Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kánikula a szívbetegeket és a sportolókat is megviseli

Érdekességek2018. augusztus 23.

A napjainkra jellemző, hirtelen bekövetkező hatalmas hőmérsékletváltozások sokakat megviselnek. A hirtelen ránk törő nagy meleghez még az egészséges szervezetnek sem könnyű alkalmazkodnia, nem csoda hát, hogy a szívbetegek különösen nehezen viselik az évszakok változásával, vagy akár a nagyobb időjárás-változásokkal együtt járó fokozott terhelést.

Évek óta tapasztaljuk,hogy a korábban megszokott kedvenc évszakunk mintha eltűnőben lenne, már nincs is igazi tavasz, a hosszú, elhúzódó hideg telet szinte minden átmenet nélkül, hirtelen váltja a nyár. Egyik héten még vacogunk a hajnali fagyokban, a másikon már a kánikula miatt szenvedünk. Nincs ideje adaptálódnia a szervezetnek, nincs átmenet, csak éles, hirtelen váltás. Ezt a hatalmas hőmérsékletváltozás sokakat megvisel.

Még az egeszséges szervezetnek sem könnyű hirtelen alkalmazkodnia, nem csoda hát, hogy a szívbetegek különösen nehezen viselik az évszakok váltásával járó nagyobb terhelést. Tapasztalt, évek óta szívbetegséggel élő páciensek jól ismerik már a jeleket, sőt azt is tudják, hogy átmenetileg  hogyan kell módosítani a gyógyszerelésen. Természetesen biztonságosabb módszer a dózisok változtatása, mintsem azok elhagyása. Fontos tudni, hogy önhatalmúlag nem szabad változtatni a gyógyszerelésen: az orvosságok átmenetileg törénő kihagyása előtt konzultálni kell a kezelőorvossal.

Kánikula idején a szervezet fokozott párologtatással próbál védekezni, jelentősen fokozódik az izzadás, ezzel próbálva több hőt leadni. Ennek következtében a szervezet nem csak vizet, hanem sókat, ionokat is veszít. Emellett a perifériás erek kitágulása csökkenti a vérnyomást. Mindezek következtében előbb enyhe, majd egyre súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. Kezdetben fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, aluszékonyság, később szédülés, esetleg ájulásérzés, akár eszméletvesztés, görcsös fájdalmak, ritmuszavar jelentkeznek – figyelmeztet Dr. Pácz Alexandra, a Budai Magánorvosi Centrum kardiológusa.

Nagyon fontos a fokozott folyadékvesztés miatt az egyenletesen bő folyadékpótlás, ugyanakkor elengedhetetlen a sók pótlása is, elsősorban ásványvizek formájában. Ugyanakkor jelentős izzadás, nagy erőkifejtés, vagy bizonyos gyógyszerek szedésekor a kálium, magnézium, nátrium kiegészítő pótlására is szükség lehet.


Izomgörcsök esetén szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem sikerült az ionokat megfelelően pótolnunk. Bár a nagy melegben a legveszélyeztetettebbek a kicsi gyermekek, csecsemők és az idősebb korosztály, valamint a krónikus betegségben szenvedők, kevésbé ismert, hogy a szabadban, nagy melegben sportolók is veszélynek teszik ki magukat, ha nem ügyelnek megfelelően a szervezet rehidratálására. Szervezett versenyeken a rendezők biztosítanak izotóniás italokat, melyek segítenek az izzadás során elveszített sók pótlásában. Azonban a nyári idényben versenyzők közül mégis nem kevesen szorulnak infundálasra, orvosi segítségre a sportrendezvényeken.

Tanácsok a meleg kivédésére

Természetesen az edzések során is ügyelni kell a megfelelő folyadékpótlásra. Az sem mindegy, mikor megyünk ki edzeni. Leginkább a kora reggeli hűvösebb órák, illetve a késő esti frissebb időszak alkalmasak kánikulában a szabadtéri testedzésre. Ugyanígy, a kardiológus a szívbetegek számára is azt javasolja, hogy a nap legmelegebb óráit ha lehet, inkább árnyékban, hűtött szobában töltsék. Ha megtehetik, kora reggel és késő este hagyják csak el otthonukat. Viseljenek jól szellőző, világos színű, laza ruházatot. Védjék fejüket széles karimájú kalappal az erős naptól. Nagy melegben csökkentsék fizikai aktivitásukat, az időjáráshoz való alkalmazkodás már így is elég terhet ró a szervezetükre. Pihenjenek minél többet. Hosszabb utazások során pedig igyekezzenek minél többször felállni, mozogni, mozgassák át lábukat, fogyasszanak vizet bőségesen a fokozott trombózisveszély miatt. Ha autóval utaznak, rendszeresen álljanak meg, szálljanak ki a kocsiból, tornáztassák át kicsit végtagjaikat. Sőt, tengerentúli repülések során megfontolandó a véralvadásgátlók használata is – sorolta ki a kardiológus szakorvos.

Betegségük folytán sokan szednek rendszeresen véralvadásgátlót, náluk egy komolyabb gyomorrontás, hasmenés vagy a megváltozott étrend is befolyásolhatja a gyógyszer hatását, így fontos, hogy ne feledkezzenek meg a rendszer ellenőrzésről a nyári időszakban sem.

Bizonyos gyógyszerek fényérzékenységet, bőrpírt, kiütéseket okozhatnak. Napozás előtt mindenképpen érdemes a kezelőorvostól megkérdezni, hogy a rendszeresen vagy éppen csak kúraszerűen szedett gyógyszer mellett szabad-e napon tartózkodni.

Az útipatika életet menthet

Bár manapság egyre többen jutnak el egzotikus tájakra, arra azonban fel kell készülni, hogy az ottani klíma, az ételek fűszerezése, a helyi higiéniás viszonyok egészséges embereknél is okozhatnak hasi panaszokat. Gyomor- bélrendszeri gyulladás, hasmenés esetén a hirtelen jelentős folyadék- és elektrolitvesztés akár korábbi szívbetegség megléte nélkül is torkollhat életveszélyes állapotba. Ilyenkor az olyan, gyógyszertárakban kapható rehidratáló folyadék fogyasztása, mely jó arányban tartalmazza a pótlandó ionokat, életet menthet, érdemes hát azt is betenni az útipatikába.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.