Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A karácsonyi ajándékozás buktatói

Érdekességek2023. december 23.

Általában ők kérik, sírnak érte a (webes) játékboltban, vagy mi találjuk ki, és van, amelyik a család többi tagjának az ötlete… Játékok, amelyek az év végén megtöltik a gyerekszobát. Később nehezen emlékszünk rájuk? Valószínűleg a gyermekek is…

Fotó: pixabay.comHa nálunk is évről évre ez a helyzet, a karácsonyi vásárlási időszak közepette álljunk meg egy pillanatra, hogy számba vegyük e játék-bőségnek a hatásait gyermekeinkre. És amennyiben hasznosnak gondoljuk, tanácsos megkeresnünk a módját, hogy határt szabjunk a lehetőségeknek. Íme a pszichológusok tanácsai hozzá.

Karácsony ünnepének része az ajándékozás: a csomagok kézről kézre járnak, sóhajok keveredhetnek igazi örömujjongással – kicsiknek és nagyoknak öröm adni és kapni ebben az év végi időszakban. Hagyomány, amelytől nem térünk el, bármilyen, megváltozott világban élünk is. Külön probléma, hogy mit vegyünk a gyereknek: ha tudjuk, ha nem, hogy az általunk vett ajándékra vágyott-e, végül izgatottan várjuk a reakcióját. És persze kíváncsiak vagyunk arra is, hogy nem vittük-e túlzásba az ajándékozást…

Ami vásárlásra késztet

De miért van rajtunk ilyen „nyomás” pl. a Jézuskának írt levél, vagy a játékkatalógusok láttán, a boltok polcai és kirakatai előtt, főleg, ha velünk van a gyerek? Aki sokszor már a webáruházak játékkínálatát is tanulmányozza… És a végén úgy látjuk, túl sok ajándék került neki a karácsonyfa alá.

A pszichológusok szerint a szülőknek gyakran bűntudatuk van, mert időhiányban szenvednek, és úgy vélik, nem foglalkoznak eleget a gyerekükkel. Emiatt rossz apának/anyának tartják magukat, és a túlzásba vitt ajándékozással próbálják az ebből adódó hiányérzetüket megszüntetni. Tudatosan vagy öntudatlanul, de igényük van arra, hogy vásárlással „igazolják” szeretetüket. Közben az az érzés is ott rejtőzködik bennük, hogy ha a gyermeknek nincs meg mindene, amire vágyik, akkor nem fogja elhinni, hogy mennyire szeretik a szülők.

Eközben a gyermek maga is „szociális nyomásnak” van kitéve (pl. amikor a barátai vagy mások a környezetében megkérdezik, mit kapott ajándékba a szüleitől), és a játékreklámok is hatnak rá. Nehéz tehát megtalálni a középutat, és minden fajta igényt kielégíteni – tiszteletben tartva anyagi lehetőségeinket.


Fotó: pixabay.com

Amikor a gyermek „elvész” az ajándékok közt

A legfiatalabbak óhatatlanul korlátlan vágyait nem lehet, és nem is szabad kielégíteni.– mondják a pszichológusok. Hiszen az öröm megköveteli a vágy fenntartását. Amikor azonnal teljesítjük a gyermek kívánságait, a vágy elmúlik – magyarázzák a szakemberek. A gyermekeknek is meg kell tapasztalniuk a korlátaikat, közben fokozatosan megtanulva, hogyan kezeljék érzelmeiket. A csalódás előnyükre fog válni, a legtöbbször konstruktív lesz számukra.

Ha engedünk annak a kísértésnek, hogy azonnal mindent megadjunk a gyermeknek, amire vágyik, az kiábrándító hatásokat eredményezhet. A túl sok ajándék láttán a gyermek nem tudja, merre induljon, tanácstalan, és végül nem is tud az új játékokkal igazán játszani. Amellett, szélsőséges esetekben azt gondolja, hogy ő hozza a karácsonyt az életünkbe, szerinte minden neki köszönhető – vélik a szakemberek.

Amikor tehát a kisgyermeket elveszettnek látjuk a karácsonyfa előtt, anélkül, hogy tudná, mit tegyen, valószínűleg felesleges ajándékokat kapott. A jelenség az ajándékokkal zsúfolt, feldíszített szobában minden évben megismétlődhet: a túl sok választási lehetőség előtt álló gyermek végül nem tud dönteni.

Ezért, ha úgy véljük, hogy idén kevesebb csomag lenne kívánatos a fa alatt, akkor azt előre jelezzük az egész családnak.

Neheztelések feloldása 

Amikor azonban határt szabunk az ajándékozás mértékét illetően, sokszor az idősebbek és a fiatalabbak bosszankodásának, neheztelésének is kitesszük magunkat – az ünnep kellős közepén! Ismert karácsonyi jelenet: az idősebb családtag azt morogja magában, hogy az ő idejében elég volt egy narancs karácsonyra, míg a legfiatalabb duzzog, mert kevesebb ajándékot kapott, mint az unokatestvére.

Az utóbbi esetben, ha lehetséges, vonuljunk félre a gyermekkel – tanácsolják a pszichológusok – és próbáljuk megbeszélni vele, miért érez így. Mondjuk el véleményünket is, pl. „úgy látom, csalódott vagy „, „úgy tűnik számomra, hogy inkább egy másik játékot szerettél volna.” Az empátia gyakran feloldja a nehéz helyzeteket, különösen, ha megoldásokat keresünk, pl. hogy a vágyott ajándékot kérheti a születésnapjára, de spórolhat is rá, és akkor beszállhat az ajándék árába.

Maradjunk nyitottak, de határozottak, majd lehetőleg koncentráljunk ismét a kapott ajándékokra. Ezáltal segítjük gyermekünkkel megértetni, hogy nem lehet meg egyszerre mindene, amire vágyik. Egyúttal tudatosítsuk benne azt is, hogy a kapott játékokkal nem mérhető az iránta érzett szeretet, és így a konfliktusok lecsendesednek. 

Fotó: 123rf.com

Tippek az ésszerű ajándékozáshoz

A pszichológusok szerint a családtagok az ünnepek előtt tippeket adhatnának egymásnak a túlzott ajándék-bőség, a felesleges ajándékok elkerülése érdekében. Pl. a szülők megbeszélhetnék, hogy olyan „szabályokat” állítsanak fel (javaslatokkal élve), mint pl. milyen legyen az ajándékok maximális száma vagy fajtája (különösen különválás és ezért kettős karácsony esetén). Tehetik ezt megosztva a nagyszülőkkel, nagybácsikkal és nagynénikkel is.

Az is hasznos ötlet, amely a karácsonykor távol lévő családtagoknak, akik gyakran hajlamosak „kompenzálni” a távolságot többlet játékokkal, kevesebb ajándékot javaslunk, és inkább több, egymással megosztott ünnepi pillanatot ajánlunk a személyes találkozást pótló eszközökön, pl. Skype-on

Ami pedig a gyermekünk által előzetesen összeállított listát illeti a kért ajándékokról, 6-8 éves kortól kezdve megkérhetjük őt, hogy inkább válasszon egyetlen nagy ajándékot, ami a legfontosabb lenne a számára. Ily módon gondolkodásra késztetjük az igényeiről, hogy rájöjjön, a dolgok nem egyforma jelentőségűek számára az életben” – mondják a pszichológusok.

Érdekes próbálkozás lehet az is, ha hagyjuk a kisgyermeket elrévedni. Kérdezzük meg pl. „Biztos, hogy piros autót szeretnél, nem más színűt? Távirányítósat vagy másfélét? Mekkorát? ” Majd gondolkodik rajta, elképzeli, kreatív lesz – és talán újabb játékot választ.

Kevesebb játék, több kreativitás

Egy amerikai egyetemnek a foglalkozás terápia területén dolgozó kutatói nemrégiben érdekes kísérletet végeztek. Két menetben játékokat kínáltak 36 kisgyereknek, egyenként négy, majd tizenhat játékkal. Az eredményről szóló tanulmány készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a kisgyermekek jobban összpontosítottak és kreatívabbak voltak, amikor kevesebb játékot kaptak a kezükbe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.