Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kisfiúkat érintő leggyakoribb urológiai problémák, amelyekről minden szülőnek tudnia kell

Érdekességek2024. november 27.

November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.

Fotó: 123rf.com„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.

Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)

A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.

A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra. 

Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.

Fitymaszűkület

A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.


Húgyúti fertőzések

A húgyúti fertőzések gyermekkorban is gyakoriak. A fiúknál elsősorban ötéves kor alatt jelentkezhetnek, körükben a fityma és a húgycső anatómiai felépítése hajlamosít a fertőzésekre, de a nem megfelelő higiénia is okozhatja a kialakulásukat. 

Helyi irritáció, gyakori és fájdalmas vizelés, szúrós szag, hasi vagy deréktáji fájdalom, illetve ezekkel együtt vagy ezektől függetlenül fellépő láz is jelezheti a húgyutak fertőzöttségét. Akár vesemedence-gyulladáshoz is vezethet, ezért rendkívül fontos az időben történő kezelés, melynek része a megfelelő tisztálkodás és az elegendő folyadékbevitel biztosítása. Fertőzés esetén a célzott antibiotikum a leggyakoribb kezelési mód.

„Kiemelkedő jelentőségű, hogy felmérjük, van-e anatómiai rendellenesség a fertőzés hátterében. Ezt fizikális vizsgálattal és ultrahanggal is tudjuk ellenőrizni, amelyek fájdalmasmentes, egyszerű módszerek. Komplexebb vizsgálatokra is szükség lehet, de ezek általában speciális intézetekben, tervezetten zajlanak” – mondja a szakember.

Éjszakai ágybavizelés

Sok gyermeknél fordul elő éjszakai bevizelés, ami bosszúságot és aggodalmat vált ki a szülőkből, különösen öt-hatéves kor felett. Amennyiben többször, hetente legalább kétszer előfordul vagy több hónapig tartó száraz időszak után jelentkezik, érdemes kivizsgálni a lehetséges egészségügyi okokat. Az éjszakai bevizelés hátterében ugyanis sok minden állhat, és egy betegség első jele is lehet ez. Genetikai hajlam, hormonális zavar, a hólyagkontroll késlekedése, de akár cukorbetegség, fertőzés vagy pszichés tényezők is okozhatják. Fontos a gyermek megértő támogatása, és szükség esetén hólyagtréning, nedvességjelzők vagy gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.

„A rendszeres urológiai ellenőrzések már csecsemőkorban is fontosak, hogy időben felismerjük az esetleges problémákat. A helyes tisztálkodási szokások megtanítása szintén elengedhetetlen. Ha bármilyen tünetet észlelünk, azonnal forduljunk urológushoz, és ne hagyjuk figyelmen kívül a gyermek panaszait, még akkor sem, ha azok enyhének tűnnek. A gyermekurológiai vizsgálatokat szakorvos végzi, aki speciális vizsgálatokat rendelhet el és megfelelő műtéti beavatkozásokkal is kezelheti a problémákat. Emellett az urológussal tisztázott stratégia épp úgy lehet terápia, mint a gyógyszeres vagy műtéti kezelés. A kezelések célja, hogy biztosítsák a gyermekek egészséges fejlődését és megakadályozzák a későbbi komplikációkat” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.