Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jojó-effektus veszélyes lehet a szívbetegekre

Érdekességek2017. június 08.

A folyamatos fogyással és hízással járó jojó-effektus, amely a helytelen fogyókúra velejárója lehet, jobban megviseli a szervezetet, mint gondoltuk. Egy új kutatás szerint a szívbetegek különösen nagy veszélynek teszik ki magukat, ha beleesnek a jojó csapdájába. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakértője a szív-érrendszert veszélyeztető hatásokról beszélt. 

Veszélyben a szívkoszorúér-betegek

Egy, a New England Journal of Medicine c. szaklapban publikált friss tanulmány szerint a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél különösen súlyos egészségkárosodást okozhat a jojó-effektus. Az amerikai tudósok úgy találták, hogy az olyan betegeknek, akik átlagosan 4,7 évig kitették magukat a nagy súlyváltozásoknak, jóval nagyobb esélyük volt a szívinfarktusra, a stroke-ra, és akár a végzetes kimenetelre, mint azoknak, akiknek a súlya csak csekélyebb mértékben változott.

A káros, rohamszerű fogyókúrák és „csodadiéták” velejárójaként ismert jojó-effektus káros hatásairól már eddig is sokat lehetett hallani. A viszonylag gyors és nagy tömegű fogyás, majd az utána jelentkező visszahízás nem csak a bőrt viseli meg, hanem a szív-és érrendszert is.

A szívkoszorúér-betegség a leggyakoribb szívbetegség az Egyesült Államokban, évente mintegy 370 ezer ember haláláért tehető felelőssé. Ezt a betegséget az atherosclerosis jellemzi, vagyis az a folyamat, amely során a szívet vérrel tápláló koszorúérben plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok felhalmozódva aztán akadályozhatják a szív vérellátását, amely végső soron akár szívinfarktushoz is vezethet.


A nagyobb súlyváltozások megnövelik a halálozás esélyét

A kutatók 9509 férfit és nőt vontak be a vizsgálatba, akik 35-75 év közöttiek voltak. A szívkoszorúér-betegség mellett valamennyiüknek magas volt a koleszterinszintje, ezért koleszterincsökkentő terápián is részt vettek. Az utánkövetéses periódusban 4,7 évig követték őket, azt vizsgálva, hogyan hat rájuk a testsúlyváltozás. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy azok a túlsúlyos személyek, akik a legnagyobb súlyváltozásokon mentek keresztül (és ez „csupán” 4 kilogramm fel-le ugrálását jelentette), 117 %-kal növelték a rizikójukat a szívinfarktusra, 136 %-kal a stroke-ra és 124 %-kal a halálozásra, azokhoz képest, akiknek csak kevesebbet ugrándozott a súlyuk. További megállapítás volt, hogy a jojó-effektus a cukorbetegség kialakulásának esélyét is növeli – bár a kutatók hozzáteszik, hogy a téma egyelőre csak megfigyelésnek minősíthető, és további kutatásokat igényel.

Szívbetegek: csak óvatosan


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.