Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kutyák emberhez hasonló alvási orsókkal rendelkeznek

Érdekességek2019. szeptember 10.

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók – hangsúlyozza az ELTE MTI-hez eljuttatott közleménye.

Fotó: 123rf.comAz Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak új eredménye szerint az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az alvási orsók hatással vannak az alvás stabilitására, a tanulásra és az intelligenciára is.

Az EEG (elektroenkefalográfia) olyan mérőeszköz, amely képes az agyi elektromos aktivitás vizualizálására hullámok képében. Az emlősök, így a kutya és az ember esetében is a legmélyebb alvásfázisban időnként rövid és gyors hullámsorozat jelenik meg, ezek az alvási orsók. Mélyalváskor általában másodpercenként 4 hullámot látunk, de az alvási orsóknál 9-16 hullám fut le ennyi idő alatt. Ezek az agy mélyén megbúvó talamuszból származnak, amely a legfontosabb bemenet az agy számára az érzékelés, mozgáskivitelezés során.

Az alvási orsók az alvás stabilitását és a memórianyomok kialakulását is segítik. Embereken, rágcsálókon és macskákon már számtalan kutatás vizsgálta az alvási orsókat, kutyáknál viszont elhanyagolt terület – mutatnak rá a közleményben.

Kubinyi Enikő, az Európai Kutatási Tanács által támogatott ELTE Szenior Családi Kutya Program kutatócsoport vezetője szerint “a kutyaagy öregedési folyamatainak feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e a kutya a humán kognitív öregedés modellezéséhez. Az életkor hatása a kutyák alvási orsóira részben átfedésben van azzal, amit az emberek esetén tudunk. Az idősebb kutyák lassú orsóinak kisebb az amplitúdója, ha frontálisan, a két szem közötti elektródával mérjük, és a fej középső részén regisztrált lassú alvási orsók előfordulásának száma is alacsonyabb. Meglepődtünk azonban, hogy az idősebb kutyáknál a frontális elvezetésnél gyakrabban fordultak elő gyors orsók. Embereknél ez inkább a kamaszkorra jellemző” – idézi az etológust a közlemény.   


A kutatásban több mint százötven 1-17 éves családi kutya és gazdája vett részt. A kutyák három órát aludhattak az ELTE Etológia Tanszék egy csendes szobájában, gazdáikkal együtt. Az EEG adatokat a humán kutatásokhoz hasonlóan a bőrfelszínhez ragasztott elektródákkal regisztrálták, így ez az eljárás teljesen fájdalommentes volt. Nyolc kivételével minden kutya aludt a három óra alatt.

“Kidolgoztunk egy automatikus detektálási módszert, amely a kutyáknál is működik” – magyarázza Ivaylo Iotchev, a Scientfic Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. “Ezúttal nagy mintán akartuk megvizsgálni, hogy az életkor, a nem és az ivartalanítás befolyásolja-e az orsók tulajdonságait.

A humán irodalomban nagyon sokat foglalkoztak a hormonális és életkori változások orsóaktivitásra gyakorolt hatásával. Ha ezek a megállapítások a kutyák alvási orsóira is igazak, az megerősítené azt a feltételezést, hogy a kutya jó modellállat lehet az emberi evolúció, az öregedés és az agyműködés megértéséhez. Eddig leginkább viselkedéskutatások igazolták az ember és a kutya hasonlóságait. Más modellállatokhoz, például a rágcsálókhoz képest a kutya agya számunkra még mindig terra incognita” – teszi hozzá.

Az új eredmények alátámasztják azt a feltevést, hogy a kutyák emberhez hasonló alvási orsókkal rendelkeznek.

A lokális különbség az orsófrekvenciában erős érv amellett, hogy az emberekben a “lassú” és a “gyors” orsók közötti megkülönböztetés a kutyák esetében is indokolt. “Ez fontos, mert az emberek esetén a gyors és lassú orsók különböző funkciókkal bírnak” – hangsúlyozza a tanulmány szerzői közül Turcsán Borbála.

A mozgásmintázatok tanulása a gyors orsókhoz, míg a verbális tanulás és az intelligencia a lassú orsók meglétéhez kapcsolható. A gyors orsók megjelenése emberhez hasonló különbségeket mutatott a nemek között kutyáknál is. A szukák esetében több, nagyobb és gyorsabb orsót találtak a kutatók. A különbség leginkább az ivaros szuka kutyáknál volt jelentős.

Iotchev szerint “az a tény, hogy mind a kutya neme, mind a reproduktív állapota befolyásolta az orsók jellemzőit, a legerősebb érv egy nem-invazív vizsgálatban amellett, hogy a nemi hormonoknak hatásuk van az alvási orsók kifejeződésére. Ez viszont különösen erős érv amellett, hogy emberek és kutyák esetében hasonló mechanizmusok szabályozzák az orsók kialakulását és modulálását“.

“A felszíni EEG-mérések nem teszik lehetővé, hogy minden részletében megértsük az alvó kutya agyának aktivitását” – magyarázza Iotchev. “Fontos azonban, hogy az öregedési modellként használt patkányok esetén nem csökken az orsók gyakorisága az öregedés során úgy, mint az embernél, a kutyáknál viszont igen. Ez azt támasztja alá, hogy legalábbis alvási orsók tekintetében hasznosabb a kutyaagy vizsgálata más modellfajokhoz képest” – hangsúlyozza a kutató.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Ilyen okai lehetnek a féloldali fejfájásnak

2025. június 28.

A féloldali fejfájás ugyanolyan kínzó lehet, mint amikor a fej más részein jelentkezik a fájdalom, ám az okok közt elsődleges és úgynevezett másodlagos fejfájást is diagnosztizálhatnak. Ezt pedig azért nagyon fontos tudni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa szerint, mert teljesen más kezelést igényelhet például a migrén, mint a gerinc probléma miatt jelentkező fejfájás.

Elsődleges fejfájások típusai

Bizonyos esetekben a fejfájás a fej egyik oldalán intenzívebben jelentkezhet, mint a másikon, de az is előfordulhat, hogy csak a fej egyik oldalán érzékelhető. Ilyen panaszt okozhat többféle elsődleges fejfájás is, mint például a migrén, a cluster fejfájás és a paroxizmális hemicrania, valamint a hemicrania continua is. Az elsődleges fejfájás (vagy primer fejfájás) önálló betegségnek tekinthető, és nincs egyetlen, minden esetben beváló gyógymódja.
Mit érdemes tudni ezekről az elsődleges fejfájástípusokról?

Migrén

Tipikusan csak az egyik oldalon, például a tarkó, halánték vagy a homlok jobb oldalán jelentkezik. Jellemzően a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában. 6-9 erősségű egy tízes fájdalompontozó skálán, ami órákon, vagy akár 1-2 napon át is tarthat. Jellemzője, hogy fizikai aktivitás fokozza és társul hozzá rosszullét, hányinger, fény-túlérzékenység. Ezt a gyakran aurajelenségekkel bevezetett fejfájást nők háromszor gyakrabban tapasztalják.

Cluster fejfájás

A cluster fejfájás jellemzően csak az egyik szem körüli, szem mögötti rendkívül intenzív fájdalmat vált ki, többnyire időszakosan jelentkezve. Időszakosan előfordul, hogy mindennap kialakul, jellemzően 2-3 órával a lefekvés után vagy hajnali órákban erre ébred a beteg máskor akár egy évig nem jelentkezik. Rendszeresen társul hozzá könnyezés, orrfolyás vagy dugulás, lógó szemhéjak, szemvörösség, esetleg izzadás a homlokon vagy arcon, szűk pupilla. A 30-60 perces roham nagyon erőteljes, a beteg nyugtalan, járkál, dörzsöli a fejét – ellentétben a migrénnel, ahol inkább csendet és sötétséget keres

Paroxizmális hemicrania

Ez a fejfájástípus jóval ritkább, mint az többi. A cluster fejfájáshoz hasonlóan a paroxizmális hemicrania rohamok is eltartanak egy ideig. De az időszakok rövidebbek (10-30 perc) és gyakoribbak (naponta 5-15 alkalommal). A fej egyik oldalán jelentkező szúró vagy égető fájdalom mellett influenzára hasonlító tünetek – folyó orr, verejtékezés – is előfordulhat.

Hemicrania continua

Ez egy ritka, állandó egyoldali fejfájás, amely mindig ugyanazon az oldalon jelentkezik. A fájdalom folyamatosan jelen van, naponta 24 órában, de időnként felerősödhet. Jellemző tünete, hogy a fejfájás sosem vált oldalt, tartós, tompa vagy nyomó jellegű fájdalom, időnként erősebb, szúró, lüktető rohamokkal, időnként társulhat könnyezéssel, orrdugulással, szemvörösséggel az érintett oldalon.

Többféleképpen oldható a vizsgák előtti szorongás és stressz

2025. június 27.



Napi nyolc óra minőségi alvással, rendszeresen végzett testmozgással, tíz-tizenöt perces pihenőidőkkel, relaxációs gyakorlatokkal csökkenthető a vizsgák előtti szorongás és stressz. A kiegyensúlyozottsághoz ilyenkor még fontosabb a tudatos felkészülés, a megfelelő időbeosztás, a napi vagy heti teendők pontos összeállítása. A hatékony stresszkezelés egyik alapja, a feszült állapot testi és lelki jeleinek felismerése, tudatosítása, melyek ezt követően a megfelelő technikákkal, stratégiákkal hatékonyan enyhíthetők – mondja Cserép Melinda, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakpszichológusa.


A stressz, így a vizsgadrukk teljesen természetes jelenség, a szervezet válasza a kihívást jelentő helyzetekre, azonban jelentősen befolyásolhatja a tanulók teljesítményét, fizikai-és pszichés jóllétét. A vizsgaidőszakban a fiatalok fokozott lelki és mentális megterhelésnek vannak kitéve, az ezekkel járó stressz, szorongásos tüneteket, alvási problémákat, étvágytalanságot vagy épp fokozott evési késztetést, ingerlékenységet, koncentrációs nehézségeket okozhat, mindezek pedig tovább nehezítik a felkészülést, ronthatják az eredményeket. „Ilyen típusú panaszokról gyakran számolnak be a hozzánk forduló serdülők felvételi- és érettségi időszakban vagy épp osztályozóvizsgák környékén – hangsúlyozza Cserép Melinda szakpszichológus.

Így lesz gondtalan a pihenés – fogászati panaszok nélkül

2025. június 27.

Szakértői tanácsok nyaralóknak a fogak egészségéért

A várva várt nyaralás hevében, a gondos csomagolás és felkészülés ellenére is becsúszhat az a baki, hogy a szájápolási eszközök otthon maradnak. Ebben az időszakban az is előfordul, hogy egyszerűen lazábban vesszük a napi rutint. Szakértő hívja fel a figyelmet arra, milyen következményekkel járhat a hanyagság, hogyan óvhatjuk meg a fogaink egészségét az utazás alatt is.

A nyári vakáció alkalmával javasolt ugyanolyan gondossággal összeállítani a szájápolási csomagot is, mint ahogy magát az utazást megszerveztük. Ma már a nagyobb gyártók kínálatában minden fontos eszköz megtalálható ahhoz, hogy a szájápolás terén se legyen szükség kompromisszumra, a nyaralás alatt sem. Kompakt hordozható eszközöket, kisebb kiszerelésű fogkrémet, szájvizet is magunkkal vihetünk, ezek repülős utaknál különösen hasznosak.

Gyors, praktikus megoldások

„Sokan tapasztalják, hogy a vakáció izgalma eltereli a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás” – fogalmaz Ferenczi Eszter dentálhigiénikus. „Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy gyakran előfordul, otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ilyenkor érkezéskor kellemetlen kihívást jelenthet egy megfelelő üzlet felkutatása, ahol nemcsak a nyelvi nehézségekkel, de az ismeretlen termékekkel és a csomagolások értelmezésével is meg kell küzdenünk” – figyelmeztet a szakértő.
Egy hosszú út során az is előfordulhat, hogy egyszerűen nincs lehetőség a fogmosásra.

„Ilyenkor érkezéskor gyors megoldás lehet egy mentolos rágótabletta vagy cukorka, ami átmenetileg felfrissíti a leheletet” – javasolja a Dental Rituals tulajdonosa.

Azonban nem csak a feledékenység okozhat problémát.
A legkellemetlenebb forgatókönyv, ha pont a nyaralás alatt kezd el fájni egy fog. „Helyismeret hiányában nehéz és költséges is lehet a sürgősségi beavatkozás igénybevétele, különösen akkor, ha nem beszéljük az adott ország nyelvét. Kempingezés vagy túrázás alkalmával, ahol korlátozottak a segítségkérési lehetőségek, egy intenzív fogfájás akár a tervezettnél korábban véget vethet a kalandnak” – mondta Ferenczi Eszter.