Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kismamák pszichés zavarairól

Érdekességek2022. április 06.

Fotó: gettyimages.com

A szülés utáni időszak az anyák életébe paradox módon nem hoz feltétlenül boldogságot. Az első pár hónap fizikailag és lelkileg megterhelő lehet az anya számára, amely leginkább hangulatingadozásban nyilvánul meg. Mindez előszobája lehet a szülés utáni pszichózisnak, depressziónak: ilyenkor  pszichiátriai, pszichológiai beavatkozás ajánlott.

Rengeteg cikk és könyv foglalkozik a szülés utáni időszak elemzésével, amely sorra veszi az esetleges pszichés zavarokat, azonban nem említi meg azt a tényt, miszerint már a babavárás alatt is felléphet hangulatingadozás vagy nem ritkán súlyos depresszió. Látjuk, hogy a szülés előtti zűrzavaros időszak megértése nélkül nem lenne teljes a várandósság utáni pszichés zavarok tárgyalása.

Terhességi hormonok növekedése

A nők esetében a terhességi hormonok növekedése és az ezzel együtt járó tünetek radikális változást eredményeznek, zavart okozhatnak a hölgyekben. Pszichológusként úgy gondolom, hogy mindez elfogadható, ha a nő egy idő után maga is elfogadja a testében végbemenő változásokat. A várandósság későbbi időszakában a növekvő embrió, majd a magzat igényeinek megfelelően további hormonális változásokat észlel a kismama. Ezek már jóval kisebb közérzeti vagy más kellemetlenséget okoznak, melyek teljesen természetesek a babavárás alatt. A hormonális változással párhuzamosan megváltozik a nők érzelmi élete.

Az egyik pillanatban még minden szép, majd hirtelen borul minden. A borul szó, talán jól szimbolizálja a jelenséget. A nőben zajló hirtelen hangulatváltás elkerülhetetlen és szinte mindennapos. Mindez vissza is tud állni normális szintre, olyan gyorsan, amilyen gyorsan a negatív irányba változott. A hölgyek viselkedése sokszor nem tudatos és nem a környezetük ellen van, azonban mindezt tolerálni mégis nehéz.

A szülés utáni depresszió a nők 10 %-át érinti

A szülés után tovább fokozódhat az eleve jelenlévő hangulatzavar, de a pszichés probléma kialakulhat minden előjel nélkül. Kutatások szerint a szülés utáni depresszió a nők 10%-át érinti.

További adatok szerint a legsúlyosabb pszichiátriai szövődmény a pszichózis, amely 1000 anyából átlagosan kettőt érint. A pszichózis nem egy betegség, hanem egy állapot, azonban a tüneteket kezelni kell, mert az anya ebben az állapotban magára és a gyerekre is veszélyes. A szülést követően az anya „gyászol”. Egyrészt gyászolja a várandósság időszakát, másrészt azt az illúziót, amit leendő gyermekéről kialakított a babavárás kilenc hónapjában.

A kismama anyjával való kapcsolata is előtérbe kerülhet

A kulcsszó a változás, hiszen a szülőknek egy új és ismeretlen helyzettel kell megküzdeniük. Pszichoanalitikus szemléletet követve kiemelném azt a gondolatomat is, miszerint az anyák gyermekükhöz fűződő viszonyukat átitatja a saját anyjukhoz való múltbéli kapcsolat.

Az édesanyában felszínre törhet sok olyan elfojtott érzés, emlék, amely kínzó, szorongató lehet. Mindez feldolgozást igényel, hiszen egy olyan furcsa helyzetet idézhet elő, amikor az anya a negatív érzéseit gyerekére vetíti, melynek hátterében a saját gyerekkorában átélt trauma áll. A múltbéli trauma feldolgozásának hiánya a szülés utáni depresszió egyik faktora.


A szülés utáni depresszió veszélyei

A szülés utáni depresszió negatív következménnyel járhat, az esetek többségében jelentősen csökken az anya kapacitása az újszülött ellátásával kapcsolatosan. A mindennapokban úgy jelenik meg, hogy az anya fáradtságról, kimerültségről számol be, egyre kevesebbet akar kikelni az ágyból, ezzel párhuzamosan a gyerek szoptatása és gondozása is nagy erőfeszítést igényel, szélsőséges esetben el is marad. Pszichológusként hangsúlyozom, hogy a depresszió, mint pszichés zavar nem csak az anyában, hanem ezzel együtt a gyerekben is képes kárt okozni. Ne felejtsük el, hogy a csecsemő a kezdetekben szimbiotikus kapcsolatban áll az anyával, vagyis a túlélése múlik az anya magatartásán. Fiziológiai szintről elrugaszkodva, a csecsemő többre vágyik, mint hogy táplálják: az elsődleges cél a biztonság keresése, amelynek alapja a harmonikus anya-gyerek kapcsolat. Az érzelmi fejlődésben történő visszamaradás később komoly pszichés problémákhoz vezethetnek.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).