Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kisfiúkat érintő leggyakoribb urológiai problémák, amelyekről minden szülőnek tudnia kell

Érdekességek2024. november 27.

November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.

Fotó: 123rf.com„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.

Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)

A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.

A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra. 

Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.

Fitymaszűkület

A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.


Húgyúti fertőzések

A húgyúti fertőzések gyermekkorban is gyakoriak. A fiúknál elsősorban ötéves kor alatt jelentkezhetnek, körükben a fityma és a húgycső anatómiai felépítése hajlamosít a fertőzésekre, de a nem megfelelő higiénia is okozhatja a kialakulásukat. 

Helyi irritáció, gyakori és fájdalmas vizelés, szúrós szag, hasi vagy deréktáji fájdalom, illetve ezekkel együtt vagy ezektől függetlenül fellépő láz is jelezheti a húgyutak fertőzöttségét. Akár vesemedence-gyulladáshoz is vezethet, ezért rendkívül fontos az időben történő kezelés, melynek része a megfelelő tisztálkodás és az elegendő folyadékbevitel biztosítása. Fertőzés esetén a célzott antibiotikum a leggyakoribb kezelési mód.

„Kiemelkedő jelentőségű, hogy felmérjük, van-e anatómiai rendellenesség a fertőzés hátterében. Ezt fizikális vizsgálattal és ultrahanggal is tudjuk ellenőrizni, amelyek fájdalmasmentes, egyszerű módszerek. Komplexebb vizsgálatokra is szükség lehet, de ezek általában speciális intézetekben, tervezetten zajlanak” – mondja a szakember.

Éjszakai ágybavizelés

Sok gyermeknél fordul elő éjszakai bevizelés, ami bosszúságot és aggodalmat vált ki a szülőkből, különösen öt-hatéves kor felett. Amennyiben többször, hetente legalább kétszer előfordul vagy több hónapig tartó száraz időszak után jelentkezik, érdemes kivizsgálni a lehetséges egészségügyi okokat. Az éjszakai bevizelés hátterében ugyanis sok minden állhat, és egy betegség első jele is lehet ez. Genetikai hajlam, hormonális zavar, a hólyagkontroll késlekedése, de akár cukorbetegség, fertőzés vagy pszichés tényezők is okozhatják. Fontos a gyermek megértő támogatása, és szükség esetén hólyagtréning, nedvességjelzők vagy gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.

„A rendszeres urológiai ellenőrzések már csecsemőkorban is fontosak, hogy időben felismerjük az esetleges problémákat. A helyes tisztálkodási szokások megtanítása szintén elengedhetetlen. Ha bármilyen tünetet észlelünk, azonnal forduljunk urológushoz, és ne hagyjuk figyelmen kívül a gyermek panaszait, még akkor sem, ha azok enyhének tűnnek. A gyermekurológiai vizsgálatokat szakorvos végzi, aki speciális vizsgálatokat rendelhet el és megfelelő műtéti beavatkozásokkal is kezelheti a problémákat. Emellett az urológussal tisztázott stratégia épp úgy lehet terápia, mint a gyógyszeres vagy műtéti kezelés. A kezelések célja, hogy biztosítsák a gyermekek egészséges fejlődését és megakadályozzák a későbbi komplikációkat” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nyelési nehézség? Torokfájás? Akár mandulakő is okozhatja!

2025. november 04.

A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.

Mi okozhat torokfájást, nyelési nehézséget, gombócérzést?

Egyszerű vírusfertőzés

A torokfájás igen gyakori tünet, főként az őszi-téli időszakban, és döntő részben az aktuális vírusok okozzák azt. Éppen ezért nem is érdemes antibiotikummal próbálkozni ellene, hiszen a vírusok ellen nem hat, kifejezetten a baktériumokat célozza. (Kis részben természetesen előfordulhat bakteriális felülfertőződés is, de ezt csak fül-orr-gégész tudja diagnosztizálni és a gyógyszerfelírás is orvosi feladat.)

Tüszős mandulagyulladás

A torokfájás lehet a tüszős mandulagyulladás tünete is, amely mindig bakteriális eredetű. Ám ennek az ismert betegségnek a képét néhány vírus fertőzés okozta megbetegedés is utánozhatja. Sokszor már a tünetek is utalhatnak a betegség eredetére, ugyanis a vírusfertőzés általában fáradékonysággal, hőemelkedéssel vagy nem túl magas lázzal járó, néhány napig tartó állapot, míg a bakteriális eredetű megbetegedés esetén több napig is tarthat a magas láz, levertséggel, étvágytalansággal. Az erős torokfájás a fülbe is kisugározhat és nyelési nehézséget okozhat, amely nemcsak az étkezést, de súlyos esetekben a folyadékfogyasztást is megnehezíti. A tüszős mandulagyulladás legjellemzőbb tünete mindezeken túl a mandulák jelentős duzzanata és a rajtuk látható lerakódások. Ezek lehetnek fehéres, sárgás pontok, de akár nagyobb foltok is, akár az egész mandulát befedheti a fehéres lepedék. A vírus fertőzés esetén ez a lepedék inkább piszkos szürke színű.

További betegségek, állapotok

Ha a vezető tünet a gombócérzés, annak már komplexebb lehet a kivizsgálása, ugyanis ilyen panasz mögött állhat allergia miatti hátsó garatfali csorgás, amelyet allergológusnak kell vizsgálni, kezelni. Okozhat ilyen panaszt a reflux, amelyet gasztroenterológussal karöltve  kezelhet a fül-orr-gégész. Emellett a gombócérzés akár pajzsmirigy- vagy szívbetegségre is utalhat, vagyis más szakorvosi vizsgálatokra is szükség lehet, és a fizikai ok kizárása után szükség lehet pszichológusra is, az esetlegesen kezeletlen stressz feldolgozásához.

Hatékony fellépés a TNBC ellen

2025. november 04.

A kevésbé gyakori, de agresszív TNBC a hazánkban diagnosztizált és tipizált melldaganatos esetek mintegy 10%-át teszi ki[2]. Ez az arány a fiatalabb nők körében ugyanakkor jelentősen magasabb: a 40 év alatti betegek 25%-át TNBC-vel diagnosztizálják, illetve az összes TNBC-s eset csaknem egyharmada az 50 év alatti nőket érinti.[2]

Bár az emlőrák összességében a kedvezőbb túlélésű daganatok közé tartozik[1], és az elmúlt évtizedben 73,1%-ról 74,2%-ra nőtt a betegség ötéves túlélési rátája[2], a TNBC-típus továbbra is a legkedvezőtlenebb ötéves túlélési mutatókkal rendelkezik: 10 TNBC-vel diagnosztizált betegből mindössze 6 éri meg a diagnózist követő 5. évet.[2]

A TNBC kezelésére a kemoterápia mellett egyre szélesebb körben alkalmazzák a már hazánkban is elérhető korszerű immunterápiát, ami jelentősen javíthat a TNBC-vel diagnosztizált betegcsoport túlélési esélyein.[4]

Magyarországon a közfinanszírozott, szervezett mellrákszűrés jelenleg 45 éves kortól érhető el.[5] A rendelkezésre álló adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek nem elhanyagolható része ennél fiatalabb életkorban fordul elő. 2020-ban a frissen felfedezett emlőrákos esetek több mint 20%-a az 50 év alattiak körében született (5%-a pedig a 40 év alatti korosztályban).[3]

A szakemberek rámutatnak: a fiatalabb nők érzékenyítése, hosszú távon pedig akár a szűrési protokollok optimalizálása azért is fontos, mert a szűrési korhatár alatti nőket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a mellrák előrehaladottabb stádiumában, és emiatt lényegesen kisebb eséllyel kapnak neoadjuváns, azaz a műtéti kezelést megelőző terápiát, mint az idősebb korosztályba tartozó betegtársaik.[6]

Az időben felismert daganat esetén a neoadjuváns kezelés alkalmazása többek között csökkentheti a daganat méretét, javíthatja a műtéti lehetőségeket, és korai visszajelzést adhat a gyógyszer hatásáról.[7]

Megfelelő táplálkozással lassítható az időskori szellemi hanyatlás

2025. november 03.

Az életkor előrehaladtával az éhség és szomjúságérzet szabályázásában zavar lép fel. Csökken az ízérzékelés, mérséklődik a nyáltermelés, és romlik a szaglás is. Ezért az idős emberek jelentős részét veszélyeztetheti a kiszáradás és az alultápláltság. A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend ugyanakkor védő hatással lehet az agyműködésre, és csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.


Az időskori étvágycsökkenés nem válogatósság, hanem az öregedés természetes velejárója. Az évek múlásával az agy éhség- és szomjúságérzetet szabályozó központjai kevésbé működnek hatékonyan. Romlik a szaglás, csökken a nyáltermelés, az édes és sós ízek kevésbé érzékelhetők, és sok gyógyszer mellékhatása is étvágycsökkentő.