Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A korai menzesz és menopauza is hajlamosíthat szívbetegségekre

Érdekességek2023. március 06.

Fotó: 123rf.com

Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a további hajlamosító tényezőkről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

A reproduktív rendszer problémái összefügghetnek a szív-érrendszer problémáival

Egy, a Heart című szaklapban megjelent tanulmány szerint vannak bizonyos reprodukcióval összefüggő tényezők, amelyek a nőknél növelhetik egyes kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. A University of Oxford kutatói 267.440 nő adatait tekintették át és nyomon követték a 40-69 éves asszonyok kórtörténtét 7 éven át. Összességében 3.075 esetben találtak szív-érrendszeri betegséget a beszámolókban, 1.635 esetben szívkoszorúér megbetegedést és 1.504 esetben stroke-ot.

Kiderült, hogy a 12 éves kor előtt jelentkező menstruáció 5 %-kal növelte a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatát, és 7 %-kal a stroke-ét. A korai menopauza és az átlagosnál fiatalabb életkorban történő első szülés a szív-érrendszeri betegségek rizikóját növelték, a petefészek- és méheltávolítás pedig megduplázta ezt a kockázatot.  Minden vetélés 4 %-kal emelte a rizikót, minden szülés pedig 14 %-kal.

A vizsgálatban tekintetbe vették a testtömeg-indexet, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a dohányzás és más, életmódra, egészségre vonatkozó adatot is. Az összefüggések oka azonban még így sem tisztázott. A tudósok azt feltételezik, hogy a női reproduktív rendszerben jelentkező rendellenességeket ugyanazok az okok váltják ki, mint a szív-érrendszeri betegségeket, nevezetesen a gyulladások és az erekben jelentkező diszfunkciók, zavarok. Messzemenő következtetéseket egyelőre még nem lehet levonni a kutatási eredményekből, de a kutatás vezetői szerint mindenesetre érdemes szem előtt tartani, hogy a fenti problémákkal rendelkező nőknél fokozottan fontos a kardiológiai ellenőrzés.


Mi hajlamosíthat még a szívbetegségekre, a stroke-ra?

A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindezek következményeképp az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett betegségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.

Fotó: 123rf.com

Milyen rizikófaktorok növelik a stroke kockázatát?

– magas vérnyomás,
– magas koleszterinszint,
– dohányzás,
– cukorbetegség,
– meglévő szív- és érrendszeri betegségek
– túlsúly,
– stressz.

Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mindazok, akik rizikófaktorokkal rendelkeznek – és a friss kutatások szerint idetartoznak a reproduktív rendszerükben rendellenességet átélő nők is – rendszeresen, egy-két évente vizsgáltassák ki magukat. Ha megfelelő orvosi kezeléssel és életmódváltással sikerül csökkenteni és stabilizálni a vérnyomást, kezelni a véralvadási problémákat, valamint normalizálni a vércukorszintet és koleszterinszintet, rengeteget tehetünk a stroke és más szív-érrendszeri betegség megelőzéséért – hangsúlyozza Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Inkontinencia

2026. szeptember 18.

Az inkontinencia akarattól független vizeletvesztés vagy vizelettartási elégtelenség. Meglepõen sok embernek, fõleg nõknek okoz problémát, megkeserítve az életüket.

Több oka lehet. Állhat strukturális, szerkezeti eltérés a háttérben. Ilyenkor stresszinkontinenciáról beszélünk. Ez esetben a panaszt a gátizomzat meggyengülése és ennek következtében a hólyagalap megsüllyedése okozza; ilyenkor a húgycsõ záróizma nem mûködik megfelelõen. Hasûri nyomásfokozódás (köhögés, tüsszentés, nevetés stb.) esetén néhány csepp vizelet akaratlanul eltávozik. Ez az elváltozás általában együtt jár a hüvelyfal süllyedésével. Kiváltó ok lehet több, általában nagyobb súlyú gyermek szülése, kötõszöveti gyengeség; de 50 éves kor felett gyakran elõfordulhat mindezek nélkül is.

Nem könnyen, de gyógyítható

A megoldás mûtéti. Végezhetünk hüvelyplasztikai mûtétet, melynek során a hüvelyfal süllyedését megszüntetjük, és a hüvely felõl alulról megtámasztjuk a hólyagalapot. Elõnye, hogy egyszerû beavatkozás, a mûtéti megterhelés kisfokú. Hátránya, hogy évek múltán az esetek 25-30 százalékában visszatérhetnek a panaszok.

Szépen és egészségesen

2026. szeptember 18.

Az ápoltság ugyanolyan fontos része a gondozott láb, mint a tiszta, egészségesnek és természetesnek ható hajkorona. A harmonikus megjelenés és jó közérzet érdekében áldozzon idõt önmagára!  
 
Ha zavarják õsz hajszálai, tegyen ellene! Ha teljes mértékben õsz a haja, csak az állandó hajfesték fed tökéletesen. Akinek szõkés a haja, citromfûpakolással világosíthatja azt. Merjen melíroztatni! Ideális azoknak, akik a szõke hajat szeretik. Elsõsorban olyan hölgyeknek ajánlott, akik õsz hajukat világos „alapként” kívánják elrejteni. A melírozás elõnye, hogy az összbenyomás a haj egészére kiterjed, míg a festés, színezés csak részleges. A színeket elég két-három havonta összehangolni ahhoz, hogy a végsõ hatás diszkrét legyen. Ha színezi haját, hajszínéhez közeli tónust válasszon. A hatás legyen természetes.

Igaz-e, hogy a fintorgás ráncosít?

Ne fintorogj, mert megráncosodsz! Rendszerint ezzel szokták ijesztgetni a szülõk a gyakran grimaszoló gyerekeket. Pedig helyénvalóbb volna, ha a figyelmeztetést a felnõtteknek címeznék.

Az szinte a lehetetlennel határos, hogy közönséges földi halandó elkerülje a ráncosodást, de azt mindenki tudja, hogy a mosolygós ember arca kevésbé ráncosodik, mint azé, aki örökké morózus, szigorú, búvalbélelt. Az arc szépségének különösen a gyakori homlokráncolás árt.

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!