Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kismama „szívügye”

Érdekességek2020. október 16.

Avagy az anyuka kardiológiai problémáinak kezelése magzati deformáció nélkül

A várandósság kilenc hónapja egy szívbeteg kismamánál hosszú, stresszes időszaknak számít. Ám nem csak azok válhatnak panaszossá, akik már tudják, hogy hajlamosak szívritmuszavarra, magasvérnyomásra, szívelégtelenségre vagy trombózisra, hiszen a nem ismert kardiológiai problémák is ilyenkor jelentkezhetnek először.

Alapelv, ha az anya nincs jól, akkor a magzat sincs, ez így igaz a kardiológiai problémák tekintetében is. „A terhesség veszélyének felmérése a szívbeteg nőnél teljeskörű kardiológiai kivizsgálást igényel még a várandósság időszaka előtt. Alapvizsgálatokra, mint labor, EKG és echocardiográfia minden esetben szükség van, de Holter-EKG, ABPM, terheléses EKG, szív-MR vagy CT (szűrés céljából, csak terhesség előtt) is szóba jöhet” – árulta el Dr. Bálint Olga Hajnalka, a Czeizel Intézet kardiológus főorvosa. „Ha a jövendőbeli anyuka tünetmentes, de a családi kórtörténet alapján felmerül az öröklődés lehetősége, akkor is érdemes elvégezni a vizsgálatokat, akár már a terhességet tervezve” – emellett érdemes akkor is felkeresni a szakorvost, ha a várandósság első hónapjaiban a kismama a vártnál gyorsabb szívdobogást érez, kisebb terhelésre fullad, lábszárdagadás jelentkezik, vagy bármilyen mellkasi panasza van, vérnyomása magas, illetve ingadozik.

gyógyszeres kezelésre terhesség alatt is sor kerülhet, viszont a kezelést felügyelő szakorvosnak ilyenkor még jobban oda kell figyelnie a potenciális mellékhatásokra. „Rendelkezésünkre áll több olyan gyógyszer, melyről tudjuk, hogy ritkán visszafordítható mellékhatása van, és egyértelműen segít az édesanyán. Ha az anyának ritmuszavara van, magas a vérnyomása, szívelégtelen (a szív pumpa funkciója gyengélkedik, fullad, ödémás a kismama) akkor kezelni kell, ha nem, nagyobb kárt okozunk a magzatra nézve, mintha a gyógyszert szedné. Még egyszer, ha az anya nincs jól, a magzat is szenved, és ez főleg az ő fejlődésében nyilvánul meg.  A teratogén, magzatot károsító gyógyszerek tiltó listán vannak, extrém ritka körülmények között használjuk.”


A terhesség után szív és érrendszer szempontból minimum negyed évre van szükség a terhesség előtti állapotra való visszatéréshez. Dr. Bálint Olga Hajnalka ilyenkor egy a terhességet lezáró vizitet javasol, melynek keretében megbeszélik a pácienssel a terhesség alatti események jelentőségét (pl. terhességi magas vérnyomás, terhességi diabetes), illetve, hogy szükség van-e további kezelésre, esetleg korlátozásra a fogamzásgátlók használatában, és, hogy milyen rizikóval jár egy újabb terhesség.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.