2025. október 10.
Bár sokan nyáron sem pihentek, az enyhébb időjárás beköszöntével hivatalosan is újraindul a futószezon. A futás népszerűsége hazánkban továbbra is töretlen, egyenesen a leggyakrabban választott szabadidősport, megelőzve a kondizást, az úszást és a focit is. A futók 44 százaléka alkalmi futónak vallja magát, míg minden harmadik újrakezdő[1]. Bár a sportág egyszerűnek tűnik és szinte bárhol űzhető, érdemes odafigyelni a megfelelő felkészülésre és kivitelezésre a sérülések elkerülése érdekében. A Budai Egészségközpont szakértői ezért hasznos tanácsokkal segítenek eligazodni a futás világában.
A futás az egyik legegyszerűbb mozgásforma, ráadásul alacsony költséggel jár. Szinte bármikor gyakorolható a saját tempónkhoz igazítva, és mindeközben a szabadban, friss levegőn lehetünk. A rendszeres futás erősíti az izomzatot, segít testsúlyunk fenntartásában vagy éppen a fogyásban, valamint fejleszti az erőnlétet és növeli az általános teljesítőképességet. Jótékony hatása nemcsak testi, hanem lelki téren is megmutatkozik, hiszen csökkenti a stresszt, javítja a kedélyállapotunkat, nem utolsó sorban pedig az immunrendszerünket is erősíti.
2025. október 10.
Az ősz nem csupán a természet lassú elcsendesedésének időszaka, hanem az otthon és a belső világ áthangolásának ideje is. A lehulló levelek, a korai sötétedés és a hűvös reggelek mind arra ösztönöznek bennünket, hogy visszavonuljunk, lelassuljunk és figyelmet fordítsunk arra, ami körülvesz minket. Ilyenkor nemcsak a lelkünk vágyik a melegségre és biztonságra, hanem a házunk is. Az ősz ideális időszak arra, hogy felkészüljünk a télre, hiszen ilyenkor még lehetőségünk van javítani, karbantartani, rendezkedni.
Sokan érzik ilyenkor a késztetést a rendrakásra, selejtezésre és arra, hogy egy kicsit újrateremtsék a belső közeget. Ennek oka részben az évszakváltás energetikai hatása, másrészt pedig a természetes emberi ösztön, hogy menedéket készítsen a hideg hónapokra. Az otthonunk állapota azonban gyakran tükrözi lelki világunkat is. Egy elhanyagolt ereszcsatorna vagy elöregedett tető nemcsak fizikailag veszélyeztetheti a lakók kényelmét, hanem szimbolikusan is jelezheti a figyelmetlenséget önmagunkkal szemben.
Külső védelem: amikor az otthonod falai is védelmet kérnek
A hideg idő beköszöntével elsőként az otthon külső részeit érik a kihívások. A szél, a csapadék és a fagy komoly károkat okozhatnak, ha nem készülsz fel időben. A tetőszerkezet, a csatornarendszer, valamint a lemezből készült burkolatok, kerítések vagy szegélyek mind olyan elemek, amelyeknek hibátlan állapotban kell lenniük ahhoz, hogy hosszú távon is biztonságos menedéket nyújtson az otthonod.
Ebben az időszakban érdemes átvizsgálni a tetőt, nincsenek-e meglazult cserepek, beázási pontok vagy eldugult ereszek. Ugyanez vonatkozik a lemezkerítésekre és egyéb fémes szerkezetekre is, amelyek megóvják a telkedet és házad környékét. Az ilyen jellegű karbantartás nem csupán praktikus szempontból lényeges, hanem energetikai oldalról is: egy gondosan karbantartott otthon nyugodtabb, harmonikusabb energiát áraszt.
2025. október 09.
Az emésztési problémák leggyakoribb tünete
Az emésztés során az élelmiszerekből természetes módon széndioxid, metán és más gázok keletkeznek, főként a vastagbélben. Az emésztőtraktusban lévő gázok egy része nem más, mint a lenyelt levegő. Normál esetben a gázokat a bélnyálkahártya felveszi, majd az később kilégzésre kerül. Egy kis mennyiség ebből székelés előtt vagy közben bélgáz formájában – problémamentesen – elillan. Ha túl nagy mennyiségű gáz képződik (meteorizmus), az ingerli a bélfalban lévő nociceptorokat, és fájdalomérzetet kelt. A has kidomborodik és feszes tapintású lesz. Ez a látszólag ártalmatlannak tűnő tünet a beteget nagyon megterheli: teltségérzet, korgó gyomor, akár görcsös fájdalom vagy angina pectoris-szerű (mellkasi fájdalom) szívprobléma (Roemheld-szindróma) is jelentkezhet.
A gázképződés több okra vezethető vissza
puffasztó ételek, mint pl. kelkáposzta, hüvelyesek és teljes kiőrlésű termékek fogyasztását követően fokozódik.
A túlzott szénhidrátbevitel a még fel nem szívódott szénhidrátok fokozott mikrobiológiai bomlása által erjedéses diszpepsziát okozhat.
A cukrot helyettesítő fruktóz, xilit vagy szorbit az arra érzékenyeknél ugyancsak puffadást okozhat.
Antibiotikum-kúrát követően a bélflóra zavara vagy az akarbózterápia is bélgázosságot okozhat.
laktózintolerancia is lehet.
IBS is lehet a háttérben.
A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy milyen típusai lehetnek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről ide kattintva olvashat.
