Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kisfiúkat érintő leggyakoribb urológiai problémák, amelyekről minden szülőnek tudnia kell

Érdekességek2024. november 27.

November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.

Fotó: 123rf.com„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.

Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)

A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.

A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra. 

Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.

Fitymaszűkület

A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.


Húgyúti fertőzések

A húgyúti fertőzések gyermekkorban is gyakoriak. A fiúknál elsősorban ötéves kor alatt jelentkezhetnek, körükben a fityma és a húgycső anatómiai felépítése hajlamosít a fertőzésekre, de a nem megfelelő higiénia is okozhatja a kialakulásukat. 

Helyi irritáció, gyakori és fájdalmas vizelés, szúrós szag, hasi vagy deréktáji fájdalom, illetve ezekkel együtt vagy ezektől függetlenül fellépő láz is jelezheti a húgyutak fertőzöttségét. Akár vesemedence-gyulladáshoz is vezethet, ezért rendkívül fontos az időben történő kezelés, melynek része a megfelelő tisztálkodás és az elegendő folyadékbevitel biztosítása. Fertőzés esetén a célzott antibiotikum a leggyakoribb kezelési mód.

„Kiemelkedő jelentőségű, hogy felmérjük, van-e anatómiai rendellenesség a fertőzés hátterében. Ezt fizikális vizsgálattal és ultrahanggal is tudjuk ellenőrizni, amelyek fájdalmasmentes, egyszerű módszerek. Komplexebb vizsgálatokra is szükség lehet, de ezek általában speciális intézetekben, tervezetten zajlanak” – mondja a szakember.

Éjszakai ágybavizelés

Sok gyermeknél fordul elő éjszakai bevizelés, ami bosszúságot és aggodalmat vált ki a szülőkből, különösen öt-hatéves kor felett. Amennyiben többször, hetente legalább kétszer előfordul vagy több hónapig tartó száraz időszak után jelentkezik, érdemes kivizsgálni a lehetséges egészségügyi okokat. Az éjszakai bevizelés hátterében ugyanis sok minden állhat, és egy betegség első jele is lehet ez. Genetikai hajlam, hormonális zavar, a hólyagkontroll késlekedése, de akár cukorbetegség, fertőzés vagy pszichés tényezők is okozhatják. Fontos a gyermek megértő támogatása, és szükség esetén hólyagtréning, nedvességjelzők vagy gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.

„A rendszeres urológiai ellenőrzések már csecsemőkorban is fontosak, hogy időben felismerjük az esetleges problémákat. A helyes tisztálkodási szokások megtanítása szintén elengedhetetlen. Ha bármilyen tünetet észlelünk, azonnal forduljunk urológushoz, és ne hagyjuk figyelmen kívül a gyermek panaszait, még akkor sem, ha azok enyhének tűnnek. A gyermekurológiai vizsgálatokat szakorvos végzi, aki speciális vizsgálatokat rendelhet el és megfelelő műtéti beavatkozásokkal is kezelheti a problémákat. Emellett az urológussal tisztázott stratégia épp úgy lehet terápia, mint a gyógyszeres vagy műtéti kezelés. A kezelések célja, hogy biztosítsák a gyermekek egészséges fejlődését és megakadályozzák a későbbi komplikációkat” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az öngyógyítás lehetőségei utazási hasmenés esetén

2025. július 04.

Sajnos, az utazók 80%-a nem tartja be a biztonságos evés-ivás szabályait. Még a legfigyelmesebb turista is vét kisebb hibákat, melyek betegséghez vezethetnek. Mit lehet tenni, ha mégis fellép a hasmenés az utazás közben?

Az utazási hasmenés kezelésének tengelyében a folyadékpótlás áll. A többszöri hasmenés, hányás ugyanis nemcsak folyadékvesztéssel jár, hanem a szervezetből ekkor igen sok, a sejtműködéshez elengedhetetlen só is távozik. Ugyanaz a helyzet áll elő, mint amit az előző fejezetben a kiszáradásról írtam. Folyadékpótlás történhet palackozott ásványvízzel, teával, vagy házilag elkészíthető keverékkel: 4 púpozott teáskanál cukor, fél teáskanál só 1/2 liter forralt vagy palackozott (nem szénsavas) vízben feloldva. (Lásd még a kiszáradás elleni védekezésnél).

A folyadékbevitel a napi minimum 2 litert el kell, hogy érje: félóránként egy pohár folyadék, plusz minden széklet után még egy pohár ajánlott.

A nagy mennyiségű víz ivása maga is hányingert okoz, ezért előnyben kell részesíteni a teát vagy gyümölcslevet. Jómagam a gyermekbetegeimnek – azok nagy örömére – bő kólafogyasztást és ropievést javasolok: a sósrúd nemcsak szomjúságot okoz, melyre inni kell (folyadékpótlás!) hanem sóval is ellátja a szervezetet.

Székletfogók alkalmazása is indokolt. A hasmenés kezelésére enyhébb esetekben loperamid adását szokták javasolni. Saját tapasztalataim szerint az utazási hasmenésnél, előnyben kell részesíteni a vényre kapható, erősebb, hatásosabb szereket, feltéve, ha a betegnek nincs szürkehályogja. Súlyosabb esetekben jön szóba az antibiotikum adása, mely általában 24 órán belül enyhíti a tüneteket. Ezek azonban vényköteles gyógyszerek, a háziorvos írhatja fel. A rifaximin-származékokat ajánlják széles spektrumuk és bélrendszerből fel nem szívódó hatóanyaguk miatt. A rifamixin 2×200 mg dózisban három napig szedve hatásos szernek bizonyul, ugyanakkor utazóbarát adagolása még azt is eltűri, ha a beteg egy alkalommal elmulasztja a beszedését.

Kiegészítő gyógyszerek, fájdalomcsillapító és görcsoldó nyugodtan alkalmazható.

Érthetetlen módon szinte mindenki elfelejtkezik a diéta megtartásáról, pedig ez az alapja annak, hogy ne terhelje tovább az amúgy is meggyötört emésztőrendszerét.

Apa csak egy van

2025. július 04.



A PSA vizsgálat fontossága

A prosztatarák korai felismerésének leghatékonyabb eszköze a PSA (prosztata specifikus antigén) szint mérése a vérből. A PSA ugyan nem „rák-specifikus”, azaz az emelkedett szintje nem jelenti a rák diagnózisát, de mindenképp felhívja a figyelmet a daganat előfordulásának veszélyére, és további vizsgálatot, szövettani mintavételt tehet indokolttá. A PSA-t egyénre szabottan kell értékelnie a szakorvosnak: a megítélése függ a beteg életkorától, a prosztata nagyságától.

A „szervre lokalizált prosztatarák” (amikor a tumor nem terjed túl a szerv határain, nem ad áttétet nyirokcsomókba vagy távoli szervekbe) jó eséllyel gyógyítható és a beteg további életkilátásai megegyeznek a vele azonos korú és egészségi állapotú férfiakéval.

Szeretnénk kiemelten felhívni a figyelmet a szűrések fontosságára és a megelőzésre, mivel a prosztata rák tünetet csak a késői stádiumban mutat, ugyanakkor idejében felfedezve a legtöbb esetben teljes sikerrel gyógyítható!

Hogyan kell használni a fényvédő termékeket?

2025. július 03.



A fényvédő termékek teljes mértékben csak akkor hatékonyak, ha megfelelő mennyiségben és időközben alkalmazzák őket.

Az átlagos testméretű felnőttek teljes testfelületének védelméhez kb. hat teáskanálnyi (kb. 35 ml) mennyiségnek megfelelő fényvédő készítmény szükséges. Ajánlatos már a napozás, napon tartózkodás előtt 20 perccel bekenni a bőrt, és ezt kétóránként megismételni.

Fürdés, erős izzadás után is ismételni szükséges a bőr lekenését. Egy átlagos flakonnyi fényvédő készítmény tehát 1-2 nap alatt elfogy. Ha ennél tovább kitart, akkor valami helytelen volt az alkalmazás során.

Sokan a tartós napozás helyett megszakításokkal napoznak, mert így vélik elkerülni a tartós sugárzás hatását. A rossz hír az, hogy az ultraviola sugárzás hatása felhalmozódik (kumulálódik) a nap folyamán, tehát a napozásra szánt összidő ne legyen több fél–egy óránál.