Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A krónikus hörghurut COPD tünete is lehet

Érdekességek2020. február 09.

Fotó: 123rf.com

Megfázás, vagy influenza szövődményeként is jelentkezhet az elhúzódó köhögéssel járó hörghurut. Ha a betegség tünetei évente visszatérően, átlagosan három hónapon át jelentkeznek, a tüneti kezelés mellett javasolt a háttérben álló okokat is felderíteni.

Megfázástól hörghurutig
Gyakori jelenség, hogy a megfázás, vagy influenza első tüneteit követő 2-3 nap múlva először száraz, majd később produktív, köpetürítéssel járó köhögés jelentkezik. Az akut hörghurut tünetei 2-3 héten keresztül is megmaradhatnak, de előfordulhat ennél hosszabb gyógyulási idő is – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. Ha a betegnek egyéb panasza nincs, az ágynyugalom és bő folyadékfogyasztás mellett ilyen esetben csak tüneti kezelést javaslunk, ami többnyire nappalra köptető, és ha nagyon szükséges, éjszakára köhögés csillapító szedését jelenti.

Jellegzetes tünetek
Az akut bronchitisz okozhat enyhe hőemelkedést, de legjellemzőbb tünete a produktív köhögés. A betegek fáradtságról panaszkodnak, légszomj, mellkasi szorító érzés jelentkezhet, ritkán légzésnél sípoló hang hallható.

Fertőzések melegágya
A krónikus hörghurut, vagy bronchitisz tünetei hasonlóak, a betegség akut formájától abban különbözik, hogy a tünetek évente visszatérően, legalább három hónapig tartósan fennállnak. A betegség rendszerint szövődménnyel is jár, a tüdőkben folyamatosan jelenlévő, lerakódott váladék ugyanis további bakteriális fertőzésekhez biztosít kedvező körülményeket. A krónikus hörghurut emellett a krónikus obstruktív légúti betegség, a COPD egyik típusa is. Erről a betegségről tudjuk, hogy habár jelenleg nem gyógyítható, de kezelhető. Idejében felismerve az állapotromlás lelassítható, a betegek életminősége jelentősen javítható – hívja fel a figyelmet a Tüdőközpont orvosa.


Mikor forduljon orvoshoz?
Dr. Potecz Györgyi ezért fontosnak tartja felhívni az érintettek figyelmét, hogy semmiképpen se vegyék félvállról, ha hosszabb ideje fennálló köhögéssel küzdenek. – A bronchitisz tünetei hasonlíthatnak több más tüdő, vagy hörgő betegséghez, mint például az asztma, tüdőgyulladás tüneteihez, okozhatja allergia, de az elhúzódó köhögés tüdőrák kezdeti jele is lehet. A panaszok összefügghetnek krónikus arcüreggyulladással, vagy reflux betegséggel is – sorolja a doktornő. A mielőbbi orvosi kivizsgálás tehát nagyon fontos, de semmiképpen sem halasztható, ha magas láz társul a köhögés mellé, erős légszomj, vagy véres köpet is jelentkezik.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.