Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A klimax különböző állomásai

Érdekességek2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

Fotó: 123rf.com1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.


Hormonterápia biztonságosan

A klimax okozta tünetek sokaknak igencsak rányomja a bélyegét a mindennapokra. Ekkor érdemes konzultálni a nőgyógyásszal, ugyanis nagy segítséget jelenthet a hormonterápia, mellyel igen eredményesen lehet csökkenteni, esetleg megszűntetni a tüneteket. Szerencsére ma már az alacsony hormontartalom és a folyamatos monitorozás miatt a terápia biztonságos, ám ehhez alapos, előzetes vizsgálatok szükségesek, hogy ki lehessen zárni esetleges kontraindikációkat (pl. Trombofília). A hormonkezelésnek köszönhetően ráadásul csökkenthető a későbbiekben a klimax számlájára írható csontritkulás, szív-és érrendszeri problémák kialakulásának esélye.

Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza mindemellett felhívja a figyelmet az egészséges életmód betartására is, hiszen a dohányzás abbahagyása, rendszeres testmozgás és egészséges étkezés mind hozzájárul pluszban a panaszok mérsékléséhez, a jó közérzethez és a szövődmények elkerüléséhez.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Haspuffadás

2025. október 09.

Az emésztési problémák leggyakoribb tünete

Az emésztés során az élelmiszerekből természetes módon széndioxid, metán és más gázok keletkeznek, főként a vastagbélben. Az emésztőtraktusban lévő gázok egy része nem más, mint a lenyelt levegő. Normál esetben a gázokat a bélnyálkahártya felveszi, majd az később kilégzésre kerül. Egy kis mennyiség ebből székelés előtt vagy közben bélgáz formájában – problémamentesen – elillan. Ha túl nagy mennyiségű gáz képződik (meteorizmus), az ingerli a bélfalban lévő nociceptorokat, és fájdalomérzetet kelt. A has kidomborodik és feszes tapintású lesz. Ez a látszólag ártalmatlannak tűnő tünet a beteget nagyon megterheli: teltségérzet, korgó gyomor, akár görcsös fájdalom vagy angina pectoris-szerű (mellkasi fájdalom) szívprobléma (Roemheld-szindróma) is jelentkezhet.

A gázképződés több okra vezethető vissza


puffasztó ételek, mint pl. kelkáposzta, hüvelyesek és teljes kiőrlésű termékek fogyasztását követően fokozódik.
A túlzott szénhidrátbevitel a még fel nem szívódott szénhidrátok fokozott mikrobiológiai bomlása által erjedéses diszpepsziát okozhat.
A cukrot helyettesítő fruktóz, xilit vagy szorbit az arra érzékenyeknél ugyancsak puffadást okozhat.
Antibiotikum-kúrát követően a bélflóra zavara vagy az akarbózterápia is bélgázosságot okozhat.
laktózintolerancia is lehet.
IBS is lehet a háttérben.

Egészséges szemléletű személyiséghez vezethet a segítségnyújtás

2025. október 09.

Fontos látni, hogy egy baleset nemcsak az érintettre, hanem a segítőre is hatással van. A megkérdezettek felét – aki volt már ilyen helyzetben – megerősítette a tudat, hogy fontos segíteni. A balesetet látottak közül minden harmadik autóst megviselte, de örült, hogy tevékeny szerepet vállalt; volt, aki bizonytalan volt, hogy jól csinálta-e, amit tett (4 százalék) és voltak olyanok is, akik rossz élményként élték meg és azóta is félnek az ilyen helyzetektől (5 százalék).

„A közlekedési balesetek külső szemtanúi és segítségnyújtói közül tíz-húsz százalékos arányban számolnak be szorongásról, visszatérő, negatív emlékekről, akár hetekkel, hónapokkal az eseményt követően. Összességében szakértői segítséggel megfelelően feldolgozható stresszről beszélünk. Ezzel együtt a sikeres segítségnyújtás élménye, legyen bármilyen kismértékű is a beavatkozás, kifejezetten pozitív hatású. A nyilvánvaló társadalmi hasznosság mellett megerősíti a segítséget adó emberben a környezet feletti kontroll érzését, és a beszámolók szerint hosszú távon teljesebb, egészségesebb szemléletű személyiséghez vezet, ami a szociális környezet számára is gyakran észrevehető” – mondta Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.

Mit tehet a beteg, hogy megelőzze a kórházi fertőzéseket?

2025. október 08.

A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy miként tudnak tenni az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EÖF) ellen, hiszen a kórházba bekerülő beteg is sokat tehet azért, hogy csökkentse a fertőzések kockázatát. 

Kézmosás

Az egyik legfontosabb védekezési eszköz a rendszeres és alapos kézmosás. A kézmosáskor használhat normál folyékony szappant, vagy a fertőtlenítő hatás elérése érdekében fertőtlenítő hatású folyékony szappan is alkalmazható. A beteg kérheti, hogy a látogatók és az egészségügyi dolgozók is mossanak kezet, vagy használjanak alkoholos kézfertőtlenítőt, mikor az ellátás történik vagy az ágyához érkeznek.

Kérdések feltevése

A beteg bátran kérdezhet az orvosoktól és nővérektől az ellátás részleteiről, pl., hogy milyen fertőzésmegelőzési eljárásokat követnek. Kérdezhet a használt eszközök sterilitásáról is.

Sebek tisztán tartása

Ha van seb vagy műtéti heg, a betegnek ügyelnie kell arra, hogy azt tisztán és szárazon tartsa. A kötéseket, az orvosi utasításoknak megfelelően, rendszeresen cseréli az egészségügyi szakszemélyzet.