Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kiszámíthatatlan asztma

Érdekességek2018. május 04.

Magyarországon közel félmillió ember szenved asztmában.

Panaszok

Az asztmabetegségre jellemző panaszok a sípoló légzés, nehézlégzés, mellkasfeszülés és köhögés, amelyek többnyire időszakosan jelentkeznek. Az esetek többségében allergiás eredetű a betegség, az asztmás betegek jelentős részénél egyéb allergiás betegségek is fennállhatnak, pl. szénanátha vagy allergiás ekcéma. Az asztmás betegeknél hirtelen kialakulhatnak asztmás rohamok, amikor a beteg tünetei jelentősen romlanak. A rohamért többnyire valamilyen provokáló tényező tehető felelőssé, mint például a légútba bejutó allergének (pl. pollenek, penészspóra, poratka), légúti irritánsok (pl. dohányfüst, por), hideg levegő, erőteljes fizikai aktivitás, légúti fertőzések, egyes gyógyszerek.


Kezelés

Az asztma kezelése legtöbbször inhalációs készítményekkel történik. Ezek előnye, hogy a gyógyszer közvetlenül a légutakba jut be, így gyorsan kifejti hatását, emellett a mellékhatások előfordulása is alacsony. Az asztma terápiájában rendelkezésre álló gyógyszereket két nagy csoportba lehet osztani, az alkalmazás célját tekintve megkülönböztetünk:

A fenntartó terápiát a betegnek napi rendszerességgel alkalmaznia kell, még akkor is, ha panasz- és tünetmentes.


Asztmás roham bármely asztmás betegnél bármikor kialakulhat, akár hosszabb tünetmentes periódust követően is. A rohamok egy adott beteg esetében is eltérő súlyosságúak lehetnek, az enyhétől akár az életet veszélyeztető súlyosságúig. Nagyon lényeges, hogy a beteg a lehető leghamarabb felismerje az akut állapot romlását, és a rohamoldó terápiát késlekedés nélkül alkalmazza, megelőzve a további állapotromlást.


A kezelés eredményessége érdekében elengedhetetlen, hogy az inhalációs eszközöket megfelelően tudja használni a beteg. Számos, különbözően működő eszköz van forgalomban, amelyek pontos használatával kapcsolatban a kezelőorvos és a gyógyszerész is segítséget tud nyújtani.


A megfelelően kezelt és jól karbantartott asztmás beteg képes teljes életet élni, beleértve az aktív sportolást is. Még az olimpikon sportolók között is találhatók asztmások.

 

Dr. Doró Péter

egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem

Klinikai Gyógyszerészeti Intézet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.