Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A korai menzesz és menopauza is hajlamosíthat szívbetegségekre

Érdekességek2023. március 06.

Fotó: 123rf.com

Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a további hajlamosító tényezőkről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

A reproduktív rendszer problémái összefügghetnek a szív-érrendszer problémáival

Egy, a Heart című szaklapban megjelent tanulmány szerint vannak bizonyos reprodukcióval összefüggő tényezők, amelyek a nőknél növelhetik egyes kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. A University of Oxford kutatói 267.440 nő adatait tekintették át és nyomon követték a 40-69 éves asszonyok kórtörténtét 7 éven át. Összességében 3.075 esetben találtak szív-érrendszeri betegséget a beszámolókban, 1.635 esetben szívkoszorúér megbetegedést és 1.504 esetben stroke-ot.

Kiderült, hogy a 12 éves kor előtt jelentkező menstruáció 5 %-kal növelte a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatát, és 7 %-kal a stroke-ét. A korai menopauza és az átlagosnál fiatalabb életkorban történő első szülés a szív-érrendszeri betegségek rizikóját növelték, a petefészek- és méheltávolítás pedig megduplázta ezt a kockázatot.  Minden vetélés 4 %-kal emelte a rizikót, minden szülés pedig 14 %-kal.

A vizsgálatban tekintetbe vették a testtömeg-indexet, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a dohányzás és más, életmódra, egészségre vonatkozó adatot is. Az összefüggések oka azonban még így sem tisztázott. A tudósok azt feltételezik, hogy a női reproduktív rendszerben jelentkező rendellenességeket ugyanazok az okok váltják ki, mint a szív-érrendszeri betegségeket, nevezetesen a gyulladások és az erekben jelentkező diszfunkciók, zavarok. Messzemenő következtetéseket egyelőre még nem lehet levonni a kutatási eredményekből, de a kutatás vezetői szerint mindenesetre érdemes szem előtt tartani, hogy a fenti problémákkal rendelkező nőknél fokozottan fontos a kardiológiai ellenőrzés.


Mi hajlamosíthat még a szívbetegségekre, a stroke-ra?

A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindezek következményeképp az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett betegségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.

Fotó: 123rf.com

Milyen rizikófaktorok növelik a stroke kockázatát?

– magas vérnyomás,
– magas koleszterinszint,
– dohányzás,
– cukorbetegség,
– meglévő szív- és érrendszeri betegségek
– túlsúly,
– stressz.

Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mindazok, akik rizikófaktorokkal rendelkeznek – és a friss kutatások szerint idetartoznak a reproduktív rendszerükben rendellenességet átélő nők is – rendszeresen, egy-két évente vizsgáltassák ki magukat. Ha megfelelő orvosi kezeléssel és életmódváltással sikerül csökkenteni és stabilizálni a vérnyomást, kezelni a véralvadási problémákat, valamint normalizálni a vércukorszintet és koleszterinszintet, rengeteget tehetünk a stroke és más szív-érrendszeri betegség megelőzéséért – hangsúlyozza Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ismét keresik az Év Gyógyszerészét és a legnépszerűbb patikát

2025. október 15.

Tizenötödik alkalommal díjazzák a gyógyszerészeket és patikákat

Idén tizenötödik alkalommal rendezik meg az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám kampányokat. A jubileumi évben a szervezők a gazdasági nehézségek és a főtámogató hiánya ellenére is elindították a programot, hangsúlyozva a gyógyszerészi hivatás társadalmi jelentőségét.

A szervezők szerint a gyógyszerészek munkájának elismerése ma talán fontosabb, mint valaha. A gyógyszerellátás akadozása, a szakemberhiány, valamint a mindennapi működéshez szükséges anyagi és infrastrukturális terhek az egészségügy minden szereplője számára, így a patikáknak és a gyógyszerészeknek is rendkívüli kihívásokat jelentenek.

A jelenlegi gazdasági helyzet és az egészségügyi szektort érintő nehézségek ellenére sem marad el a másfél évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezés.

„A gyógyszerészek nap mint nap bizonyítják, hogy a közösségek egyik legmegbízhatóbb egészségügyi támaszai. Ők azok, akikhez nemcsak gyógyszerért, hanem tanácsért, biztatásért, emberi szóért is fordulhatnak a betegek” – mondja Torjai Gábor főszervező. Hozzátette, hogy a járvány, az inflációs nyomás és a folyamatos változások idején különösen felértékelődött a patikusok szerepe.

Prosztatabarát étrend

2025. október 14.

A bőséges folyadékfogyasztás, a kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend csökkenti a prosztatagyulladás és a megnagyobbodás kockázatát.

Tudatos folyadékbevitellel lehet enyhíteni a tüneteket, de nem mindegy, hogy mit tartalmaz a bevitt folyadék. Az alkohol- és a koffeintartalmú italok vízhajtó hatásúak, gyakori vizelési ingert váltanak ki, ezért ezeket célszerű kerülni. A bőséges (2,5–3l) vízfogyasztást célszerű egyenletesen elosztani a nap során. Mivel a heveny prosztatagyulladásra jellemző a magas láz, a fájdalom és az elesettség mellett, ezért a bőséges folyadék pótolja a láz miatt elveszített vizet és ásványi anyagokat.

Bizonyított étrendi prevenció

A kímélő, több apró étkezés enyhíti a tüneteket. Egy 2015-ös tanulmány több olyan kutatást elemzett, amelyek a mediterrán étrend egyes összetevőinek hatását vizsgálták a prosztataproblémák kialakulására:

Hajléktalanoknál is kimutatták az eddig főként élsportból ismert agyi betegséget

2025. október 14.

Egy eddig főként csak kontaktsportokból ismert agyi elváltozást, az ún. krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei. A világon ez az első átfogó kutatás, melyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.

Bár a szakirodalomban először 1928-ban bokszolóknál írták le, a gyakran csak angolul használt ún. chronic traumatic encephalopathy (CTE) 2005-ben vált közismertté, amikor dr. Bennet Omalu amerikaifutball-játékosok, köztük Mike Webster agyszöveti mintáiban azonosította ezt a krónikus idegrendszeri betegséget. Történetüket később a hollywoodi Concussion című film dolgozta fel, melyben az Oscar-díjas Will Smith alakította Omalut – ezért a szerepért Golden Globe-jelölést is kapott.

A CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, és jelenleg csak boncolás után lehet diagnosztizálni. Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet.

A CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, és jelenleg csak boncolás után lehet diagnosztizálni. Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet.