Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kismama „szívügye”

Érdekességek2020. október 16.

Avagy az anyuka kardiológiai problémáinak kezelése magzati deformáció nélkül

A várandósság kilenc hónapja egy szívbeteg kismamánál hosszú, stresszes időszaknak számít. Ám nem csak azok válhatnak panaszossá, akik már tudják, hogy hajlamosak szívritmuszavarra, magasvérnyomásra, szívelégtelenségre vagy trombózisra, hiszen a nem ismert kardiológiai problémák is ilyenkor jelentkezhetnek először.

Alapelv, ha az anya nincs jól, akkor a magzat sincs, ez így igaz a kardiológiai problémák tekintetében is. „A terhesség veszélyének felmérése a szívbeteg nőnél teljeskörű kardiológiai kivizsgálást igényel még a várandósság időszaka előtt. Alapvizsgálatokra, mint labor, EKG és echocardiográfia minden esetben szükség van, de Holter-EKG, ABPM, terheléses EKG, szív-MR vagy CT (szűrés céljából, csak terhesség előtt) is szóba jöhet” – árulta el Dr. Bálint Olga Hajnalka, a Czeizel Intézet kardiológus főorvosa. „Ha a jövendőbeli anyuka tünetmentes, de a családi kórtörténet alapján felmerül az öröklődés lehetősége, akkor is érdemes elvégezni a vizsgálatokat, akár már a terhességet tervezve” – emellett érdemes akkor is felkeresni a szakorvost, ha a várandósság első hónapjaiban a kismama a vártnál gyorsabb szívdobogást érez, kisebb terhelésre fullad, lábszárdagadás jelentkezik, vagy bármilyen mellkasi panasza van, vérnyomása magas, illetve ingadozik.

gyógyszeres kezelésre terhesség alatt is sor kerülhet, viszont a kezelést felügyelő szakorvosnak ilyenkor még jobban oda kell figyelnie a potenciális mellékhatásokra. „Rendelkezésünkre áll több olyan gyógyszer, melyről tudjuk, hogy ritkán visszafordítható mellékhatása van, és egyértelműen segít az édesanyán. Ha az anyának ritmuszavara van, magas a vérnyomása, szívelégtelen (a szív pumpa funkciója gyengélkedik, fullad, ödémás a kismama) akkor kezelni kell, ha nem, nagyobb kárt okozunk a magzatra nézve, mintha a gyógyszert szedné. Még egyszer, ha az anya nincs jól, a magzat is szenved, és ez főleg az ő fejlődésében nyilvánul meg.  A teratogén, magzatot károsító gyógyszerek tiltó listán vannak, extrém ritka körülmények között használjuk.”


A terhesség után szív és érrendszer szempontból minimum negyed évre van szükség a terhesség előtti állapotra való visszatéréshez. Dr. Bálint Olga Hajnalka ilyenkor egy a terhességet lezáró vizitet javasol, melynek keretében megbeszélik a pácienssel a terhesség alatti események jelentőségét (pl. terhességi magas vérnyomás, terhességi diabetes), illetve, hogy szükség van-e további kezelésre, esetleg korlátozásra a fogamzásgátlók használatában, és, hogy milyen rizikóval jár egy újabb terhesség.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.