Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kakaó flavonoidjai fokozhatják az agy oxigénellátását

Érdekességek2020. december 06.

A kakaó flavonoidjai egészséges felnőtteknél fokozzák az agy oxigénellátását, ezzel javítják a kognitív teljesítményt egy új amerikai kutatás szerint.

 

Fotó: pixabay.comJobb eredményeket mutattak a gondolkodást igénylő, bonyolult feladatok megoldásában azok a résztvevők, akik előtte kakaóflavonoidokat fogyasztottak – derült ki az Illinois-i Egyetem honlapján megjelent kutatásból.

A kutatók olyan felnőtteket kértek fel, akik nem dohányoztak, nem volt tudomásuk agyi, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségükről.

A 18 résztvevőt két szakaszban tesztelték, az egyik előtt flavonoidokban gazdag, a másik előtt feldolgozott, nagyon kevés flavonoidot tartalmazó kakaót kaptak. Se a résztvevők, se a kutatók nem tudták, mikor melyik kakaót fogyasztották.

Mintegy két órával a kakaó fogyasztása után a résztvevők öt százalék szén-dioxidot, vagyis a normális érték körülbelül százszorosát tartalmazó levegőt lélegeztek be, amivel azt szokták vizsgálni, hogyan reagál az agy érrendszere erre a kihívásra.

A szervezet erre jellemzően úgy válaszol, hogy növeli az agy vérellátását, ami több oxigént jelent, és lehetővé teszi, hogy az agy több szén-dioxidtól tisztuljon meg – mondta el Gabriele Gratton, az egyetem professzora.

Funkcionális közeli infravörös spektroszkópia (NIR-spektroszkópia) eljárással megmérték a homlokkéreg oxigénellátottságát. Ez az agyi terület kulcsszerepet játszik a tervezésben, a viselkedés szabályozásában és a döntéshozatalban is.

A kutatók emellett bonyolult feladatok elé állították a résztvevőket, ahol időnként ellentmondásos vagy egymással versengő utasítások között kellett eligazodniuk.


A résztvevők többségének agyában gyorsabb és erősebb oxigénszállítást mértek, ha kakaóflavonoidokat, mintha semmit, vagy kevés flavonoidot tartalmazó kakaót fogyasztottak.

Fotó: pixabay.com

A flavonoidos kakaó fogyasztása után jobban teljesítettek a kognitív tesztek többségén is: 11 százalékkal gyorsabban oldották meg a komplex problémákat ahhoz képest, amikor nem, vagy kevés flavonoidot fogyasztottak. A könnyebb feladatoknál azonban nem volt mérhető különbség. “Ez arra utal, hogy a flavonoidok a nagyobb kihívást jelentő problémák esetén segíthetnek” – mondta Catarina Rendeiro, a Birminghami Egyetem táplálkozáskutatója.

A résztvevők szervezete nem egyformán reagált a kakaóflavonoidokra. A legtöbbnek segített, de volt egy kis csoport, amelynek nem – tette hozzá.

A 18 fős csoportból négynél nem mutatkozott különbség, ha flavonoidok után végezték el az oxigénellátási tesztet és a bonyolult feladatokat. “Mivel ők voltak azok, akik már a legelső, flavonoidok nélküli vizsgálatokban is a legjobb eredményeket mutatták, ez azt jelentheti, hogy akik már eleve fittek, azoknál nincs sok lehetőség a javulásra” – magyarázta Rendeiro.

A Scientific Reportsban megjelent tanulmány szerzői szerint az eredmények arra utalnak, hogy a kakakóflavonoidok fogyasztása után javuló vérellátás összefügg a kognitív működés javulásával.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.