Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A koraszülés növeli az asztma kialakulásának esélyét

Érdekességek2019. augusztus 24.

A 37. hét előtt született gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki a későbbi életkorban asztma, nehézlégzés. A PLoS Medicine folyóiratban közölt kutatás az asztma kezdeti tüneteinek felismerésére is felhívja az érintett szülök figyelmét.

A hetek számával csökken a kockázat

Fotó: 123rf.comA kutatók mintegy 1,5 millió gyermek kórtörténetét tartalmazó tanulmányok összevetésével fedezték fel a kapcsolatot a szülés időpontja és az asztma kialakulásának esélye közt. Vizsgálódásaik során azt is megállapították, hogy minél korábbra esik a szülés időpontja, a kockázat annál nagyobb: a 37. hét előtt 46 százalékkal magasabb, a 32. hét előtt született gyermekek esetében háromszoros, időre született társaikhoz képest. Az eredmények alapján a kutatást végző szakemberek úgy vélik, hogy a koraszülés élethosszig kihat a tüdő működésére, ezért különösen fontosnak tartják, hogy a szülők felismerjék a betegség tüneteit.

Az asztma tünetei

Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel jól kontrollálható, a betegek életminősége, a betegség lefolyása jelentősen javítható. Lényeges azonban, hogy már a kezdeti jelekre is figyeljünk, így a súlyosabb rohamokat is nagy eséllyel megelőzhetjük – hangsúlyozza a betegség idejében történő felismerésének fontosságát dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. Gyermekkorban az asztma megjelenésének időpontja óvodás- kisiskolás kor környékén jellemző, a betegség kezdetben nem okoz súlyos panaszokat.

Asztmára utalhat: ha a gyermek légúti fertőzések kapcsán nehézlégzésre, zihálásra panaszkodik, a szokásosnál lassabb a gyógyulás; ha sírása, vagy nevetése rendszeresen köhögési rohamot vált ki. Ha futás, vagy egyéb testmozgás során könnyen kifárad, nehezen kap levegőt, köhög.


Asztmás kismamák figyelmébe

Koraszülés több okból is bekövetkezhet, asztmás kismamák esetében kockázati tényező a nem megfelelően kontrollált betegség is. Sokan tartanak a várandósság alatti gyógyszerszedéstől, de félelmük az asztma esetében alaptalan – hívja fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi. Léteznek olyan készítmények, amelyek a magzat egészségét nem veszélyeztetik, de segítségükkel a betegség jól kontrollálható, az akár koraszüléshez is vezető súlyos, oxigénhiányos állapotot elkerülhető. A fenntartó kezelésre használt készítmények szinte kizárólag inhalativ ( belégző) gyógyszerek, így csak a betegség helyére juttatjuk be, szisztémás hatása szinte teljesen kiküszöbölhető.

Szülés után

Asztmás kismamák esetében egyébként is magasabb a gyermeknél jelentkező betegség kockázata, az asztma kialakulásában ugyanis fontos szerepet játszik az öröklődés; így azokban a családokban, ahol előfordul a betegség, még inkább ügyelni kell a megelőzésre. A várandósság alatt ez a megfelelő asztma-kontrollt, a gyermek születése után pedig a környezeti kockázati tényezők minimalizálását jelenti. A genetikailag hajlamos egyéneknél ugyanis különféle környezeti tényezők, károsító ágensek is hozzájárulnak a tünetek megjelenéséhez. A kisgyermek környezetében ezért kerüljük a dohányzást, szobája kialakításánál legyen fő szempont az allergének minimalizálása.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.