Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kismama „szívügye”

Érdekességek2020. október 16.

Avagy az anyuka kardiológiai problémáinak kezelése magzati deformáció nélkül

A várandósság kilenc hónapja egy szívbeteg kismamánál hosszú, stresszes időszaknak számít. Ám nem csak azok válhatnak panaszossá, akik már tudják, hogy hajlamosak szívritmuszavarra, magasvérnyomásra, szívelégtelenségre vagy trombózisra, hiszen a nem ismert kardiológiai problémák is ilyenkor jelentkezhetnek először.

Alapelv, ha az anya nincs jól, akkor a magzat sincs, ez így igaz a kardiológiai problémák tekintetében is. „A terhesség veszélyének felmérése a szívbeteg nőnél teljeskörű kardiológiai kivizsgálást igényel még a várandósság időszaka előtt. Alapvizsgálatokra, mint labor, EKG és echocardiográfia minden esetben szükség van, de Holter-EKG, ABPM, terheléses EKG, szív-MR vagy CT (szűrés céljából, csak terhesség előtt) is szóba jöhet” – árulta el Dr. Bálint Olga Hajnalka, a Czeizel Intézet kardiológus főorvosa. „Ha a jövendőbeli anyuka tünetmentes, de a családi kórtörténet alapján felmerül az öröklődés lehetősége, akkor is érdemes elvégezni a vizsgálatokat, akár már a terhességet tervezve” – emellett érdemes akkor is felkeresni a szakorvost, ha a várandósság első hónapjaiban a kismama a vártnál gyorsabb szívdobogást érez, kisebb terhelésre fullad, lábszárdagadás jelentkezik, vagy bármilyen mellkasi panasza van, vérnyomása magas, illetve ingadozik.

A gyógyszeres kezelésre terhesség alatt is sor kerülhet, viszont a kezelést felügyelő szakorvosnak ilyenkor még jobban oda kell figyelnie a potenciális mellékhatásokra. „Rendelkezésünkre áll több olyan gyógyszer, melyről tudjuk, hogy ritkán visszafordítható mellékhatása van, és egyértelműen segít az édesanyán. Ha az anyának ritmuszavara van, magas a vérnyomása, szívelégtelen (a szív pumpa funkciója gyengélkedik, fullad, ödémás a kismama) akkor kezelni kell, ha nem, nagyobb kárt okozunk a magzatra nézve, mintha a gyógyszert szedné. Még egyszer, ha az anya nincs jól, a magzat is szenved, és ez főleg az ő fejlődésében nyilvánul meg.  A teratogén, magzatot károsító gyógyszerek tiltó listán vannak, extrém ritka körülmények között használjuk.”


A terhesség után szív és érrendszer szempontból minimum negyed évre van szükség a terhesség előtti állapotra való visszatéréshez. Dr. Bálint Olga Hajnalka ilyenkor egy a terhességet lezáró vizitet javasol, melynek keretében megbeszélik a pácienssel a terhesség alatti események jelentőségét (pl. terhességi magas vérnyomás, terhességi diabetes), illetve, hogy szükség van-e további kezelésre, esetleg korlátozásra a fogamzásgátlók használatában, és, hogy milyen rizikóval jár egy újabb terhesség.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Pánikbetegség

2026. március 14.

Mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Azok a személyek, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.

Ingyenes COVID–19 vakcina

2026. március 13.

Bárki számára térítésmentesen elérhető a Moderna által gyártott, mRNS-alapú Spikevax oltóanyag.

A védőoltás önkéntes, ugyanakkor különösen ajánlott a 60 év felettieknek, a krónikus betegeknek, az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint a várandósoknak. A krónikus betegséggel élő, 12 év alatti gyermekek oltása szülő kérésére biztosított. A védőoltás beadása a háziorvosoknál kérhető.

A SARS-CoV-2 vírus továbbra is jelen van, és bár a jelenlegi tapasztalatok szerint számos esetben enyhébb megbetegedést okoz, a veszélyeztetett csoportok körében továbbra is fennáll a súlyos lefolyású megbetegedés kockázata. A védőoltás csökkenti a súlyos szövődmények és a kórházi kezelés szükségességének esélyét, ezért a NNGYK arra ösztönzi az érintetteket, hogy kérjék az oltást.

A fertőződés kockázatának mérséklése érdekében továbbra is fontos az alapvető higiénés szabályok betartása: a rendszeres kézmosás, a megfelelő szellőztetés, a gyakran érintett felületek tisztítása, valamint a köhögési és tüsszentési etikett követése.

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”