Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kovászos kenyér és a zsíros halak

Érdekességek2021. július 24.

Fotó: pixabay.com

A kórokozók elűzésének egyik fontos eszköze a szervezet dinamizálása és immunvédelme. A fertőzésekkel, káros hatásokkal szembeni immunitást azoknak a táplálékoknak a fogyasztása is elősegítheti, amelyek fokozzák a fehérvérsejtek és az antitestek képződését a szervezetben. Kiemeltünk két dinamizáló „szuperélelmiszert”.

Kovászos kenyér
Emésztést segítő, remineralizáló hatás

A legtöbb kenyér élesztővel készül, amelytől a tészta hamar megemelkedik, így a kenyér külsejét vonzóbbnak találjuk a vásárláskor. A kovászos (erjesztett tésztából sütött kenyér) azonban előnyösebb lehet számunkra: tartalmaz enzimeket és tejbaktériumokat, amelyek javítják az ásványi anyagok (magnézium, vas, cink…) felszívódását a szervezetben. Ha teljes kiőrlésű lisztből készül, az emészthetőbbé teszi a kenyeret, és csökkenti a glikaemiás indexét (ami az egyes élelmiszerek vércukoremelő képességét jelenti).

Hogyan profitáljunk belőle a legjobban?

Reggelente egy szelet belőle, kevés mézzel; zöldséges vagy halas szendvicsként, gyors ebédre; este 1 szelet a vacsorára.

Ajánlott mennyiség: 40-60 g naponta (2-3 szelet kenyér)

Zsíros halak
Kedvező ómega-3-források

Az ómega-3 telítetlen, esszenciális zsírsavak jótékonyan hatnak az agyműködésre, és hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez, valamint hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez.


Tartalmazzák egyes növényi olajok (pl. repce-, dióolaj), olajos magvak, diófélék, chiamag, szójabab, tökmag stb., de a zsíros halak talán a legjobb forrásai. Ezek plusz D-vitamint is biztosítanak a szervezetnek, ami fontos az immunrendszer aktiválása érdekében.

Fotó: pixabay.com

Hogyan profitáljunk belőle a legjobban?

• Részesítsük előnyben az olyan, kisebb zsíros halakat, mint a makréla, hering vagy szardínia. Kevésbé lehetnek szennyezettek, mint a nagy halak (pl. tonhal).
• Frissen készült ételként hasznosíthatjuk legjobban a hatóanyagait. De az olajos halkonzerv is jó választás.

Ajánlott mennyiség: Heti 1-2 alkalommal beiktatandó a menübe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Este puffad és feszül a hasa?

2025. november 10.

Reggelente még teljesen tünetmentes, de délutántól már fáj és erősen feszül a hasa, gázok gyötrik, esetleg hasmenéssel vagy éppen székrekedéssel küzd? Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus szerint ezek a panaszok utalhatnak akár SIBO-ra, vagyis kontaminált vékonybél szindrómára is, amelyet viszonylag könnyű kivizsgálni, de a kezelés gyakran összetett.

A SIBO okozta tünetek egyre erősödnek a nap során

A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe. Ezek olyan baktériumok, amelyek a vastagbélben hasznosak ugyan, de a vékonybélben már károsak. Ennek a kontaminálódásnak, vagyis szennyeződésnek a következményei az emésztőrendszeri tünetek. Ezek az alábbiak:
– puffadás,
– alhasi fájdalom, feszülés,
– fokozott gázképződés,
– hasmenés vagy székrekedés,
– ritkább tünet lehet a sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás.
– Már a kikérdezéskor nagyon informatív, ha kiderül, hogy a panaszok étkezés után egy-másfél órával, vagy még később jelentkeznek, főként délután, este, éjszaka. Ennek az az oka, hogy a vékonybél az étkezésmentes időszakban „megtisztul” ezektől a baktériumoktól. Többek közt ezek a tünetmentes napszakok azok, amelyek miatt sokan úgy érezhetik, nincs szükségük kivizsgálásra, kezelésre, hiszen „ha baj lenne, nyilván mindig kellemetlenül éreznék magukat”. Van, akinél olyan régóta jelen van az esti hasfájás, feszülés, puffadás, hogy szinte természetesnek érzi. Pedig ma már nagyon könnyen ki lehet mutatni a SIBO-t egy kilégzéses teszt segítségével – hangsúlyozza Pászthory doktornő.

Gyaloglás egészségmegőrzésre?

2025. november 10.

A gyaloglás, a séta a legősibb mozgásforma, mely már kisgyermekkortól egészen életünk végéig természetes része napjainknak. Számos kutatás alátámasztja fizikai és mentális jótékony hatását, mégis kevesen tekintenek rá úgy, mint egészségmegőrző mozgásformára. Helyezzük fókuszba október hónapban ezt az aktivitást a Magyar Szabadidősport Szövetség Világ Gyalogló (HÓ)Nap rendezvényével!

Közlekedj másként!

A tempós gyaloglás pulzusnövelő aktivitásnak tekinthető. Egy gyorsabb séta beiktatásával sokat tehetünk a fittségünk fenntartásáért. Nem kell ehhez semmilyen speciális ruházat, csak egy kényelmes cipő. Tűzzük ki célul, hogy pl. a munkába menet, vagy hazafelé gyalog teszünk meg egy bizonyos távot. Ezt fokozatosan növelhetjük, így a rendszeres mozgást észrevétlenül be tudjuk iktatni a napi rutinunkba.

Kevesebb inger, csökkenő stressz

Manapság másodpercenként rengeteg vizuális és audiovizuális hatás ér minket, melynek hatására sokszor túltelítődhetünk. Ezt tompíthatjuk úgy, ha sétálunk egyet a természetben, mindenféle digitális eszköz nélkül. Így könnyebben tudunk mentálisan regenerálódni és fel tudjuk dolgozni a minket napi szinten érő többezer különféle ingert.
Ezzel csökkenthetjük a túlterheltséget és az ebből adódó stresszt, szorongást.

Termelj endorfint!

Gondoltad volna, hogy nemcsak egy kis csokoládé, hanem egy tempós gyaloglás is képes endorfint termelni? A mozgásnak köszönhetően a vér oxigénszintje nő, mely hatására az endorfinszint is megemelkedik. Ez a hormon felel a boldogságért.
Stresszesebb, megterheltebb időszakban egy kis séta kiváló megoldás lehet hangulatunk, közérzetünk javítására.

Mikor forduljunk orvoshoz szívritmuszavar esetén?

2025. november 09.

Erre a kérdésre a válasz egyszerű: ha a szívritmuszavar nem csak ritka, jelentéktelen jelenség, hanem visszatérő, vagy ha zavaró tünetek társulnak hozzá. Az olyan panaszok, mint a mellkasi nyomás, szapora vagy szabálytalan szívverés nyugalomban, hirtelen fellépő gyengeség, ájulásérzés vagy nehézlégzés már komolyabb figyelmeztető jelek. Ilyenkor nem szabad várni: a megfelelő kardiológiai vizsgálatok segítenek tisztázni az okokat, és időben elkezdeni a kezelést.

Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés 50 év felett, illetve azok számára, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy már ismert szívbetegséggel élnek. A pitvarfibrilláció – a leggyakoribb ritmuszavar – például sokáig tünetmentes lehet, de kezeletlenül stroke-hoz, szívelégtelenséghez vezethet. Szerencsére időben felismerve ma már jól kezelhető – gyógyszeresen vagy akár katéteres eljárással is.

A szívritmuszavar tehát nemcsak egy kellemetlen tünet, hanem akár életet veszélyeztető állapot is lehet. Különösen télen, amikor a szív több fronton is próbára van téve. Ha a szívünk néha „másképp” ver, érdemes egy kivizsgálással megbizonyosodni arról, hogy nincs semmi olyasmi a szívünk működésében, amiért aggódni kellene.