Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kozmetikumok helyes tárolása

Érdekességek2019. augusztus 25.

Jelentősen meghosszabbíthatjuk kozmetikai szereink élettartamát, ha odafigyelünk megfelelő tárolásukra és az azzal összefüggő teendőinkre.

Fotó: 123rf.comGyakran tartjuk sminkkészletünket, arckrémünket pl. a fürdőszobai szekrénykében – ami nem megfelelő hely számukra. De vajon tudjuk-e, milyen okok vezetnek szépészeti, bőrápoló termékeink megromlásához? Néhány tudnivaló és hasznos tanács a válaszadáshoz.

Tartsuk a kozmetikumokat száraz helyen!

Típusuktól függően kozmetikai szereink fő alkotórészei közé tartozik többek közt a víz. Márpedig a vizes készítmények sérülékenyebbek a mikrobák támadásaival szemben, mint más termékek. Még ha a tartósítószerek csökkentik is a szennyeződések káros hatását, tartsuk kozmetikai szereinket száraz, szellős helyen, és ne a fürdőszoba párás, nedves, meleg levegőjében, megelőzve ezzel a baktériumok elszaporodását. Ez utóbbi milyen kockázattal jár?

A hatóanyagok gyengülnek a krémekben, az illatok, színek elváltoznak a sminkszerekben – röviden szólva megromlanak. A legjobb a lakás olyan részében, szekrénykéjében tárolni őket, amely nem esik túl közel a fürdőszobához, mégis hamar hozzáférünk a sietős hétköznapokban. Mindamellett tanácsos megjegyeznünk: a 100%-ban növényi olajtartalmú szerek biztonságban vannak a bakteriális támadásoktól, míg a púderek különösen hajlamosak rá, hogy beszívják a környezetükben lévő nedvességet, és így gyorsan romoljanak.


Legyenek védve a melegtől!

Arra is ügyeljünk, hogy a kozmetikumokat ne tegyük ki a napsütés, a nagy meleg káros hatásainak, mert az UV sugarak rontják a minőségüket. Amellett mindenfajta hőhatásra megváltozik a készítmények kémiai szerkezete, a víz könnyebben elpárolog belőlük és a zsíranyag (olaj) különválik a többi alkotórésztől, előidézve a termék megromlását. És vigyázzunk pl. a kézitáskában tartott rúzsokra is, mert ha a táskát hőforrás (pl. radiátor) közelében vagy a napon felejtjük, a melegtől megolvad a rúzs viaszösszetevője.

Fotó: 123rf.com

Fontos a sminkeszközök tisztítása is

A sminkeléshez használt eszközök tovább tartanak, és nem okoznak esetleges bőrproblémákat, ha rendszeresen tisztítjuk őket. A kis szivacsokat, ecseteket, a szemhéjfestéket felvivő applikátort legalább hetente egyszer kevés samponos langyos vízzel mossuk ki. Mivel rendszeresen érintkeznek a bőrünkkel és a kozmetikummal, mindenkor tökéletesen tisztának kell lenniük. Hiszen a sminkelőecsetek és társaik igazi baktériumforrások. Tisztán tartásukkal megelőzhetők az eltömődött pórusok, pirosodások, apró kiütések, pattanások az arcbőrön.

Használjunk spatulát az arckrém kivételekor!

Ügyeljünk rá, hogy közvetlenül ne az ujjunkkal nyúljunk bele az arckrémes tégelybe, annak érdekében, hogy a baktériumok behatolását – esetleges szennyeződések révén – elkerüljük. Sokkal hasznosabb kis simítólapátot (spatulát) használni – amelyet olykor mellékelnek is a termékhez –, majd azt minden használat után leöblíteni. A spatulával azután tehetünk kb. diónyi krémet az ujjunkra. Ne felejtsük el, hogy az arckrém használata előtt alaposan mossunk kezet.

Tároláskor védjük a levegőtől is a kozmetikai szereket!

Fontos, hogy minden használat után jól csavarjuk rá a kozmetikum fedelét, kupakját, a levegő okozta káros hatások megelőzésére. Ugyanezt tanácsos tennünk a samponok és tusgélek esetében is. A kozmetikai (és tisztálkodási) szerek jobban kitettek ugyanis a baktériumoknak és az oxidációnak, ha tároláskor a levegővel érintkeznek. Továbbá ilyenkor a termékek víztartalma is könnyebben elpárolog – egyes szerek nagyon hamar kiszáradnak, használhatatlanná válnak.

Ügyeljünk a szavatossági időre!

Figyeljünk az egyes kozmetikai szereknek a csomagoláson feltüntetett eltarthatósági idejére, és – ha nem akarunk bőrproblémát – tartsuk is azt be! A szavatossági időt az első felnyitás idejétől számítsuk, és lejárta után ne használjuk a megváltozott állagú és illatú készítményt, bármennyi maradt is belőle. Ne felejtsük el megnézni az eltarthatósági időt már vásárláskor, hiszen a csomagolást később általában eldobjuk, és sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat, ha már a boltban figyelünk erre a jelzésre. A lejárt krém okozta bőrbetegségeken kívül pl. a szempillaspirál vagy szemceruza időn túli használata akár kötőhártya-gyulladást is kiválthat.

Ha az utolsó cseppig használjuk…

A legjobb, ha fejtetőre fordítjuk a kozmetikai szer tubusát vagy tégelyét, hogy kinyerjük a maradék készítményt is belőle. Előfordul, hogy kettévágjuk a műanyag tubust: ez a módszer csak a kisebb megmaradt mennyiség azonnali felhasználására alkalmas, mert a készítmény – a levegővel érintkezve – legközelebb már biztosan kiszárad.

A csomagolás is számít

A kozmetikai szerek összetevői közt gyakran találunk antioxidánsokat (E-vitamint, szőlőmagkivonatot, Q10-et stb.), melyek a bőrre gyakorolt kedvező hatásuk mellett javítják a termékek eltarthatóságát is. Tudnunk kell még, hogy a csomagolás is jelentős szerepet játszik az eltarthatóságban és a szennyeződésektől, naptól, hőtől, nedvességtől való védelemben. Ebből a szempontból az átlátszatlan, sötét színű, vastag műanyagból készült tégelyek, tubusok ajánlottak.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.