anyagcsere sebességét. Ha nincs a működésükhöz elegendő jód a szervezetben, akkor kevesebb pajzsmirigy hormon termelődik, az anyagcsere lelassul, beindul a hízás.

3. Fáradtság és gyengeség

Ilyenkor télen általános jelenség, ám ha érezhetően kevesebb az energiánk, bármikor képesek lennénk elaludni és hosszabb ideje gyengének érezzük magunkat, az jódhiány miatt is lehet.

4. Hajhullás

A jódhiány és a következtében kialakult pajzsmirigy alulműködés gyakori tünete a haj megritkulása.

5. Száraz, repedezett bőr

Ebben az évszakban szintén gyakori, a tél velejárója a hidegben száradó, viszkető, kirepedezett bőr. Ám jódhiány mellett hiába ápoljuk bőrünket különböző tápláló, hidratáló krémekkel, látványos javulást nem tudunk elérni csak akkor, ha gondoskodtunk a hiányzó ásványi anyag pótlásáról.

Honnan tudhatom, hogy mennyi jódra van szükségem?

Egészséges szervezet számára a napi jódszükségletet az életkor határozza meg. 1 éves korig 40-60, 2-3 év között 70, 4 és 6 év között 90, 7 és 10 év között 120, 11 év felett pedig 150 mikrogram. Terhesség alatt 175, szoptatás időszakában pedig ennél is magasabb, 200 mikrogram jódot javasolt naponta elfogyasztani. Ha azonban a felsorolt panaszokat tapasztaljuk, vagy tudjuk, hogy valamilyen pajzsmirigybetegségünk van, a szervezetben lévő jód mennyiségét vizeletből javasolt először pontosan meghatározni. Ennek mértéke alapján pedig orvosi javaslatra és ellenőrzés mellett személyre szabott jódpótlásra is szükség lehet.

Nem biztos, hogy a jódpótlás oldja meg a problémát!

A baj az napjainkban, hogy a jódot javasolják, adják, de a jód szintet, ill. ürítést nem határozzák meg. Ez olyan, mintha a cukorbetegeknek úgy adnák az inzulin, hogy a vércukrot nem határoznánk meg hangsúlyozza Balázs professzor. Ha akár a jódhiány miatt, akár más okból pajzsmirigy betegségünk alakult ki, akkor nem biztos, hogy kizárólag a jód pótlásával orvosolni lehet a problémát. Alapos kivizsgálást követően a tüneteink függvényében hormonpótlásra vagy műtétre is szükség lehet, hogy a tüneteink megszűnjenek. A személyre szabott kezelés megválasztása endokrinológus feladata.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.