Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kánikula a szívbetegeket és a sportolókat is megviseli

Érdekességek2018. augusztus 23.

A napjainkra jellemző, hirtelen bekövetkező hatalmas hőmérsékletváltozások sokakat megviselnek. A hirtelen ránk törő nagy meleghez még az egészséges szervezetnek sem könnyű alkalmazkodnia, nem csoda hát, hogy a szívbetegek különösen nehezen viselik az évszakok változásával, vagy akár a nagyobb időjárás-változásokkal együtt járó fokozott terhelést.

Évek óta tapasztaljuk,hogy a korábban megszokott kedvenc évszakunk mintha eltűnőben lenne, már nincs is igazi tavasz, a hosszú, elhúzódó hideg telet szinte minden átmenet nélkül, hirtelen váltja a nyár. Egyik héten még vacogunk a hajnali fagyokban, a másikon már a kánikula miatt szenvedünk. Nincs ideje adaptálódnia a szervezetnek, nincs átmenet, csak éles, hirtelen váltás. Ezt a hatalmas hőmérsékletváltozás sokakat megvisel.

Még az egeszséges szervezetnek sem könnyű hirtelen alkalmazkodnia, nem csoda hát, hogy a szívbetegek különösen nehezen viselik az évszakok váltásával járó nagyobb terhelést. Tapasztalt, évek óta szívbetegséggel élő páciensek jól ismerik már a jeleket, sőt azt is tudják, hogy átmenetileg  hogyan kell módosítani a gyógyszerelésen. Természetesen biztonságosabb módszer a dózisok változtatása, mintsem azok elhagyása. Fontos tudni, hogy önhatalmúlag nem szabad változtatni a gyógyszerelésen: az orvosságok átmenetileg törénő kihagyása előtt konzultálni kell a kezelőorvossal.

Kánikula idején a szervezet fokozott párologtatással próbál védekezni, jelentősen fokozódik az izzadás, ezzel próbálva több hőt leadni. Ennek következtében a szervezet nem csak vizet, hanem sókat, ionokat is veszít. Emellett a perifériás erek kitágulása csökkenti a vérnyomást. Mindezek következtében előbb enyhe, majd egyre súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. Kezdetben fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, aluszékonyság, később szédülés, esetleg ájulásérzés, akár eszméletvesztés, görcsös fájdalmak, ritmuszavar jelentkeznek – figyelmeztet Dr. Pácz Alexandra, a Budai Magánorvosi Centrum kardiológusa.

Nagyon fontos a fokozott folyadékvesztés miatt az egyenletesen bő folyadékpótlás, ugyanakkor elengedhetetlen a sók pótlása is, elsősorban ásványvizek formájában. Ugyanakkor jelentős izzadás, nagy erőkifejtés, vagy bizonyos gyógyszerek szedésekor a kálium, magnézium, nátrium kiegészítő pótlására is szükség lehet.


Izomgörcsök esetén szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem sikerült az ionokat megfelelően pótolnunk. Bár a nagy melegben a legveszélyeztetettebbek a kicsi gyermekek, csecsemők és az idősebb korosztály, valamint a krónikus betegségben szenvedők, kevésbé ismert, hogy a szabadban, nagy melegben sportolók is veszélynek teszik ki magukat, ha nem ügyelnek megfelelően a szervezet rehidratálására. Szervezett versenyeken a rendezők biztosítanak izotóniás italokat, melyek segítenek az izzadás során elveszített sók pótlásában. Azonban a nyári idényben versenyzők közül mégis nem kevesen szorulnak infundálasra, orvosi segítségre a sportrendezvényeken.

Tanácsok a meleg kivédésére

Természetesen az edzések során is ügyelni kell a megfelelő folyadékpótlásra. Az sem mindegy, mikor megyünk ki edzeni. Leginkább a kora reggeli hűvösebb órák, illetve a késő esti frissebb időszak alkalmasak kánikulában a szabadtéri testedzésre. Ugyanígy, a kardiológus a szívbetegek számára is azt javasolja, hogy a nap legmelegebb óráit ha lehet, inkább árnyékban, hűtött szobában töltsék. Ha megtehetik, kora reggel és késő este hagyják csak el otthonukat. Viseljenek jól szellőző, világos színű, laza ruházatot. Védjék fejüket széles karimájú kalappal az erős naptól. Nagy melegben csökkentsék fizikai aktivitásukat, az időjáráshoz való alkalmazkodás már így is elég terhet ró a szervezetükre. Pihenjenek minél többet. Hosszabb utazások során pedig igyekezzenek minél többször felállni, mozogni, mozgassák át lábukat, fogyasszanak vizet bőségesen a fokozott trombózisveszély miatt. Ha autóval utaznak, rendszeresen álljanak meg, szálljanak ki a kocsiból, tornáztassák át kicsit végtagjaikat. Sőt, tengerentúli repülések során megfontolandó a véralvadásgátlók használata is – sorolta ki a kardiológus szakorvos.

Betegségük folytán sokan szednek rendszeresen véralvadásgátlót, náluk egy komolyabb gyomorrontás, hasmenés vagy a megváltozott étrend is befolyásolhatja a gyógyszer hatását, így fontos, hogy ne feledkezzenek meg a rendszer ellenőrzésről a nyári időszakban sem.

Bizonyos gyógyszerek fényérzékenységet, bőrpírt, kiütéseket okozhatnak. Napozás előtt mindenképpen érdemes a kezelőorvostól megkérdezni, hogy a rendszeresen vagy éppen csak kúraszerűen szedett gyógyszer mellett szabad-e napon tartózkodni.

Az útipatika életet menthet

Bár manapság egyre többen jutnak el egzotikus tájakra, arra azonban fel kell készülni, hogy az ottani klíma, az ételek fűszerezése, a helyi higiéniás viszonyok egészséges embereknél is okozhatnak hasi panaszokat. Gyomor- bélrendszeri gyulladás, hasmenés esetén a hirtelen jelentős folyadék- és elektrolitvesztés akár korábbi szívbetegség megléte nélkül is torkollhat életveszélyes állapotba. Ilyenkor az olyan, gyógyszertárakban kapható rehidratáló folyadék fogyasztása, mely jó arányban tartalmazza a pótlandó ionokat, életet menthet, érdemes hát azt is betenni az útipatikába.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

2025. január 17.

„Csúnyán köhög” – panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.

A hirtelen hűvösebbé váló szeptemberi hónapban a vírusok is könnyebben terjednek, és a szülők is egymásnak adják a kilincset az orvosi rendelőkben. Szinte nincs olyan iskolai vagy óvodai közösség, ahol ne lennének köhögős-orrfolyós gyermekek. Mivel a gyermekek évi 10-12 alkalommal is elkaphatják egyikét, másikát vagy elkaphatják a felsőlégúti fertőzések valamelyikét ezért – kis túlzással – vannak olyan kicsinyek, akik kisebb-nagyobb megszakítással szeptembertől akár márciusig betegek. 

Elhúzódó köhögés

Mint dr. Mezei Györgyi mondja, a köhögés egy reflexes folyamat, ami bár sokszor valóban igen intenzív és ijesztő lehet az avatatlan fül számára, mégis jelentős szerepet tölt be a szervezet védelmében, hiszen az alsó- és felső légutak tisztulását segíti elő. Sokszor felmerülő probléma, hogy a szülő azzal fordul az orvoshoz, hogy a gyermek „csúnyán köhög”. Mivel nem egzakt orvosi kifejezésről van szó, ezért érdemes az alábbi kérdéseket átgondolni a kivizsgálás előtt:


Mennyi ideje áll fenn a köhögés? 
Hirtelen vagy fokozatosan alakult ki?
Változott-e a köhögés jellege az idő múlásával?
Száraz vagy váladékos (produktív)? Ha váladékos, milyen színű és állagú a köpet?
Mikor rosszabbodik a köhögés?
Kapcsolódik-e a köhögés egyéb tünetekhez?
A köhögés kezdetén vagy bármelyik szakaszában volt-e láz?
Szed-e a gyermek bármilyen gyógyszert?
Van-e valamilyen ismert allergiája vagy asztmája a gyermeknek?


– A gyermekkorban jelentkező akut betegségek legfőképp fertőzéses eredetűek. Természetesen most, hogy a kisgyermekek egyik légúti betegségből a másikba esnek, nem is kell rögvest immunrendszert érintő vagy krónikus betegségtől tartani, és fontos, hogy a szülők azzal is tisztában legyenek, hogy a köhögés-orrfolyás akár 3-4 hétig is „ragaszkodni fog” a kicsinyekhez – magyarázza a gyermekpulmonológus.

Mitől lesz csúnya a köhögés?

–Amikor a gyermek megbetegszik és tartósan köhög, elsősorban azt figyeljük meg, hogy a köhögés mellett milyen az általános állapota: elesett vagy jókedvű; tud-e megfelelően enni-inni, zavarja-e a köhögés alvását, hétköznapi tevékenységeit? Enyhülnek-e a panaszok az orrszívást, orrfújást vagy az orrmosást követően? Az általános állapot megfigyelése mellett azonban arra is figyelni kell, hogy okoz-e bármiféle légzési nehezítettséget a köhögés. A nehezített légzésről árulkodik a légzési segédizmok használata (az orrszárnyi légzés, a szegycsont felett behúzódó izom, a bordaközi izmok behúzódása és a fokozódó hasi légzés) – ha ezeket a jeleket tapasztaljuk, indokolt a mihamarabb orvoshoz fordulni – figyelmeztet a szakember.

Ételintoleranciára gyanakszik? Így segíthet az ételnapló a tünetek azonosításában

2025. január 17.

Ha ételintoleranciára utaló tüneteket észlelünk magunkon, ne kezdjünk bele megszorító diétába. Inkább ragadjunk tollat és papírt, és kezdjünk naplóírásba! Ezzel a gasztroenterológusnak is segítséget nyújthatunk a pontos diagnózis felállításához – tanácsolja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa, akit a táplálkozási napló jelentőségéről faggattunk.

A „nemszeretem” ételek és az ételintolerancia

Amikor filmnézés közben elfogyasztunk egy tál pattogatott kukoricát, és elkortyolunk hozzá egy pohár üdítőitalt, két akciójelenet között nem feltétlenül jut eszünkbe, hogy milyen sokféle anyagot és ételkomponenst juttatunk a szervezetünkbe, amelyek feldolgozása akár kihívást is jelenthet számára.

–Az emésztőrendszerünkbe jutott élelmiszerek és élelmiszer-komponensek alapvetően kétféleképpen válthatnak ki panaszokat: ételintolerancia és ételallergia formájában. E kettő közül az ételintolerancia gyakoribb megjelenési forma, amely a lakosság 10-30 százalékát érintheti – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet.

Az ételintolerancia az allergiával összehasonlítva egy kevésbé súlyos állapotot jelent, és röviden úgy lehetne jellemezni, hogy az emésztőrendszerünk nem képes bizonyos ételeket vagy ételösszetevőket megfelelően feldolgozni. A klasszikus ételintoleranciákat enzimdefektus okozza (ezt látjuk például laktózintolerancia esetében), de étrendünk sokféle összetevője, élelmiszer-adalékanyagok (pl. szulfitok, nátrium glutamát), az élelmiszerekben előforduló természetes vegyi anyagok (pl. hisztamin) vagy toxinok is kiválthatják panaszainkat. Ha csak abból indulunk ki, hogy hány ezerféle adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban, hogy ízeket, színeket, megfelelő állagot és eltarthatóságot adjanak a feldolgozott élelmiszereknek, abból már sejthető, milyen nagy kihívásokkal kell emésztőrendszerünknek megbirkóznia.

Természetesen az ételintolerancia is sok kirakóelemből áll össze, így többek között az emésztőszerv állapota, az esetlegesen fennálló felszívódási zavarok vagy az emésztőenzimek működése is hatással van kialakulására. Összességében egy rendkívül kellemetlen állapotról van szó, ami igen sokszínű tünetek formájában jelentkezhet, és megkeserítheti az érintettek életét. Ezek a tünetek ráadásul sokszor késleltetve, az étkezés után akár órákkal vagy napokkal később jelentkeznek, ami miatt nehéz a problémát jelentő étel tetten érése. 

Így segítheti az ételnapló az ételintolerancia diagnózisát

Mint Pászthory doktornő hangsúlyozza, ha bizonyos ételek elfogyasztásakor tüneteket tapasztalunk, már a gasztroenterológussal történő találkozást megelőzően célszerű ételnaplót vezetnünk, első lépésben saját magunk számára. A naplóban tételesen listázni kell a panaszokat megelőző 48 órában elfogyasztott valamennyi étel és ital típusát, elkészítési módját, mennyiségét (pl. 2 szelet felvágott, 1 dl kefir, 1 kis tányérnyi leves, egy marék mogyoró) és időpontját. Fontos, hogy ha készételt (pl. joghurtot, kenyeret vagy felvágottat) vásároltunk, azt is írjuk mellé, hogy milyen gyártmányú volt a készítmény (márkanév, fantázianév), hiszen elképzelhető, hogy a benne lévő adalékanyagok (ételízesítők, fűszerek, tartósítószerek) okozzák panaszainkat; továbbá azt is jegyezzük fel, hogy az adott ételt mivel kombináltuk az étrendünkben (ne feledkezzünk meg a felhasznált ételízesítő anyagokról sem).

Minden tizedik magyar érintett, évente százmilliárdokba kerül a diabétesz

2025. január 16.

Hazánkban több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8-10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe. A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető gazdasági következmények is súlyosak, hazánkban az ehhez kapcsolódó összes kiadás meghaladja az évi 360 milliárd forintot. Az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött, melynek célja, közösen még jobban hozzájáruljanak a diabéteszhez és szövődményeihez kapcsolódó ellátás hatékonyságának és minőségének javításához. Emellett célul tűzték ki a szakmai és a laikus közönség képzését, az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatását és fejlesztését, valamint az együttműködés elősegítését a háziorvosokkal és a társszakmákkal.

A világon több mint félmilliárd felnőtt cukorbeteg él, vagyis minden tizedik felnőtt érintett, ezzel a diabétesz korunk egyik legfőbb népegészségügyi problémájává vált. A helyzetet rontja, hogy nemzetközi felmérések szerint a betegek közel fele diagnosztizálatlan. 

2045-re az előrejelzések szerint nyolcból egy felnőtt érintett lesz, ezzel 783 millióra növekszik a betegek száma világszerte, ami 46 százalékos növekedést jelent. A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami hazánkban a várható élettartamot kb. 6 évvel rövidíti. 

Magyarországon több mint 1,1 millió ember él cukorbetegséggel, becslések szerint ezen felül több százezren lehetnek azok, akik nincsenek tisztában a betegségükkel. A felnőtt cukorbetegek száz lakosra jutó száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott. 

Hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, kb. nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben. “Célul tűztük ki, hogy elkészüljön a nemzeti diabétesz stratégia, amelynek részeként népegészségügyi szűrés keretében juthatnak hozzá a páciensek a szűrővizsgálatokhoz és a diagnosztikai ellátáshoz. Fontos lenne a minél rövidebb és hatékonyabb betegút kiépítése, amelynek első lépéseként – pozitív diagnózis esetén – beutalóval minél hamarabb eljusson az érintett egy szakorvoshoz” – hangsúlyozta Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke.  

A diabétesz legnagyobb veszélye a társbetegségek kialakulása

A diabétesz a szervezet anyagcserebetegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel – a genetikai hajlamon túl – a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. A cukorbetegségből származó legnagyobb veszély mégsem az elhízás, hanem például az idült vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkét betegség szoros összefüggést mutat a cukorbetegséggel, és a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban. 

A cukorbetegséggel élők 43 százaléka krónikus vesebetegségben szenved. Az elmúlt évek tendenciái sem pozitívak: a 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult krónikus vesebetegségben szenvedők száma 74 százalékkal nőtt 1990 és 2017 között. A felnőtt lakosság körében a diabétesz a vezető oka a krónikus vesebetegségnek és a végstádiumú vesebetegségnek is, amikor már egyedül a dialízis vagy a transzplantáció mentheti meg a beteg életét. 


A kardiovaszkuláris betegség nagy kockázatával rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél a leggyakoribb társbetegség a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség. 


Ezek mindegyike gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető, hiszen hazánkban az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, 2019-ben 64 ezer halálozásért volt okolható, ami az összes haláleset 49 százaléka. A szív- és érrendszeri betegségek közül a magasvérnyomás a legelterjedtebb, az érintett páciensek közel harmada szenved benne. Ebből következően a vércukorszint és a vérnyomás szinten tartása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és az idült vesebetegség kialakulását is. A rendszeres háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok segítik idejében felismerni ezeket a betegségeket.