Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

A kutyák emberhez hasonló alvási orsókkal rendelkeznek

Érdekességek2019. szeptember 10.

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók – hangsúlyozza az ELTE MTI-hez eljuttatott közleménye.

Fotó: 123rf.comAz Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak új eredménye szerint az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az alvási orsók hatással vannak az alvás stabilitására, a tanulásra és az intelligenciára is.

Az EEG (elektroenkefalográfia) olyan mérőeszköz, amely képes az agyi elektromos aktivitás vizualizálására hullámok képében. Az emlősök, így a kutya és az ember esetében is a legmélyebb alvásfázisban időnként rövid és gyors hullámsorozat jelenik meg, ezek az alvási orsók. Mélyalváskor általában másodpercenként 4 hullámot látunk, de az alvási orsóknál 9-16 hullám fut le ennyi idő alatt. Ezek az agy mélyén megbúvó talamuszból származnak, amely a legfontosabb bemenet az agy számára az érzékelés, mozgáskivitelezés során.

Az alvási orsók az alvás stabilitását és a memórianyomok kialakulását is segítik. Embereken, rágcsálókon és macskákon már számtalan kutatás vizsgálta az alvási orsókat, kutyáknál viszont elhanyagolt terület – mutatnak rá a közleményben.

Kubinyi Enikő, az Európai Kutatási Tanács által támogatott ELTE Szenior Családi Kutya Program kutatócsoport vezetője szerint “a kutyaagy öregedési folyamatainak feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e a kutya a humán kognitív öregedés modellezéséhez. Az életkor hatása a kutyák alvási orsóira részben átfedésben van azzal, amit az emberek esetén tudunk. Az idősebb kutyák lassú orsóinak kisebb az amplitúdója, ha frontálisan, a két szem közötti elektródával mérjük, és a fej középső részén regisztrált lassú alvási orsók előfordulásának száma is alacsonyabb. Meglepődtünk azonban, hogy az idősebb kutyáknál a frontális elvezetésnél gyakrabban fordultak elő gyors orsók. Embereknél ez inkább a kamaszkorra jellemző” – idézi az etológust a közlemény.   


A kutatásban több mint százötven 1-17 éves családi kutya és gazdája vett részt. A kutyák három órát aludhattak az ELTE Etológia Tanszék egy csendes szobájában, gazdáikkal együtt. Az EEG adatokat a humán kutatásokhoz hasonlóan a bőrfelszínhez ragasztott elektródákkal regisztrálták, így ez az eljárás teljesen fájdalommentes volt. Nyolc kivételével minden kutya aludt a három óra alatt.

“Kidolgoztunk egy automatikus detektálási módszert, amely a kutyáknál is működik” – magyarázza Ivaylo Iotchev, a Scientfic Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. “Ezúttal nagy mintán akartuk megvizsgálni, hogy az életkor, a nem és az ivartalanítás befolyásolja-e az orsók tulajdonságait.

A humán irodalomban nagyon sokat foglalkoztak a hormonális és életkori változások orsóaktivitásra gyakorolt hatásával. Ha ezek a megállapítások a kutyák alvási orsóira is igazak, az megerősítené azt a feltételezést, hogy a kutya jó modellállat lehet az emberi evolúció, az öregedés és az agyműködés megértéséhez. Eddig leginkább viselkedéskutatások igazolták az ember és a kutya hasonlóságait. Más modellállatokhoz, például a rágcsálókhoz képest a kutya agya számunkra még mindig terra incognita” – teszi hozzá.

Az új eredmények alátámasztják azt a feltevést, hogy a kutyák emberhez hasonló alvási orsókkal rendelkeznek.

A lokális különbség az orsófrekvenciában erős érv amellett, hogy az emberekben a “lassú” és a “gyors” orsók közötti megkülönböztetés a kutyák esetében is indokolt. “Ez fontos, mert az emberek esetén a gyors és lassú orsók különböző funkciókkal bírnak” – hangsúlyozza a tanulmány szerzői közül Turcsán Borbála.

A mozgásmintázatok tanulása a gyors orsókhoz, míg a verbális tanulás és az intelligencia a lassú orsók meglétéhez kapcsolható. A gyors orsók megjelenése emberhez hasonló különbségeket mutatott a nemek között kutyáknál is. A szukák esetében több, nagyobb és gyorsabb orsót találtak a kutatók. A különbség leginkább az ivaros szuka kutyáknál volt jelentős.

Iotchev szerint “az a tény, hogy mind a kutya neme, mind a reproduktív állapota befolyásolta az orsók jellemzőit, a legerősebb érv egy nem-invazív vizsgálatban amellett, hogy a nemi hormonoknak hatásuk van az alvási orsók kifejeződésére. Ez viszont különösen erős érv amellett, hogy emberek és kutyák esetében hasonló mechanizmusok szabályozzák az orsók kialakulását és modulálását“.

“A felszíni EEG-mérések nem teszik lehetővé, hogy minden részletében megértsük az alvó kutya agyának aktivitását” – magyarázza Iotchev. “Fontos azonban, hogy az öregedési modellként használt patkányok esetén nem csökken az orsók gyakorisága az öregedés során úgy, mint az embernél, a kutyáknál viszont igen. Ez azt támasztja alá, hogy legalábbis alvási orsók tekintetében hasznosabb a kutyaagy vizsgálata más modellfajokhoz képest” – hangsúlyozza a kutató.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Közösségben könnyebb elkapni a fertőzéseket

2019. szeptember 13.



Az iskolakezdés stresszt jelent a gyermekek szervezetének és a közösségbe kerüléssel megnő a fertőzéses megbetegedésekre való fogékonyságuk – mondta a Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem I-es számú Gyermekgyógyászati Klinikájának adjunktusa.

A gyermekorvos szerint a pedagógusok azzal tehetnek sokat, ha a szünetekben gyakran szabad levegőre viszik a gyerekeket, az osztálytermeket pedig rendszeresen szellőztetik. A szülők pedig az egészséges életmód és étkezés biztosításával tehetnek a legtöbbet gyermekük immunrendszerének erősítéséért – tette hozzá. Egyúttal szólt arról is, hogy a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni.

Cseh Áron felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyerekek gyakori fertőzéses eredetű felső légúti megbetegedése egyáltalán nem jelent kórós állapotot, ha más komolyabb tünet nem kapcsolódik hozzá. Példaként említette, hogy az óvodáskorúak esetében az évi 10-12 “lázas epizód” teljesen normálisnak tekinthető, egyúttal ezek a megbetegedések az immunrendszer érésének sajátos módját is jelentik.

Kóros tüneteknek azt kell tekinteni a gyermekorvos szerint, amikor például a gyerek súlygyarapodása, idegrendszerének fejlődése elmarad a kortársaiétól. Ezek az immunzavarok azonban nagyon ritkák – mondta.

Akár szívet is építhetünk őssejtekből

2019. szeptember 12.



A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.

A születéskor gyűjtött és megőrzött őssejteket már a gyógyászat számos területén alkalmazzák, a regeneratív medicinában betöltött szerepükben azonban még mindig rengeteg új lehetőség rejlik. „Az őssejtterápia jelenleg is több mint 80 betegség kezelésében játszhat fontos szerepet: főleg a vérképző szerveket érintő problémák esetében merül fel az alkalmazásuk, a jövőben pedig a cukorbetegségtől a bőrgyógyászatig kínálhatnak megoldást, a felhasználási területek listája pedig a folyamatos orvosi áttöréseknek köszönhetően napról-napra nő” – mondta el Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője. „Ma már a köldökzsinórvéren kívül a köldökzsinórszövetből, a magzatburokból, vagy akár a méhlepényből is tudunk őssejteket gyűjteni, ezekkel a kincset érő alkotóelemeinkkel pedig a koraszülött gyermekek tüdejét is kezelhetjük, vagy a magzatban ultrahangon felfedezett szájpadlásfejlődési hibát korrigálhatjuk.”

Prof. Sarkadi Balázs, az MTA – TTK Enzimológiai Intézetének kutatója a laboratóriumi kísérletek kínálta új távlatokról számolt be. Az elmúlt tíz év kutatásainak eredményeképpen ma már sikeresen hoznak létre és tenyésztenek indukált pluripotens őssejteket, amelyekből minden szövetforma létrehozható. Így készülhet szívizomszövet, foggyökér, vagy emberi idegsejtekből álló „miniagy” is, ami jelenleg a toxikológiai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztés terén nyújt hatalmas előrelépést, de a 3D nyomtatásnak köszönhetően a jövőben akár egy teljes szív is születhet laboratóriumi körülmények között.

A horkolás nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet

2019. szeptember 12.

Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.



Ezért horkolunk

Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.

A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság. 

 

 

A légzéskimaradás nem csak a fáradtság miatt veszélyes

Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.

Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é.  Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.