Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A külföldi utakkal kapcsolatos védőoltások

Érdekességek2023. szeptember 21.

A külföldi úti célt választóknak érdemes időben utánanézni, milyen védőoltások szükségesek vagy megköveteltek az adott országba való belépéskor.

A külföldre utazók védőoltásait a megyei kormányhivatalok által fenntartott és egyéb, a nemzetközi oltások végzésére működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók végzik.

Az egyik meglepő az oltásokkal kapcsolatban, hogy legtöbbjük a hazánkban is kötelező védőoltás. Akkor miért kell újra beoltatnom magam? Az oltások többségének védelmi képessége az évek alatt csökken, és a folyamatos kötelező oltásokkal elért nyájimmunitás a régebben oltottakat is megvédi. Azonban külföldön sok országban ezek a betegségek gyakran előfordulnak, mivel alacsony az átoltottság, vagy anyagi okok gátolják a védőoltások alkalmazását.

Az oltóhelyen a leggyakrabban igényelt oltóanyagokból folyamatos az ellátás. Ezek a következők: torokgyík, tetanusz, szamárköhögés, kolera, hastífusz, gyermekbénulás, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitis A és B, járványos agyhártyagyulladás, veszettség, sárgaláz és szezonális influenza elleni oltóanyag.

A sárgaláz elleni védőoltás igazolása kötelező olyan országba történő beutazás esetén, amelyik országban megkövetelik vagy sárgalázveszély van.

A WHO nemzetközi utazási-egészségügyi ajánlása szerint minden olyan személynek, aki a járványos gyermekbénulástól mentes területről a betegséggel érintett területre utazik, az életkorának megfelelő poliooltási sorozattal kell rendelkeznie a nemzeti immunizációs programban foglaltaknak megfelelően. Csak Európa poliomentes!

Mit kell tenni?

Utazás előtt 4-6 héttel érdemes az ÁNTSZ Nemzetközi Oltóközponthoz elmenni, ahol az utazás előtt személyes tanácsadás történik, ennek része az anamnézis, majd az oltások kiválasztása. Érdemes utazás előtt időben megejteni ezt a tanácsadást, mert az oltás védelmének kialakulásához is idő kell. Fontos információk az adatfelvételnél az utazó kora, az utazás körülményei és időtartama. Az egészségi állapota, krónikus betegségek, műtétek, állandóan szedett gyógyszerek, allergia, terhesség lehetősége, az eddigi felvett védőoltások, és az oltás felvételét bizonyító, pl. oltási könyv. Elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz, a hepatitis A és B, a hastífusz, az agyhártyagyulladás, a veszettség, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás elleni oltás.


Hosszabb külföldi tartózkodás, esetén vagy különleges feladatok ellátása miatt szóba kerülhetnek kanyaró, rubeola, mumpsz, bárányhimlő, tüdőgyulladás és influenza elleni oltások. A védőoltások nyújtotta specifikus profilaxis mellett az aspecifikus védelemről is megfelelő tájékoztatást kell nyújtania a szakembernek. Ezek egy része már jól ismert, a pandémia alatt fontos része volt a védelemnek (alapos kézmosás, kézfertőtlenítő, a vásárolt gyümölcs alapos megmosása tiszta vízben). De emellett pl. csak üveges víz fogyasztása, az utcai árusoktól nem ajánlott ételt vásárolni, szúnyogriasztó spray is része legyen a csomagunknak. Probiotikum szedésével védhetjük a bélrendszerünket a fertőzésektől.

A nemzetközi utazással kapcsolatban felvett védőoltásokat az utazó részére kiállított Nemzetközi Oltási Bizonyítványba kell bevezetni (International Certificate of Vaccination or Prophylaxis).

Az oltásra, tanácsadásra jelentkező utazókról és az elvégzett védőoltásokról naprakész nyilvántartást kell vezetni.

Az utazással kapcsolatos oltás és tanácsadás egészségügyi szolgáltatás, amely térítés ellenében történik.

Huszár Zsoltné dr.
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...