Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jojó-effektus veszélyes lehet a szívbetegekre

Érdekességek2017. június 08.

A folyamatos fogyással és hízással járó jojó-effektus, amely a helytelen fogyókúra velejárója lehet, jobban megviseli a szervezetet, mint gondoltuk. Egy új kutatás szerint a szívbetegek különösen nagy veszélynek teszik ki magukat, ha beleesnek a jojó csapdájába. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakértője a szív-érrendszert veszélyeztető hatásokról beszélt. 

Veszélyben a szívkoszorúér-betegek

Egy, a New England Journal of Medicine c. szaklapban publikált friss tanulmány szerint a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél különösen súlyos egészségkárosodást okozhat a jojó-effektus. Az amerikai tudósok úgy találták, hogy az olyan betegeknek, akik átlagosan 4,7 évig kitették magukat a nagy súlyváltozásoknak, jóval nagyobb esélyük volt a szívinfarktusra, a stroke-ra, és akár a végzetes kimenetelre, mint azoknak, akiknek a súlya csak csekélyebb mértékben változott.

A káros, rohamszerű fogyókúrák és „csodadiéták” velejárójaként ismert jojó-effektus káros hatásairól már eddig is sokat lehetett hallani. A viszonylag gyors és nagy tömegű fogyás, majd az utána jelentkező visszahízás nem csak a bőrt viseli meg, hanem a szív-és érrendszert is.

A szívkoszorúér-betegség a leggyakoribb szívbetegség az Egyesült Államokban, évente mintegy 370 ezer ember haláláért tehető felelőssé. Ezt a betegséget az atherosclerosis jellemzi, vagyis az a folyamat, amely során a szívet vérrel tápláló koszorúérben plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok felhalmozódva aztán akadályozhatják a szív vérellátását, amely végső soron akár szívinfarktushoz is vezethet.


A nagyobb súlyváltozások megnövelik a halálozás esélyét

A kutatók 9509 férfit és nőt vontak be a vizsgálatba, akik 35-75 év közöttiek voltak. A szívkoszorúér-betegség mellett valamennyiüknek magas volt a koleszterinszintje, ezért koleszterincsökkentő terápián is részt vettek. Az utánkövetéses periódusban 4,7 évig követték őket, azt vizsgálva, hogyan hat rájuk a testsúlyváltozás. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy azok a túlsúlyos személyek, akik a legnagyobb súlyváltozásokon mentek keresztül (és ez „csupán” 4 kilogramm fel-le ugrálását jelentette), 117 %-kal növelték a rizikójukat a szívinfarktusra, 136 %-kal a stroke-ra és 124 %-kal a halálozásra, azokhoz képest, akiknek csak kevesebbet ugrándozott a súlyuk. További megállapítás volt, hogy a jojó-effektus a cukorbetegség kialakulásának esélyét is növeli – bár a kutatók hozzáteszik, hogy a téma egyelőre csak megfigyelésnek minősíthető, és további kutatásokat igényel.

Szívbetegek: csak óvatosan


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.