Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kismamák kerüljék a medvecukrot és az édesgyökeret!

Érdekességek2017. április 26.

A gyermeket váró nők egyik állandó aggodalma az, hogy valamilyen gyógyszer, gyógynövény vagy akár élelmiszer fogyasztásával károsodást okozhatnak a megszületendő gyermeküknek. A kutatási eredményeknek köszönhetően egyre több ismeretünk van arról, hogy minek a fogyasztása javasolható és mi tiltólistás a várandósság alatt.

Már korábban gondolták, hogy az élelmiszer- és gyógyszeriparban is alkalmazott édesgyökér, illetve az abból nyert kivonatok magzatkárosító hatásúak lehetnek, így azok terhesség alatti alkalmazása/szedése nem volt javasolt.

2017-ben az American Journal of Epidemiology folyóiratban publikálták azokat a humán vizsgálati eredményeket, amik a korábbi feltételezések helyességét megerősítették. Bebizonyosodott, hogy a terhesség alatti édesgyökér-fogyasztás, illetve az édesgyökérből készült termékek fogyasztása hosszú távon negatívan befolyásolhatja a megszületett gyermekek szellemi képességeit és testi fejlődését, nemi érését.
Az édesgyökérben található vegyületek – mint azt már korábban állatkísérletek alapján is feltételezték – a magzat egyik szterán-vázas hormonjának, a kortizolnak az anyagcseréjébe avatkoznak be nem kívánatos módon.

Kutatások

Egy finnországi vizsgálatba több mint 1049 várandós nőt vontak be, akik közül 51-en a várandósságuk alatt több mint 500 milligramm glicirrizinsavat fogyasztottak, ami körülbelül 100 gramm édesgyökérnek felel meg.


Az 1998-ban született gyermekeik kognitív képességeit 8 éves korukban megvizsgálták. Kiderült, hogy a jelentős mennyiségben édesgyökeret fogyasztó 51 anya gyermekei számos kognitív képességet mérő tesztben gyengébben teljesítettek, mint a kortársaik: szegényebb szókinccsel rendelkeztek, a felidéző-képességük rosszabb volt, a térbeli képzelőerejük pedig gyengébb. Emellett, ezek a gyerekek hajlamosabbak voltak a szabályok áthágására és az agresszív viselkedésre.

Ugyanezeknek a gyerekeknek a fejlettségi szintjét 12 éves korukban is megvizsgálták. Az édesgyökeret fogyasztó anyák lánygyermekeinél jellemző volt a korai pubertás, így ezek a lánygyermekek több mint 3 centiméterrel magasabbak voltak, és legalább 8 kilogrammal többet nyomtak a mérlegen, mint a kortársaik. Mivel a fiúknál 12 éves korban a pubertás jelei még nem mutatkoznak, az édesgyökér fogyasztásának ilyen irányú esetleges következményeiről még nem tudtak beszámolni a szerzők.

A szellemi képességeket illetően 12 éves korban is különbség mutatkozott az édesgyökeret jelentősebb mennyiségben fogyasztó anyák gyermekei és a kortárs gyerekek között. Az anya terhesség alatti édesgyökér-fogyasztása a gyermek átlagosan 7-tel alacsonyabb intelligencia hányadosban (IQ) nyilvánult meg. Továbbá, az édesgyökérnek kitett gyermekeknél az átlagosnál több mint háromszor gyakrabban diagnosztizáltak figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart.

Javasolt tehát kerülni a kismamáknak az édesgyökeret és az abból készült termékek fogyasztását!

Mit ne (v)egyen a kismama?

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközt ajándékozna karácsonyra gyermekének? Érdemes tudnia az online veszélyekről!

2025. december 23.

Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.

A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.

Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?

Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:


Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)