Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kovászos kenyér és a zsíros halak

Érdekességek2021. július 24.

Fotó: pixabay.com

A kórokozók elűzésének egyik fontos eszköze a szervezet dinamizálása és immunvédelme. A fertőzésekkel, káros hatásokkal szembeni immunitást azoknak a táplálékoknak a fogyasztása is elősegítheti, amelyek fokozzák a fehérvérsejtek és az antitestek képződését a szervezetben. Kiemeltünk két dinamizáló „szuperélelmiszert”.

Kovászos kenyér
Emésztést segítő, remineralizáló hatás

A legtöbb kenyér élesztővel készül, amelytől a tészta hamar megemelkedik, így a kenyér külsejét vonzóbbnak találjuk a vásárláskor. A kovászos (erjesztett tésztából sütött kenyér) azonban előnyösebb lehet számunkra: tartalmaz enzimeket és tejbaktériumokat, amelyek javítják az ásványi anyagok (magnézium, vas, cink…) felszívódását a szervezetben. Ha teljes kiőrlésű lisztből készül, az emészthetőbbé teszi a kenyeret, és csökkenti a glikaemiás indexét (ami az egyes élelmiszerek vércukoremelő képességét jelenti).

Hogyan profitáljunk belőle a legjobban?

Reggelente egy szelet belőle, kevés mézzel; zöldséges vagy halas szendvicsként, gyors ebédre; este 1 szelet a vacsorára.

Ajánlott mennyiség: 40-60 g naponta (2-3 szelet kenyér)

Zsíros halak
Kedvező ómega-3-források

Az ómega-3 telítetlen, esszenciális zsírsavak jótékonyan hatnak az agyműködésre, és hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez, valamint hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez.


Tartalmazzák egyes növényi olajok (pl. repce-, dióolaj), olajos magvak, diófélék, chiamag, szójabab, tökmag stb., de a zsíros halak talán a legjobb forrásai. Ezek plusz D-vitamint is biztosítanak a szervezetnek, ami fontos az immunrendszer aktiválása érdekében.

Fotó: pixabay.com

Hogyan profitáljunk belőle a legjobban?

• Részesítsük előnyben az olyan, kisebb zsíros halakat, mint a makréla, hering vagy szardínia. Kevésbé lehetnek szennyezettek, mint a nagy halak (pl. tonhal).
• Frissen készült ételként hasznosíthatjuk legjobban a hatóanyagait. De az olajos halkonzerv is jó választás.

Ajánlott mennyiség: Heti 1-2 alkalommal beiktatandó a menübe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi növeli a szembetegségek kockázatát?

2026. szeptember 29.




Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.

Az American Academy of Ophthalmology (Amerikai Szemészeti Akadémia) megbízásából 3512 amerikai felnőtt körében végzett online felmérés egészen meglepő eredményt hozott. A kutatásban részt vevők 81%-a azt állította, pontosan tisztában van azzal, hogy mi az a három betegség, ami a vakság kialakulásáért okolható. Ehhez képest ötből csak egy ember tudta megnevezni ezt a három kórt: a glaukómát, az időskori makula degenerációt, valamint a diabétesszel összefüggő látásvesztést.

A tájékozatlanság árthat a szemnek

„A legtöbb ember nincs tisztában olyan alapvető tényekkel, amelyek megvédhetik őket a tartós látásromlástól – kezdi Dr. Gaál Zsuzsanna, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa. Például kevesen tudják, hogy egyes szembetegségek és belgyógyászati problémák már azelőtt komoly károkat tehetnek a látásban, mielőtt észlelnénk a kór tüneteit. Ez egyrészt azért lehetséges, mert az agyunk alkalmazkodik a lassú látáscsökkenéshez, másrészt sokan egyszerűen a korral járó látásromlásnak tulajdonítják a jelenséget. Mindkét esetben akkor fordulnak csak orvoshoz, ha a tünetek már valóban zavarók, esetleg korlátozzák a mindennapi tevékenységeket.”

Iskolakezdési szemfáradtság

2026. szeptember 28.

Óvjuk meg gyermekünk látását a sikeres tanulásért



A tanév közeledtével és az őszi-téli sötétebb időszakok beköszöntével jelentősen megnő a gyermekek szemére nehezedő terhelés. Az egész napos olvasás, írás, az iskolai tábla figyelése, valamint a kora délutáni szürkületben végzett tanulás különösen megviselheti a fiatal szervezet vizuális rendszerét. Sok esetben, amikor egy diák iskolai teljesítménye romlik, lassabban halad a házi feladattal, vagy szórakozottnak tűnik az órákon, annak hátterében egy felderítetlen látásprobléma állhat. A nagyobb gyerekeknél, tinédzsereknél azonban a “hiúsági faktor” is szerepet játszhat, ha látáskorrekciós eszközre lenne szükség. Az Alensa szakértői szerint a rendszeres ellenőrzés és a megelőzés kulcskérdés, beleértve a szűrővizsgálatokat és a személyre szabott optikai eszközök kiválasztását, figyelembe véve a tinédzserek lelki világát is.

Láthatatlan nehézségek az iskolapadban

Az iskolai évek kezdetétől a gyermekek szeme jelentős terhelésnek van kitéve: a tankönyvek olvasása, a füzetbe való írás és a tábla folyamatos figyelése állandó és pontos fókuszálást igényel. Az IAPB (International Agency for the Prevention of Blindness) átfogó elemzése rámutat, hogy a látásjavításra szoruló, de korrekció nélkül maradt diákok lényegesen kevesebb tananyagot tudnak elsajátítani az órákon, mint jól látó társaik. Ennek következtében a korábban olvasni szerető gyermek eltávolodhat a könyvektől, a házi feladat elkészítése hosszú órákba telhet, és a tanuló gyorsan kimerülhet. „A gyermekek ritkán panaszkodnak arra, hogy rosszul látnak, mivel nincs összehasonlítási alapjuk. Ha a látásélesség fokozatosan romlik, a gyermek azt természetes állapotnak tekinti. Ezért a látásélességi probléma a legritkább esetben nyilvánul meg közvetlen panaszban, sokkal inkább a viselkedés megváltozása hívja fel rá a figyelmet” – emeli ki Boros Mária, az Alensa szakértője.

Itt az õsz, itt a torokfájás

2026. szeptember 28.

A torokfájás minden évszakban jelentkezõ gyakori panasz, mellyel sok beteg keresi fel háziorvosát és fordul talán még gyakrabban a gyógyszerészhez. A beköszöntõ õsz, majd tél, a változékony idõjárás, illetve a zárt helyiségben tartózkodás kedvez a torokfájást elõidézõ kórokozók - több mint 85%-ban vírusok - szaporodásának. A hideg levegõ belégzése is rontja a helyzetet. 

A fenti tényezõk eredményezik a garat vagy a garat és mandulák gyulladását általános tünetek kíséretében vagy anélkül.

Az eldöntendõ alapkérdés az akut bakteriális torokgyulladás kizárása, amikor a szövõdmények miatt valóban szükséges az antibiotikum. A bakteriális torokgyulladás legfõbb jellegzetességei a magas láz, az elülsõ nyaki nyirokcsomók fájdalmas duzzanata, a lepedékes mandulagyulladás, a köhögés hiánya. Tenyésztés és gyorstesztek segítik az orvost a diagnózisban. A felesleges antibiotikum adása a pénzbeli veszteségen kívül az antibiotikumnak ellenálló kórokozók elszaporodását is elõsegíti, és így ártalmas.