Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A környezetkímélő étrendek egészségesebbek is

Érdekességek2019. március 23.

A kevesebb károsanyag-kibocsátással előállított ételekből álló étrendek egészségesebbek is egy nagyszabású új amerikai kutatás szerint.

A New Orleans-i Tulane Egyetem kutatói több mint 16 ezer amerikai egy napi táplálékának úgynevezett karbonlábnyomát elemezték, vagyis azt, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátással terheli a környezetet az, amit egy-egy ember elfogyaszt.

“A kisebb karbonlábnyomú étrendek kevesebb vörös húst és tejterméket tartalmaznak, ezek előállítása nagy mértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint nagy bennük a telített zsírsavak aránya is. Ugyanezek az étrendek több szárnyast, teljes kiőrlésű gabonát és növényi fehérjét tartalmaznak” – mondta Diego Rose, a tanulmány vezető szerzője.

Az American Journal of Nutrition című táplálkozástudományi szaklapban ismertetett kutatás készítői hatalmas adatbázist készítettek az egyes élelmiszerek előállításával járó üvegházhatású gázok kibocsátásról.

Az adatbázis összekötötték azzal a nagy országos felméréssel, amelyben megkérdezték a résztvevőktől, hogy mit fogyasztottak 24 óra alatt.

Az így kapott étrendeket öt csoportra osztották annak alapján, hogy 1000 kalóriára mennyi üvegházhatású gáz kibocsátása esik.

Ezután az egyes étrendekben elfogyasztott ételek értékét állapították meg az amerikai országos egészséges táplálkozási mutató (US Healthy Eating Index) alapján, majd összehasonlították az étrendeket többféle szempont szerint.


A legkisebb karbonlábnyommal járó étrendek voltak a legegészségesebbek az értékelés szerint, ugyanakkor nagyobb arányban tartalmaztak néhány olyan ételt is, amelynek ugyan kicsi a karbonlábnyoma, mégsem egészséges, ilyen a hozzáadott cukor és a finomított gabonák. Más fontos tápanyagokból – vasból, kalciumból, D-vitaminból – viszont kevés volt bennük, mivel kevés húst és a tejterméket tartalmaztak.

A legnagyobb karbonlábnyomú étrendcsoport számlájára ötször annyi kibocsátás volt írható, mint a legkisebbére. A legszennyezőbb étrendekben 1000 kalóriánként több volt a marha-, borjú- és sertéshús, a tejtermék és a szilárd zsír, mint a kis karbonlábnyomú étrendekben.

“Mindkét célt elérhetjük egyszerre: ehetünk egészségesebben és csökkenthetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, még arra sincs szükség, hogy egyes ételféléket teljesen kiiktassunk” – állapította meg Rose. (MTI/Hszinhua)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.