Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kismamák kerüljék a medvecukrot és az édesgyökeret!

Érdekességek2017. április 26.

A gyermeket váró nők egyik állandó aggodalma az, hogy valamilyen gyógyszer, gyógynövény vagy akár élelmiszer fogyasztásával károsodást okozhatnak a megszületendő gyermeküknek. A kutatási eredményeknek köszönhetően egyre több ismeretünk van arról, hogy minek a fogyasztása javasolható és mi tiltólistás a várandósság alatt.

Már korábban gondolták, hogy az élelmiszer- és gyógyszeriparban is alkalmazott édesgyökér, illetve az abból nyert kivonatok magzatkárosító hatásúak lehetnek, így azok terhesség alatti alkalmazása/szedése nem volt javasolt.

2017-ben az American Journal of Epidemiology folyóiratban publikálták azokat a humán vizsgálati eredményeket, amik a korábbi feltételezések helyességét megerősítették. Bebizonyosodott, hogy a terhesség alatti édesgyökér-fogyasztás, illetve az édesgyökérből készült termékek fogyasztása hosszú távon negatívan befolyásolhatja a megszületett gyermekek szellemi képességeit és testi fejlődését, nemi érését.
Az édesgyökérben található vegyületek – mint azt már korábban állatkísérletek alapján is feltételezték – a magzat egyik szterán-vázas hormonjának, a kortizolnak az anyagcseréjébe avatkoznak be nem kívánatos módon.

Kutatások

Egy finnországi vizsgálatba több mint 1049 várandós nőt vontak be, akik közül 51-en a várandósságuk alatt több mint 500 milligramm glicirrizinsavat fogyasztottak, ami körülbelül 100 gramm édesgyökérnek felel meg.


Az 1998-ban született gyermekeik kognitív képességeit 8 éves korukban megvizsgálták. Kiderült, hogy a jelentős mennyiségben édesgyökeret fogyasztó 51 anya gyermekei számos kognitív képességet mérő tesztben gyengébben teljesítettek, mint a kortársaik: szegényebb szókinccsel rendelkeztek, a felidéző-képességük rosszabb volt, a térbeli képzelőerejük pedig gyengébb. Emellett, ezek a gyerekek hajlamosabbak voltak a szabályok áthágására és az agresszív viselkedésre.

Ugyanezeknek a gyerekeknek a fejlettségi szintjét 12 éves korukban is megvizsgálták. Az édesgyökeret fogyasztó anyák lánygyermekeinél jellemző volt a korai pubertás, így ezek a lánygyermekek több mint 3 centiméterrel magasabbak voltak, és legalább 8 kilogrammal többet nyomtak a mérlegen, mint a kortársaik. Mivel a fiúknál 12 éves korban a pubertás jelei még nem mutatkoznak, az édesgyökér fogyasztásának ilyen irányú esetleges következményeiről még nem tudtak beszámolni a szerzők.

A szellemi képességeket illetően 12 éves korban is különbség mutatkozott az édesgyökeret jelentősebb mennyiségben fogyasztó anyák gyermekei és a kortárs gyerekek között. Az anya terhesség alatti édesgyökér-fogyasztása a gyermek átlagosan 7-tel alacsonyabb intelligencia hányadosban (IQ) nyilvánult meg. Továbbá, az édesgyökérnek kitett gyermekeknél az átlagosnál több mint háromszor gyakrabban diagnosztizáltak figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart.

Javasolt tehát kerülni a kismamáknak az édesgyökeret és az abból készült termékek fogyasztását!

Mit ne (v)egyen a kismama?

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében 65 éves kor felett?

2025. december 29.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy rendszeres testmozgással sokat tehetünk életminőségünk szinten tartásáért. A fizikai aktivitáson túl azonban fontos, hogy figyelmet szenteljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, a szellemi aktivitásnak és nem utolsó sorban a támogató közösségi kapcsolatoknak is.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30–40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.

Már napi 15 perc keresztrejtvény-fejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez, vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

A társas kapcsolatok szerepe a lelki egyensúlyban

A magány a legnagyobb rizikófaktorok közé tartozik időskorban. Aki tartósan egyedül él, nagyobb eséllyel tapasztal szorongást, lehangoltságot vagy akár testi tüneteket is. Heti 2–3 közösségi alkalom – legyen az családi ebéd, templomi találkozó, klubfoglalkozás vagy séta a barátokkal – már jelentősen javítja a hangulatot.

A közösségekhez való tartozás biztonságot ad, visszaállítja az életkedvet és növeli a fizikai aktivitást is, hiszen sok program természetes módon mozgással jár.

A glaukóma hosszútávú gondozása

2025. december 29.

A betegeknek tudniuk kell, hogy nincs „csoda” szemcsepp vagy „csoda” kezelés, a rendszeres kontrollra a páciens élete végéig szükség van. A sikeres gondozáshoz (azaz a látás megtartásához) mind magas szintű eszközök (optikai koherencia tomográfia, OCT és optikai koherencia tomográfia angiográfia, OCTA) mind magas szintű orvos tudás kell. Ezt csak jól képzett szemorvos, lehetőleg specialista biztosíthatja. A szemnyomásmérés közel sem elengedő a betegség ellenőrzésére, gondozására!

Professzor Dr. Holló Gábor legfontosabb üzenete, hogy aki tudja, hogy fokozott kockázata van valamely szembetegség szempontjából, mindenképpen idejében forduljon hozzáértő szakorvoshoz, és rendszeresen vegyen részt jó minőségű, kellő idő ráfordítású ellenőrzéseken!

Mikor és mennyit fürödjünk?

2025. december 28.

Régi időkből hallva nehezen tudjuk elképzelni, hogy őseink milyen kevés időt fordítottak a tisztálkodásra. Ma köztudott, hogy az alapvető személyes higiénia elengedhetetlen az egészséghez.

A magyar nép köztudottan tiszta nép volt. A középkori várakban dézsákban és fából készült kádakban tisztálkodtak az emberek. Ezeknek a szokásoknak két nagy járvány, a pestis és a szifilisz- véget vetett, mivel a kor embere úgy gondolta, hogy ezeket a járványokat a víz terjeszti. Ennek eredményeképpen a tisztálkodás hosszú ideig háttérbe szorult.

Később a higiénia orvosi szempontból is előtérbe került.  Gondoljunk csak a kolera, pestis járványokra, Semmelweis munkásságára, ahol a fertőzések ellen vívott harcban a tisztaságot egyre inkább a betegségek megelőzésével kötötték össze. Ekkor terjedt el ismét a rendszeres fürdés, a kézmosás szokása. A szappan tömeggyártása is beindult, majd megjelentek a modern testápolási termékek: tusfürdők, samponok, dezodorok. A tisztálkodás már nemcsak higiéniai szükséglet, hanem az önkifejezés és a divat része is lett. Az illatszerek, krémek és kozmetikumok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a testápolás személyes és kulturális jelentőséget kapjon.

A modern ember számára a tisztálkodás egyszerre szolgálja a testi egészséget, a lelki feltöltődést és a társadalmi elvárásoknak való megfelelést. Egyfajta hidat képez múlt és jelen között. A vízhez való ősi kapcsolatunkat ma is őrzi, miközben a technológia és a kultúra formálja.