Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A középfülgyulladás kezelése gyerekeknél antibiotikum nélkül

Érdekességek2018. március 05.

A gyermekek jelentős százalékánál a középfülgyulladás az új orvostudományi protokollok alapján antibiotikum nélkül is biztonságosan gyógyítható. Az antimikrobás szerek felesleges használata mind a gyermekre, mind a környezetünkre negatívan hat, hiszen ellenállóbb baktériumtörzsek kialakulásához vezet, azaz egyre több lehet az olyan makacs fülgyulladás, amely akár a sorozatos antibiotikum-kezelések ellenére is fennmarad.

Az alábbiakban dr. Jókay Kinga, a Rózsakert Medical Center gyermekorvosa elmondja, hogyan és milyen esetekben lehet elkerülni az antibiotikumos kezelést.

Antibiotikummal vagy anélkül?

A fülgyulladás annyira gyorsan is kialakulhat, hogy a reggel még egészséges gyermeket akár már aznap este ledöntheti a lábáról. Ez a betegség általában lázzal és fájdalommal jár, érthető, hogy ilyenkor a leggyorsabb és leghatásosabb gyógymódot szeretné az aggódó szülő, de nem biztos, hogy a legjobb megoldást az antibiotikum jelenti. Az elmúlt években számos kutatás készült a világban, amelyekben összehasonlították az antibiotikummal kezelt eseteket a tüneti kezelt esetekkel. Az eredmények egy irányba mutatnak: a gyerekek nagy részénél a középfülgyulladás antibiotikum nélkül is, tüneti kezeléssel biztonságosan gyógyítható megfelelő körültekintés és szoros felügyelet mellett. A tudományos érdeklődés annak köszönhető, hogy az antimikrobás szerekkel szembeni ellenállás egyre növekszik, azaz egyre ellenállóbb baktériumtörzsek fejődnek ki, valamint egyre több szülő fogalmazza meg ellenérzéseit az antibiotikumos kezeléssel kapcsolatban. Ezek mind arra sarkallták az orvosokat, hogy újraértékeljék a középfülgyulladás gyógyításának korábbi gyakorlatát.


A középfülgyulladások 75%-a meggyógyul antibiotikum nélkül

Egy Amerikában végzett kutatás során megnézték, hogy a gyógyulásban mekkora eltérés mutatkozik, ha antibiotikumot, vagy placebót adnak a gyermeknek. A vizsgálatba bevont gyermekek 61%-ának egy nap alatt csökkentek a panaszai mindkét csoportban, valamint hét nap alatt a gyermekek 75%-a meggyógyult attól függetlenül, hogy mit kaptak. Az antimikrobás szer azonnali használata ugyan egy nappal hamarabb megszüntette a gyerekek 5–15%-ánál a panaszokat, de 5–10%-uknál jelentkeztek az antibiotikum mellékhatásai (hasfájás, hasmenés). Fontos hozzátenni, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az így kezelt gyermekeknél nem magasabb a szövődmények kockázata sem, mint például a mastoiditis, azaz a fül mögötti csont gyulladása, vagy a bakteriális agyhártyagyulladás. A témában további kutatások is készültek, amelyek egymással összhangban állítják: a gyerekek nagy részénél a fülgyulladás szövődménymentesen kezelhető antibakteriális hatóanyag nélkül, fájdalomcsillapítással és szoros megfigyelés mellett. Új irányelvek

A Holland Háziorvosok Kollégiuma ezek alapján irányelvet dolgozott ki, amely szerint az első három napban csak a tüneteket kezelik az orvosok, az antibiotikumos kezelés csak akkor kezdődik el, ha nem javul a beteg állapota.  A középfülgyulladás gyógyításában ezen eredmények forradalmi változást hoztak. Hozzá kell tenni, hogy ugyan a gyermekek nagy arányban gyógyulnak meg biztonságosan antibiotikum nélkül, általánosítani mégsem lehet.

Mikor van szükség mégis antibiotikumra?

Vannak olyan gyermekek, akiknél körültekintőbbnek kell lenni, ha el akarjuk kerülni az antibiotikumos kezelést. Így például akik visszatérő fülgyulladástól szenvednek, valamint a két év alatti gyermekek, akik nem tudják még elmondani, értékelni a fájdalmuk erősségét. Azon gyermekeknél sem lehet várni, akik veleszületett rendellenességgel látták meg a napvilágot, így például nyúlszájjal, immunhiánnyal, Down-kórral, vagy azok a hallássérültek, akik úgynevezett cochlearis (a fül mögötti csontba ültetett) implantátummal rendelkeznek.  A tüneti kezelésre ezeken felül akkor van lehetőség, ha 39 °C alatt marad a gyermek láza és csak enyhe fájdalomra panaszkodik. Ilyen esetekben azonnali fájdalomcsillapítás kezdődik meg paracetamol, ibuprofen és helyi benzocaine fájdalomcsillapítókkal felállított kezelési terv alapján.

Szorosabb együttműködés kell orvos és szülő között

Az ilyen módon kezelt gyermek szoros megfigyelésének szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Fontos, hogy az orvosi ellátás a nap mind a 24 órájában könnyen elérhető legyen, valamint a kezelőorvos és a gyermeket ápoló felnőtt szükség esetén közvetlen telefonos kapcsolatba léphessenek egymással, konzultálhassanak, és ha a gyermek állapota romlik, azonnal lehessen lépni.  Az orvosnak tehát szorosan együtt kell dolgoznia a szülővel, hogy kikerüljék az antibiotikum használatát, amely bizonyos kereteken belül megoldható, sok szülő örömére. Az orvoshoz a gyermeket 48–72 órán belül vissza kell vinni, ahol egy ismételt vizsgálat alapján látható, hogy folytatható-e az eddigi metódus, vagy el kell kezdeni az antibiotikumos kezelést. Dr. Jókay Kingagyermekgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.