Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kávé segíthet karcsúnak maradni?

Érdekességek2023. december 01.

A napi kávéivás az egyik legegyszerűbb módszer lehet a nem kívánt kilók leadására, mutat rá egy közelmúltban készült tanulmány. Érdemes hát közelebbről megismerni, hogy a kutatók szerint mi állhat a háttérben.

A fotó illusztráció: pixabay.comA kávéfogyasztás általában vegyes kritikát vált ki az azzal foglakozó szakemberek körén. A pozitív tanulmányokhoz rendszerint társulnak negatív alternatívák, különféle, sokszor eltérő információkat hagyva kedvenc italunkról. Az a hír azonban, hogy a rendszeres kávéivás segíthet a testsúly csökkentésében, bizonyára nem vált ki ellenérzést. 

Megfelelő zsírégetés

Testünk kétféle zsírt tartalmaz: fehéret és barnát. A kalóriát raktározó, fehér zsír az, amelytől a legtöbben szeretnénk megszabadulni, ha fogyni szeretnénk, vagy fogynunk kell a zsírtöbblet egészségkárosító hatása miatt. A barna zsírszövet viszont előnyös a testsúly csökkentése szempontjából, mivel a kalóriák égetésével vesz részt a szervezet hőtermelésében (hidegben aktiválódik). Minél több van belőle, annál kevesebb fehér zsír rakódik le szervezetünkben. Bár sajnos a leggyakrabban csak a nyaktájékon található meg. Érdekes módon azonban sok karcsú embernél viszonylag magas a barna zsír aránya, míg a túlsúllyal rendelkezőknél általában alacsonyabb.

A hőtermelés érdekében a barna zsír égeti a cukrot és más zsírokat, és általában csak akkor aktiválódik, ha testünk hideg, fázunk. Egy angol tanulmány, mely az első a maga nemében, a kávéivásnak a barna zsírra gyakorolt hatását vizsgálta, érdekes eredményeket elénk tárva. A kutatócsoport non-invazív (külső beavatkozás nélküli) hőképet készített abból a célból, hogy megnézze a barna zsírtartalékokat a vizsgált személyeknél, mielőtt ittak egy csésze kávét, és utána is. Így a hőképen megfigyelhették, hogy a kávéfogyasztás hatására aktiválódott-e a nyak körül található zsír, látható-e pl. felforrósodás.


A fotó illusztráció: pixabay.com

Potenciális előnyök

A tanulmány kimutatta, hogy már egyetlen csésze kávé serkenti a barna zsír aktivitását, ami potenciálisan elősegítheti a fogyást. A barna zsír ugyanis egy speciális fehérjét tartalmaz, ami az ún. uncoupling protein-1 (szétkapcsoló fehérje, UCP1). Aktiválódása esetén ez az oka annak, hogy a barna zsír gyorsan képes sok hőt termelni – grammonként kb. 300-szor többet, mint bármely más szövet. Mindez tetemes kalóriaégést eredményez, ami előmozdíthatja a testsúly csökkenését. De ez nem minden: a barna zsír aktiválása szintén segíthet a vér cukor- és zsírszintjének szabályozásában.

Eddig a kutatást olcsó, pezsdítő kávémárka felhasználásával végezték – naponta fogyasztott kávénknak sem kell fantasztikus keveréknek lennie! Amellett már a napi egy csésze kávénak is működnie kell a fogyás szempontjából – vélik a kutatók. Ugyanakkor még nem vizsgálták, hogy tej hozzáadása módosítja-e a reakciót. Tehát, amíg többet nem tudunk, és fogyni akarunk, igyuk a kávénkat feketén!

Fogyás mindenkinél?

Mint az új tanulmányoknál gyakran előfordul, lehetséges buktatók is előfordulnak. Ebben az esetben az egyik az, hogy eddig úgy tűnt, a barna zsír csak rövid ideig aktiválódik a kávé által. Másodszor, a kutatók még nem igazolták a szervezet hosszú távú alkalmazkodását a fogyáshoz – bár nem is zárták ki. Harmadik tényező, hogy eleve mennyi barna zsír van a testünkben. Mindnyájunknak van barna zsírja, de mint említettük, a túlsúlyos vagy elhízott embereknél kisebb mennyiségben. A csökkent barna zsírfunkció valószínűleg hozzájárul a túlsúly növekedéséhez. A kutatók még vizsgálják azt is, hogy a barna zsír mennyiség növelhető, illetve aktivitása fokozható-e. További kutatás tárgya, hogy a koffein a zsírégető táplálék-kiegészítőkben ugyanolyan hatásúak-e, mint a kávé.

A kutatási eredmények potenciális következményei meglehetősen jelentősek, mivel az elhízás komoly egészségügyi problémát jelent, többek közt a cukorbetegség terjedése miatt is. A barna zsír aktiválása része lehet a megoldásnak mindkettő kezelésében. 

Fotó: pixabay.com

3 további ok, amiért egészségi szempontból is érdemes kávét fogyasztanunk:
– Növelheti az élettartamot
Egyes kutatások szerint napi 3-4 csésze kávé meghosszabbíthatja a várható élettartamot. Amellett legtöbbünk komoly általános egészségügyi előnyöket élvezhet a kávéivás folytán (kivéve a terhes nőket és a törés kockázatának kitett személyeket).

– Védhet degeneratív idegrendszeri betegségektől
Egy amerikai vizsgálódás szerint két, a kávéban található vegyület összefoghat a Parkinson-kór elleni küzdelemben. A kutatók úgy vélik, hogy a koffein és a kávébab bevonatában lévő anyag kombinációja egyes eseteben megvédhet ezen betegség kialakulásától. Eközben egy korábbi tanulmány azt veti fel, hogy a kávé csökkentheti mind a Parkinson-, mind az Alzheimer-kór esélyét.

– „Riasztás” első látásra
Tudtuk, hogy nemcsak a kávéivás, hanem pusztán olyasmi, ami eszünkbe juttatja a kávét (pl. a képe) elősegítheti elménk éberségét és élénkebb működését? A Torontói Egyetem egyik tanulmányának készítői legalábbis ezt bizonyítják…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.