Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kínai dietetika és tradicionális „energia-étrend” jótéteményei

Érdekességek2022. május 11.

A kínai dietetika alapja a szerveztünk működéséhez szükséges energia, amely az elfogyasztott élelmiszerekből ered, és kering a szervezetünkben. Az ezzel összefüggésben alkalmazott, tradicionális, gyógyító étrend célja, hogy megelőzzük vele testünk vitalitásának csökkenését és a súlygyarapodásból eredő, különféle egészségi bajokat. Fedezzük fel az energiát adó, egészséges táplálkozás fő elveit és gyakorlatát, hogy profitáljunk belőle.

Fotó: gettyimages.comA dietetika a hagyományos kínai orvoslás (Traditional Chinese Medicine -TCM) egyik pillére, több más olyan talpköve mellett, mint pl. az akupunktúra, az akupresszúra, a kínai gyógyszerkönyv (pharmacopoea), a masszázs, a csikung mozgásforma és meditáció vagy a mozgás- és légzésterápiát egyesítő tajcsi.

A kínai energia diéta nem a legismertebb terápiás módszer, mégis, a kínai gyógyszerkönyvben az egyik legfontosabb tétel, mivel az esetek többségében segít megoldani az egészségi gondokat. A kínai dietetika célja mindenekelőtt a megelőzés,, és a törekvés arra, hogy a lehető leghosszabb ideig, jó egészségben éljünk. A gyógyítás is célkitűzése, amihez ismerni kell az élelmiszerek terápiás értékeit. Ha egészségügyi problémáik vannak, a tradíciót követő kínaiak általában a vitalitást elősegítő, energiát adó élelmiszereket és növényeket, szezonális, individulaizált  étrendet  iktatnak be táplálkozásukba.

A fő elvek

A kínai gondolkodás egyik alapfogalma, a jin és jang két ellentétes, egymást kiegészítő princípiuma (mint az árnyék és a fény), melyek mindig mozgásban vanank, továbbá ciklikus módon kölcsönösen előidézik egymást. Élelmiszer tekintetében a jin a friss, a hideg, a keserű, a savas, a sós, a lágy és a nedvesítő, míg a jang a langyos, a meleg/forró, az édes, a csípős, a kemény, a szárító. A meglehetősen jin alkatú embereknek (hideg, sápadt, nyugodt jelleg, puha széklet, túlsúlyra való hajlam) jót tesz a jang típusú étrend. Míg azoknak a személyeknek, akik inkább jangnak érzik magukat (hőérzet, izgatottság, zárkózottságra való hajlam, szájszárazság, székrekedés), inkább a jin élelmiszerek ajánlottak.

Az emésztés tüze 

A lép és a gyomor központi szerepet játszik a kínai dietetika megközelítésben, mivel az emésztőrendszer meghatározó szervei. A tradicionális kínai dietetika szerint a gyomor olyan, mint egy üst, amely befogadja az ételt, ami a lép jang jellegének köszönhetően péppé válik – mindez olyan, mint a tűz az üst alatt. A lép felfelé mozgatja a tápanyagokat a szervezetben, a gyomor lefelé, a belekbe továbbítja a salakanyagokat a bélben. A két mozgás összekapcsolódik és kiegyensúlyozza egymást. Ha az egyikben zavar keletkezik, akkor a másikban hasonlóképpen probléma lép fel az emésztésben. A lép a szárazságot, a gyomor a nedvességet részesíti előnyben, ami azt jelenti, hogy étrendünkben mindig a helyes mértéket kell tartani, és kerülni a túl szárazat, meleget, nedveset, vagy a túl hideget.

A vitalitást elősegítő élelmiszerek

Az „energetikai diétához” elengedhetetlen paraméter az élelmiszer jó minősége, friss állapota, az általa közvetített vitalitás. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy az elfogyasztott élelmiszer legyen olyan, mint egy éretten szedett, színes, lédús gyümölcs, éppen leszedett zöldség vagy kifogott hal….

Ahhoz, hogy élvezhessük egy élelmiszer előnyeit, fontos, hogy helyi és szezonális, továbbá minél kevésbé feldolgozott legyen. A szezonon kívüli termesztés élettelen talajon, a besugárzás, a túlzott finomítás, a mikrohullámú főzés stb. csökkenti az élelmiszerek vitalitás- értékét. A föld nyugati féltekén ezt a paramétert nem vesszük eléggé figyelembe. Hiszen a feldolgozott élelmiszerek kevés energiát adnak, és több evésre késztetnek, hogy ugyanannyi energiához jussunk.


ÉTRENDI ÖSSZETEVŐK

Az energiát „ébresztő” reggeli

Nem kérdéses, hogy kihagyjuk-e ezt az étkezést, mivel elengedhetetlen a szervezetünk működésének az éjszakai pihenés utáni energikus indításához. A megfelelő táplálkozás reggel: meleg ital (kávé, tea, gyógynövény forrázat…) cukor nélkül, ami elősegíti az emésztést;   alacsony glikémiás indexű gabonafélék (kovászos kenyér, gabonapehely), amelyek egész délelőttre energiát adnak; tojás, sonka mértékkel, melyek „felébresztik” a vesét, energiaszervünket, amely a lépet és a gyomrot „janggal” látja el. 

Kerülendő hibák: a reggeli pl. fehér kenyérrel, péksüteménnyel, lekvárral, narancslével. Túl sok cukrot és feldolgozott élelmiszert tartalmaz, amelyek nem táplálóak, és reggelente az édes utáni vágyhoz vezetnek.

Ebéd, a nap fő étkezése

Javasolható, hogy kövessük a kínai konyhát pl. abban, hogy fogadjuk el az egy fogás elvét. Az előételeket kerülni kell, mert gyakran majonézes hidegkonyhai, szószos (túl zsíros) készítményekből vagy nyers zöldségekből állnak, amelyek „hideg természetüknél” fogva már az étkezés kezdetétől gyengítik a lép energiáját.

A kiegyensúlyozottság érdekében az egytálételnek, egy fogásnak 50% főtt zöldséget, 30% gabonaféléket és/vagy hüvelyeseket, valamint 20% húst vagy halat kell tartalmaznia. Ázsiában a hús kíséri a zöldségeket, és nem fordítva.

Kerülendő hibák: ha kevés időnk van enni, az ebédet gyakran kapkodva, stresszes állapotban fogyasztjuk, ami fáradtsághoz és délutáni nassoláshoz vezet. De rossz emésztést, refluxot és puffadást is eredményezhet. Az étkezés töltsük nyugalomban, kellő időt hagyva rá. Nem ajánlott továbbá hideg élelmiszert ebédelni (pl. szendvicset, salátát, tejterméket…), ami nehezíti az emésztőrendszer tüzének működését, és hosszú távon fáradtságot és súlyproblémákat okozhat.

A könnyű és zöldségekben gazdag vacsora

A vacsora készítésekor bőven hagyjunk helyet a párolt és főtt zöldségeknek, leveseknek. Ekkor is elfogadhatjuk, hogy egy fogást fogyasszunk, mely 60%-ban főtt zöldségeket és 40%-ban gabonaféléket és/vagy hüvelyeseket tartalmazzon. Este kerülni kell a  jang típusú (forró energiát adó) élelmiszereket (pl. a húsos ételeket).

Kerülendő hibák: sokunk sietve fogyasztja a reggelit, nem szán időt egy igazi ebédszünetre, és ennek eredményeként éhesen érkezik a vacsorára. Így az ebéd helyett a vacsora válik nap fő étkezésévé. Ez jelentős hiba, mert estére gyenge az emésztés tüze, és korlátozottak az energia igényeink, hiszen lefekvésre készülünk. Amellett egy túl kiadós vacsora azzal a kockázattal is járhat, hogy csökken az étvágy a reggelinél, és ezáltal kiegyensúlyozatlanná válik  egész másnapi táplálkozásunk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.