Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kismama „szívügye”

Érdekességek2020. október 16.

Avagy az anyuka kardiológiai problémáinak kezelése magzati deformáció nélkül

A várandósság kilenc hónapja egy szívbeteg kismamánál hosszú, stresszes időszaknak számít. Ám nem csak azok válhatnak panaszossá, akik már tudják, hogy hajlamosak szívritmuszavarra, magasvérnyomásra, szívelégtelenségre vagy trombózisra, hiszen a nem ismert kardiológiai problémák is ilyenkor jelentkezhetnek először.

Alapelv, ha az anya nincs jól, akkor a magzat sincs, ez így igaz a kardiológiai problémák tekintetében is. „A terhesség veszélyének felmérése a szívbeteg nőnél teljeskörű kardiológiai kivizsgálást igényel még a várandósság időszaka előtt. Alapvizsgálatokra, mint labor, EKG és echocardiográfia minden esetben szükség van, de Holter-EKG, ABPM, terheléses EKG, szív-MR vagy CT (szűrés céljából, csak terhesség előtt) is szóba jöhet” – árulta el Dr. Bálint Olga Hajnalka, a Czeizel Intézet kardiológus főorvosa. „Ha a jövendőbeli anyuka tünetmentes, de a családi kórtörténet alapján felmerül az öröklődés lehetősége, akkor is érdemes elvégezni a vizsgálatokat, akár már a terhességet tervezve” – emellett érdemes akkor is felkeresni a szakorvost, ha a várandósság első hónapjaiban a kismama a vártnál gyorsabb szívdobogást érez, kisebb terhelésre fullad, lábszárdagadás jelentkezik, vagy bármilyen mellkasi panasza van, vérnyomása magas, illetve ingadozik.

gyógyszeres kezelésre terhesség alatt is sor kerülhet, viszont a kezelést felügyelő szakorvosnak ilyenkor még jobban oda kell figyelnie a potenciális mellékhatásokra. „Rendelkezésünkre áll több olyan gyógyszer, melyről tudjuk, hogy ritkán visszafordítható mellékhatása van, és egyértelműen segít az édesanyán. Ha az anyának ritmuszavara van, magas a vérnyomása, szívelégtelen (a szív pumpa funkciója gyengélkedik, fullad, ödémás a kismama) akkor kezelni kell, ha nem, nagyobb kárt okozunk a magzatra nézve, mintha a gyógyszert szedné. Még egyszer, ha az anya nincs jól, a magzat is szenved, és ez főleg az ő fejlődésében nyilvánul meg.  A teratogén, magzatot károsító gyógyszerek tiltó listán vannak, extrém ritka körülmények között használjuk.”


A terhesség után szív és érrendszer szempontból minimum negyed évre van szükség a terhesség előtti állapotra való visszatéréshez. Dr. Bálint Olga Hajnalka ilyenkor egy a terhességet lezáró vizitet javasol, melynek keretében megbeszélik a pácienssel a terhesség alatti események jelentőségét (pl. terhességi magas vérnyomás, terhességi diabetes), illetve, hogy szükség van-e további kezelésre, esetleg korlátozásra a fogamzásgátlók használatában, és, hogy milyen rizikóval jár egy újabb terhesség.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Így vigyázhatunk kedvenceinkre Szilveszterkor

2026. január 01.

Nem csak emberre, állatra is veszélyesek a Szilveszteri tűzijátékok. Az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök durva hang-és fényhatásai a házi kedvencek számára sokkos pánikot okozhatnak. Egy magából kifordult házi kedvenc félelmében akár támadhat – haraphat is, de a leggyakoribb, hogy elszökik, elkóborol. Sok kóborló kutya – macska soha többé nem kerül haza. Egy kis odafigyeléssel megelőzhető lehet, hogy a Szilveszteri tűzijátékokból eredően a háziállatok kapcsán kellemetlen szituációk képződjenek.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa elmondta: az óriási hangtól / fénytől megijedt macskák éles marásokat okozhatnak a gazdiknak, a kutyák kerítésen átugorva vagy pórázt a gazda kezéből kitépve próbálnak a robbanásoktól elmenekülni. Házi kedvenceket a durrogás helyszíneire semmiképpen ne vigyük ki, előzzük meg a bajt. A riadtan menekülő állatok néhány óra alatt 5-10 km-t (több településnyi távolságot) is képesek megtenni, van, hogy az elmenekült kedvencek soha többé nem kerülnek elő.

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.