Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kimerültség mely szintjén állsz? Teszteld magad!

Érdekességek2024. október 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az ősz beköszöntével és a tél közeledtével egyre többen érezzük úgy, hogy reggelente nehezünkre esik kikelni az ágyból, és hiába iszunk kávét, ásítozva megyünk be a munkahelyünkre, ahol napközben majd elalszunk a számítógépünk előtt, hogy aztán hazaérve a gyerekekkel és házimunkával töltött esti órák után a tévé előtti díványon nyomjon el bennünket az álom.  

A fáradság természetes velejárója mindennapi életünknek, jelzi, hogy szervezetünk kimerült és hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége.

Mi a teendő azonban olyankor, ha a kimerültség minden pillanatunkat meghatározza, mert hosszú távon figyelmen kívül hagyjuk szervezetünk vészjelzéseit? 

A alábbi tesztünk segítségével bárki gyorsan felmérheti, mennyire érzi magát kimerültnek.

Ha az alábbi kérdésekre legalább háromszor igen választ adott, akkor biztos lehet benne, hogy önnél is nagy a fáradság kialakulásának kockázata.

  1. Nagy felelősség vagy komoly teher hárul önre munkahelyén?
  2. Dohányzik vagy naponta fogyaszt alkoholt?
  3. Napi nyolc óránál többet dolgozik?
  4. Kevés gyümölcsöt és zöldséget eszik?
  5. Csak elvétve sportol?
  6. Rendszertelnül táplálkozik? 
  7. Ingerlékenyebb, még akkor is, ha nem akar feldühödni? 
  8. Hiába fogyaszt kávét, az már nem segít? 
  9. Kevesebbet alszik napi hat óránál, vagy rendszertelenül alszik? 
  10. Gyakran kap el fertőzéseket? 
  11. Nehezebben tud koncentrálni, figyelme szórtabb, mint szeretné? 
  12. Ugyanolyan táplálkozás mellett hízott - nehezebben tud lefogyni?

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A fizikai fáradságot általában gyengeségként, az izmok fájdalmaként, izomlázként vagy az izmok merevségeként érzékeljük, többnyire végtagjainkban, amelyek ilyenkor elnehezülnek és nehezen mozgathatóak. Gyakran előfordul, hogy a kimerült izmok remegnek vagy görcsölnek. Amennyiben a fáradságot előidéző fizikai terhelés folytatódik, ezek a jelek fokozódnak, szélsőséges esetben nem ritka a kéz illetve a szemhéj remegése, a mozdulatok bizonytalansága, a szédülés, az ájulás, a fülzúgás és a szemkáprázás. 

A fizikai fáradság kialakulásának hátterében többek közt tejsav szervezetünkben történő felhalmozódása áll. Amikor ugyanis jelentős erőt fejtünk ki, az izommunkát az izom „akkumulátoraként” működő keratin-foszfátban raktározott energia biztosítja. Ha az izmokat hol megfeszítjük, hol pedig ellazítjuk, mint például térdhajlításnál vagy fekvőtámasznál, az igénybevétel mértékétől függően a fáradság csak később, esetenként csak néhány perc múlva jelentkezik. A fájdalmat és a fáradságot a tejsav felhalmozódása váltja ki, amely az úgynevezett anaerob glikolízis során a vércukor oxigénhiány melletti metabolikus feldolgozása nyomán keletkezik. Ez az anyagcsere-folyamat kisebb hatékonysággal termel energiát, mint amikor az izmok oxigénellátása megfelelő. A megfeszítetten dolgozó szervezetben a tejsav hatására ún. metabolikus acidózis alakul ki, azaz a szervezet jelentősen savasodik. E folyamat a sejtek szempontjából rendkívül előnytelen, ezért a szervezet véget kell, hogy vessen ennek, elsősorban a terhelés megszüntetésével. 

A testi fáradsággal gyakran együtt jelentkezik a pszichikai vagy szellemi fáradság is, amely általában kimerültségérzetben, koncentrációzavarban, emlékezetromlásban és álmosságban nyilvánul meg.
A jelenség hátterében agyunk energiakészleteinek, illetve a mellékvese által termelet hormon (kortizol) kimerülése áll. 

A fáradság egy speciális formája a tavaszi /őszi fáradság, amely egyáltalán nem korunk jelensége, hiszen már elődeink szenvedtek tőle. A fáradság ilyenkor összefügg az épp véget érő téllel, vagy a növekvő sötétséggel, a minimális mennyiségű napfénnyel, a nem megfelelő összetételű táplálkozással, a vitamin és ásványi anyagok hiányával.

Betegség következménye is lehet a fáradság, amely a lábadozási időszakot kíséri. Ilyen például a poszt-virális fáradságszindróma és a krónikus fáradság-szindróma, ez utóbbi különböző vírusfertőzések, a központi idegrendszer zavara vagy alvászavar miatt is kialakulhat. 

Mivel a fáradság olyan tünet, amely azt jelzi, hogy a szervezetben nincs valami rendben, először az okát kell megkeresnünk. Ha ezt az okot nem leljük, vagy ha a fáradság tovább tart néhány hétnél és a gyógyszertárban ajánlott készítmények sem segítenek, mindenképpen forduljunk háziorvosunkhoz, aki, ha szükséges, további kivizsgálásokra küld el bennünket.

Ha a fáradság kialakulása mögött nem gyulladás vagy immunzavar áll, okozhatja a stressz, amelyet különböző stresszkezelési technikákkal (mozgás, helyes táplálkozás, tudatos légzés stb.) lehet enyhíteni vagy alvászavar, amelynek kezelésére szintén vannak természetes módszerek.

A vitaminok és az ásványi anyagok szintén szerepet kapnak a fáradság leküzdésében. Bár nem léteznek speciális fáradság-elleni vitaminok, a kutatások és a mindennapi gyakorlat is azt mutatja, hogy a megnövelt vitamin- és ásványianyag-bevitel elengedhetetlen része a kimerültség gyógyításának. (A D vitamin, a B 12 vitamin és a melatonin szint például kifejezetten fontos, hogy harmóniában legyen, ha ezeket a tüneteket észleljük!)

Fontos, hogy ha ezeket a tüneteket észleljük, akkor nem ötlet-szerűen kezdjünk önmagunk terápiázásába - bár egy minőségi és komplex multivitamin kúra biztisan nem fog ártani - hanem a legjobb, ha orvosi szűrés után, ajánlásra választunk táplálék-kiegészítőket.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok tényező állhat az érelmeszesedés kialakulása mögött

2026. június 06.



A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is állhat az érelmeszesedés kialakulásának hátterében – mondta Paragh György, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke.

A magas koleszterinszint hátterében például máj- vagy vesebetegség, illetve a pajzsmirigy rossz működése állhat, továbbá bizonyos gyógyszerek is. Ugyanakkor emögött genetikai okok is lehetnek, ami miatt a férfiaknál már 55, a nőknél pedig 60 év alatt jelentkezhetnek szív- és érrendszeri betegségek. (MTI)

Hőártalmak

2026. június 05.



A szervezetnek egyensúlyt kell tartania a hőtermelés és a hőleadás között: az elfogyasztott táplálék elégetése révén és az izommunka során állandóan hő keletkezik, melyet normális körülmények között a hőleadásnak kell ellensúlyoznia.

Az agyban lévő „hőközpont” szabályozó mechanizmusa 36 °C és 38 °C között tartja a test hőmérsékletét. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás következménye az értágulat és az erősebb verejtékezés. Amennyiben ezek túllépik az élettani szabályozás határait: hőártalom keletkezik.

A nagy melegben – különösen, ha a levegő páratartalma is magas – bizonyos betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés), az időskor, a folyadékmegvonás, a rosszul szellőző, szűk ruházat, a fizikai megterhelés a szervezet túlmelegedését okozhatja. A hőártalmak kialakulásában nagy szerepe van az akklimatizációnak, illetve az edzettség hiányának.

Szívinfarktus – Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?

2026. június 05.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A továbbiakban azon szűrővizsgálatokról olvashat, melyek segítik a betegség kockázatának felmérését.



Kardiológiai vizsgálat 

Amikor valaki tünet, meglévő rizikófaktor vagy akár a genetikai háttér miatt fordul hozzánk, hogy felmérjük a szív-érrendszer állapotát, a vizit során nem csak alapos kikérdezésre számíthat, de olyan alapvető vizsgálatokra is, mint a vérnyomás- és pulzus mérés, manuális vizsgálatok és nyugalmi EKG. Ezekből már fontos információkhoz juthatunk – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. – Mindig elemezzük a nagylabor vizsgálat értékeit is, hiszen ebből nem csak például a koleszterin- és vércukor értékekről tájékozódhatunk, de a sok szempontból a szervezet mélyén zajló folyamatokra is rálátunk. Mindezek ismeretében dönthetünk arról, milyen további vizsgálatokra lehet még szükség a szívinfarktus kockázatának felméréséhez. Az alábbiak jöhetnek szóba:

Szívultrahang

Ez a biztonságos, sugárterheléssel nem járó vizsgálat megmutatja a szív pumpafunkcióját, a billentyűket és a falmozgást. Korábbi károsodás vagy szívelégtelenség jelei is láthatóvá válhatnak ezen a módon.

Carotis (nyaki ér) doppler ultrahang

A nyaki erek vizsgálata egy fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is.