Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kézmosás fontossága

Érdekességek2019. január 17.

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz idén ünnepeljük Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulóját. Korszakalkotó találmánya a fertőtlenítő hatású, klórmeszes kézmosás. Ez a csodálatos felfedezés, mint minden nagy találmány, egy egyszerű alapötletnek köszönhető.

Akik esetleg nem tudnák, Semmelweis, az anyák megmentője Bécsben dolgozott szülészorvosként. A kor akkori szokásainak megfelelően a kórházban elhunytak boncolását is a szülészek végezték. Ma azt mondanánk, hogy szülész és kórboncnok volt egyben. A bécsi klinikán két szülészeti osztály működött. Az egyiken bábákat képeztek, a másikon a leendő szülészorvosokat, akik tanulmányaik során ugyancsak részt vettek a boncolásokon.

Semmelweis megfigyelte, hogy a szülészorvosokat képző osztályon több a gyermekágyi lázban történő megbetegedés, és az ezzel járó gyermekágyi halálozás. Megfigyelését nem tudta tudományosan alátámasztani, laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatokkal igazolni, de feltételezte, hogy a boncolásokkor olyan fertőzést közvetítő anyagok kerülnek a boncolást végzők kezére, amelyeket átvisznek a szülészeti vizsgálatok során az anyákra, és ez az átvitt fertőzés okozza a gyermekágyi lázat, és következményként az anyák halálát. Emiatt bevezette a klórmeszes kézmosást, biztosítva ezzel a kézfertőtlenítést és a szülészeten lévő anyák biztonságát. Semmelweis elméletét nem mindenki fogadta el, találmányának nagyságát az utókor ismerte el, így vált az „anyák megmentőjévé”. A kézmosás pedig igen hasznos, nagyszerű találmány.

A nyáron a Balatonon nyaraltunk. A víz többféle madár élőhelye, mint a hattyúké, vadkacsáké, sirályoké. A madarak élnek, táplálkoznak, tollászkodnak a vízben, ennek következtében tollaik kerülnek bele. A gyerekek örömmel veszik kézbe, fogják meg, sőt gyűjtik az elhullott tollakat. Mindig meglepődöm, amikor anyukákat, apukákat vagy más hozzátartozókat hallok: ne nyúlj hozzá! Ne fogd meg! Beteg leszel tőle!

Leszögezném, hogy betegséget csak beteg állatoktól lehet elkapni. Egészséges állat nem terjeszt betegséget! Utalva Semmelweis kiváló felfedezésére, miszerint a kézmosás képes a fertőzések megelőzésére, én inkább azt mondanám a gyerekeknek, hogy bármit, amit találsz és megfogsz, a földről bármit felveszel, ne vedd a szádba, és utána alaposan mossál kezet.


A világ megismeréséhez hozzátartozik a dolgok, madártollak kézbe vétele, megnézése, gyerekszemmel történő vizsgálata. Ne vegyük el ezt az örömöt a gyerekektől! Bizton mondhatom, begyűjtött madártolltól senki sem lesz beteg.

A fotók illusztrációk: pixabay.com

Az alapos kézmosás a legalapvetőbb influenza és más fertőző betegség elleni védelem! A légúti megbetegedések, amelyek köhögéssel, tüsszögéssel, akár a kilélegzett levegővel terjednek, óhatatlanul rákerülnek a kezünkre, bőrünkre. A szappanos kézmosás minden esetben kiváló védelmet jelent.

A gyerekeket meg kell tanítani megfelelő módon kezet mosni. Tapasztalatból tudom, hogy a gyerek időnként a csap alá tartja a kezét, majd beletörli a koszt a kéztörlőbe.

Ez nem a megfelelő, alapos kézmosás. Ha a gyereknek külön „dedikált”, lehetőleg fehér kéztörlőt adunk, akár meg is tudjuk mutatni, ha nem megfelelően mosta meg a kezét.

Ő maga is látni fogja a piszkot a kéztörlőn, és így megtanulhatja, milyen az alapos kézmosás. Minden közösségben, óvodában, iskolában de akár a munkahelyen is, a kézmosás rendkívül fontos. A gyerekeket fontos rászoktatni arra, hogy WC-használat után feltétlenül alaposan kezet kell mosni, és az étkezések előtt is elengedhetetlen az alapos kézmosás. A kézmosás alaposságát tetézhetjük fertőtlenítő hatású kézmosószerek, fertőtlenítőszappanok használatával.

A gyerekeket hagyjuk örömmel játszani, hadd homokozzanak, ne féljenek az állatoktól, ismerjék, ismerhessék meg a világot. Tanítsuk meg őket a kézmosás fontosságára.

Tisztelegjünk Semmelweis Ignác előtt.

Dr. Sánta Zsuzsanna
szakgyógyszerész

A cikk a Patika Magazinban jelent meg!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)