Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kávéfogyasztók koszorúerei “tisztábbak”

Érdekességek2020. szeptember 24.

Fotó: pixabay.com

Napi néhány csésze kávé elfogyasztása segíthet elkerülni a szívbetegség ismert kockázati tényezői közé tartozó érelzáródást.

A Heart című brit orvosi folyóiratban közölt tanulmány készítői több mint 25 ezer férfi és női alkalmazott egészségi állapotát és kávéfogyasztási szokásait vetették össze az alanyok munkahelyi rutinvizsgálataira és önértékelő beszámolóira támaszkodva – adta hírül a BBC News.

A kutatók orvosi képalkotó eljárások alapján vizsgálták az alanyok szívének egészségét, elsősorban a szívkoszorúér-betegségek jeleire koncentrálva.

A szívkoszorúér megbetegedésekor az ér belső falán zsír rakódik le, amely elzáródáshoz vezet.

A szakemberek olyan apró kalciumlerakódások után kutatva elemezték a koszorúerekről készített felvételeket, amelyek a betegség kialakulásának folyamatára utalhatnak. A vizsgált alkalmazottak közül senkinél sem tapasztalták a szívbetegség külső jeleit, de nagyjából minden tizedik alany orvosi felvételein látható kalciumlerakódást észleltek.

A kutatók ezután összevetették az eredményeket az alkalmazottak – bevalláson alapuló – napi kávéfogyasztásával, figyelembe véve olyan, a szívbetegség szempontjából lehetséges kockázati tényezőket, mint a dohányzás, a testmozgás és a családon belül előforduló szívproblémák.


Fotó: pixabay.comA mérsékelt mennyiségű – napjában három-öt csészényi – kávét fogyasztóknál kisebb valószínűséggel találtak a szakemberek kalciumlerakódást a koszorúerek falán, mint azoknál, akik ennél nagyobb mennyiséget fogyasztottak vagy egyáltalán nem ittak kávét.

Most akkor kell a kávé vagy sem?

A kávé szívegészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Néhány tanulmány olyan kockázati tényezőkkel hozta összefüggésbe a kávéfogyasztást, mint a megemelkedett koleszterinszint, vagy vérnyomás, míg más vizsgálatok eredményei azt sugallták, hogy a kávé még némi védelmet is nyújthat a szívnek. Egyik álláspontot sem támasztják alá perdöntő bizonyítékok, és a dél-korai tanulmánnyal sem sikerült pontot tenni a vita végére.

A szakemberek szerint további kutatásokra van szükség a feltárt összefüggés megerősítéséhez és megmagyarázásához.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást. 

Zsírdaganatok

2026. július 26.

Szervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.

A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.

Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).