Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jojó-effektus veszélyes lehet a szívbetegekre

Érdekességek2017. június 08.

A folyamatos fogyással és hízással járó jojó-effektus, amely a helytelen fogyókúra velejárója lehet, jobban megviseli a szervezetet, mint gondoltuk. Egy új kutatás szerint a szívbetegek különösen nagy veszélynek teszik ki magukat, ha beleesnek a jojó csapdájába. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakértője a szív-érrendszert veszélyeztető hatásokról beszélt. 

Veszélyben a szívkoszorúér-betegek

Egy, a New England Journal of Medicine c. szaklapban publikált friss tanulmány szerint a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél különösen súlyos egészségkárosodást okozhat a jojó-effektus. Az amerikai tudósok úgy találták, hogy az olyan betegeknek, akik átlagosan 4,7 évig kitették magukat a nagy súlyváltozásoknak, jóval nagyobb esélyük volt a szívinfarktusra, a stroke-ra, és akár a végzetes kimenetelre, mint azoknak, akiknek a súlya csak csekélyebb mértékben változott.

A káros, rohamszerű fogyókúrák és „csodadiéták” velejárójaként ismert jojó-effektus káros hatásairól már eddig is sokat lehetett hallani. A viszonylag gyors és nagy tömegű fogyás, majd az utána jelentkező visszahízás nem csak a bőrt viseli meg, hanem a szív-és érrendszert is.

A szívkoszorúér-betegség a leggyakoribb szívbetegség az Egyesült Államokban, évente mintegy 370 ezer ember haláláért tehető felelőssé. Ezt a betegséget az atherosclerosis jellemzi, vagyis az a folyamat, amely során a szívet vérrel tápláló koszorúérben plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok felhalmozódva aztán akadályozhatják a szív vérellátását, amely végső soron akár szívinfarktushoz is vezethet.


A nagyobb súlyváltozások megnövelik a halálozás esélyét

A kutatók 9509 férfit és nőt vontak be a vizsgálatba, akik 35-75 év közöttiek voltak. A szívkoszorúér-betegség mellett valamennyiüknek magas volt a koleszterinszintje, ezért koleszterincsökkentő terápián is részt vettek. Az utánkövetéses periódusban 4,7 évig követték őket, azt vizsgálva, hogyan hat rájuk a testsúlyváltozás. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy azok a túlsúlyos személyek, akik a legnagyobb súlyváltozásokon mentek keresztül (és ez „csupán” 4 kilogramm fel-le ugrálását jelentette), 117 %-kal növelték a rizikójukat a szívinfarktusra, 136 %-kal a stroke-ra és 124 %-kal a halálozásra, azokhoz képest, akiknek csak kevesebbet ugrándozott a súlyuk. További megállapítás volt, hogy a jojó-effektus a cukorbetegség kialakulásának esélyét is növeli – bár a kutatók hozzáteszik, hogy a téma egyelőre csak megfigyelésnek minősíthető, és további kutatásokat igényel.

Szívbetegek: csak óvatosan


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.