Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kiszámíthatatlan asztma

Érdekességek2018. május 04.

Magyarországon közel félmillió ember szenved asztmában.

Panaszok

Az asztmabetegségre jellemző panaszok a sípoló légzés, nehézlégzés, mellkasfeszülés és köhögés, amelyek többnyire időszakosan jelentkeznek. Az esetek többségében allergiás eredetű a betegség, az asztmás betegek jelentős részénél egyéb allergiás betegségek is fennállhatnak, pl. szénanátha vagy allergiás ekcéma. Az asztmás betegeknél hirtelen kialakulhatnak asztmás rohamok, amikor a beteg tünetei jelentősen romlanak. A rohamért többnyire valamilyen provokáló tényező tehető felelőssé, mint például a légútba bejutó allergének (pl. pollenek, penészspóra, poratka), légúti irritánsok (pl. dohányfüst, por), hideg levegő, erőteljes fizikai aktivitás, légúti fertőzések, egyes gyógyszerek.


Kezelés

Az asztma kezelése legtöbbször inhalációs készítményekkel történik. Ezek előnye, hogy a gyógyszer közvetlenül a légutakba jut be, így gyorsan kifejti hatását, emellett a mellékhatások előfordulása is alacsony. Az asztma terápiájában rendelkezésre álló gyógyszereket két nagy csoportba lehet osztani, az alkalmazás célját tekintve megkülönböztetünk:

A fenntartó terápiát a betegnek napi rendszerességgel alkalmaznia kell, még akkor is, ha panasz- és tünetmentes.


Asztmás roham bármely asztmás betegnél bármikor kialakulhat, akár hosszabb tünetmentes periódust követően is. A rohamok egy adott beteg esetében is eltérő súlyosságúak lehetnek, az enyhétől akár az életet veszélyeztető súlyosságúig. Nagyon lényeges, hogy a beteg a lehető leghamarabb felismerje az akut állapot romlását, és a rohamoldó terápiát késlekedés nélkül alkalmazza, megelőzve a további állapotromlást.


A kezelés eredményessége érdekében elengedhetetlen, hogy az inhalációs eszközöket megfelelően tudja használni a beteg. Számos, különbözően működő eszköz van forgalomban, amelyek pontos használatával kapcsolatban a kezelőorvos és a gyógyszerész is segítséget tud nyújtani.


A megfelelően kezelt és jól karbantartott asztmás beteg képes teljes életet élni, beleértve az aktív sportolást is. Még az olimpikon sportolók között is találhatók asztmások.

 

Dr. Doró Péter

egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem

Klinikai Gyógyszerészeti Intézet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ha ránk tör a migrén

2025. december 04.

A migrénes fejfájás az ér eredetű, más néven vascularis fejfájások közül a leggyakoribb. Ezek az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozhatók összefüggésbe. A szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása valószínűleg szerepet játszik a roham kialakulásában, mely egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, hányással jár.

A látászavar is gyakori tünet, és az arczsibbadás sem ritka kísérőjelenség. Kezelés nélkül a rohamok akár három napon át is tarthatnak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, és a fizikai megterhelés csak súlyosbítja a tüneteket. Nem ritka az extrém fokú fény- és hangérzékenység, miközben a beteg fázhat, a külső szemlélő számára pedig sápadtnak tűnhet.

Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy ez migrén. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt fél-egy nappal, az úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat. Például megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni a szeme előtt.

A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény- vagy hanghatásra fokozódik.

A leggyakoribb migrénkiváltók: sajt, csokoládé, kávé, tojás, búzatermékek, földimogyoró, citrusfélék és paradicsom, sertéshús, alkohol. Ha hát, nyak vagy koponya eredetű problémák gyanúja merül fel, érdemes masszőrhöz fordulni.

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.