Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

A kutyaugatás bosszantó hatásai

Érdekességek2019. április 18.

A kutyaugatás bosszantó hatását vizsgálták az ELTE etológiai tanszékének kutatói.

Fotók: pixabay.comA Bioacoustics című folyóiratban megjelent tanulmányukban Jégh-Czinege Nikolett PhD-hallgató, valamint Faragó Tamás és Pongrácz Péter, a tanszékének kutatói arra kerestek választ, miért leszünk többnyire idegesek, ha kutyaugatást, főként ha a szomszéd kutyájának ugatását halljuk és vannak-e olyan emberek, akiket az átlagosnál jobban zavar, amikor ugatást hallanak?

A kutatók 153 résztvevőt toboroztak vizsgálatukhoz, amelynek során az embereknek 12 különböző kutyaugatást kellett meghallgatniuk, majd pontozniuk aszerint, mennyire találták azokat idegesítőnek, a hang alapján a kutyát mennyire gondolták mérgesnek, ijedtnek, vidámnak.

Három korcsoport tagjait vonták be a kutatásba: 10-11 éves gyerekeket, 18-35 éves és 50-70 év közötti felnőtteket. A tesztek során az etológusok vizsgálták a lakókörnyezet esetleges szerepét is. Mindhárom korcsoportban voltak falusi, kertvárosi és városközpontban élő lakosok.

Eredményeik szerint a lakóhelynek nem volt hatása a kutyaugatás által kiváltott bosszankodás mértékére. Vagyis nem igazolható, hogy a nagyvárosi, “természetből kiszakadt” embereket jobban idegesítené a kutyák által keltett zaj. Az életkor viszont összefüggést mutatott a bosszankodással: a fiatal felnőttek tartották a legidegesítőbbnek az ugatásokat, különösen, ha azok magas hangon szóltak. A férfiakat jobban bosszantotta az ugatás, mint a nőket.


Ez az eredmény összecseng azzal az elmélettel, miszerint az embert a babasírás és az ahhoz hasonló hangok idegesítik leginkább. A magas hangú kutyaugatások akusztikailag közel állnak a babasíráshoz, a fiatal felnőttek pedig biológiailag az a korosztály, akik számára a baba jelenléte talán a legtermészetesebb, vagyis tőlük lenne várható a legélénkebb reakciót a sírásszerű hangokra.

A szakemberek megállapították, hogy a legidegesítőbbnek bizonyuló ugatások fő hangtani jellemzői (magas frekvencia, érdes tónus) nem illenek a hangulati jellemzés során “legnek” bizonyuló ugatásokhoz. Vagyis nem egyszerűen arról van szó, hogy az ember számára a legmérgesebb vagy legrémültebb kutya ugatása lenne egyben a legbosszantóbb, hanem az eredmények szerint a kifejezetten bosszantó ugatások egy külön kategóriát képviselnek.

Ennek a hangtípusnak az evolúciós eredetét a kutatók abban látják, hogy a kutya számára előnyös lehetett az ember figyelmének minél hatékonyabb megragadása egy potenciálisan fenyegető szituációban. Az, hogy e hangtípus manapság sokakban tehetetlen bosszúságot okoz, nem az evolúció “hibája”, hanem a mind több ember és kutya koncentrált előfordulásából adódó “melléktermék”. (MTI)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hazaengedték a világ legkisebb súllyal született csecsemőjét

2019. május 12.



Csaknem fél év után egészségesen engedték haza a kórházból a világ legkisebb súllyal született, életben maradt fiúcsecsemőjét – jelentette be kedden a tokiói Keio Egyetem, amelynek orvosai több mint 3200 grammra növelték a mindössze 268 grammal világra jött baba súlyát.

Az Iowai Egyetem által a világ legkisebb súllyal született, életben maradt csecsemőiről vezetett Tiniest Babies Registry nevű honlap szerint a korábbi rekorder egy 274 grammal született fiú volt, aki 2009-ben jött a világra Németországban. A legkisebb súllyal született, életben maradt kislány pedig 252 grammosan jött a világra 2015-ben, ugyancsak Németországban.

A honlap szerint a kevesebb mint 300 gramm alatti súllyal született csecsemők közül eddig 23-an maradtak életben világszerte. Közülük mindössze négy volt fiú.

A tokiói fiúcskát sürgősségi császármetszéssel hozták világra augusztusban, mivel a testsúlya nem gyarapodott a terhesség 24. hetében és az orvosok úgy ítélték meg, hogy a gyermek élete veszélyben van.

Az újszülött eleinte olyan apró volt, hogy elfért két tenyérben, ám a kórház koraszülött intenzív osztályán töltött idő alatt szépen fejlődésnek indult, így idővel át lehetett térni nála a természetes táplálásra.

A csecsemő múlt hét szerdán hagyta el a kórházat, két hónappal az eredetileg kiírt születési dátumát követően.

A kézmosás is járhat veszélyekkel

2019. május 12.



A civilizált ember számára evidens, hogy a vécé használata után kezet mos, hacsak nem akar betegségeket kockáztatni. Egy friss kutatás azonban azt állítja, ha gépi kézszárítót használ az ember, az olyan, mintha egyáltalán nem is tisztálkodott volna. A nyilvános mosdókban használt, meleg levegős készülékek ugyanis, a fekáliából származó kórokozókkal fújják tele a tiszta kezeket – írja a tanulmány, amiről a Newsweek számolt be.

A kutatók szerint, a nyilvános vécékben sokkal több az olyan, emberi ürülékből származó baktérium, amik a lehúzáskor kerülnek a levegőbe, mint az otthoni illemhelyeken. A kézszárítók pedig nem csinálnak mást, mint az egyik oldalon magukba szívják a mosdó levegőjét, hogy a másikon felmelegítve, nagy sebességgel fújják ki magukból.

A kutatók egy egyetem 36 illemhelyét vizsgálva arra jutottak, hogy a kézszárítók használata után messze több kórokozó kelül a kezekre a normálisnál. Tesztelték azt is, hogy megúszható-e a szennyezés, ha részecskeszűrőkkel szerelik fel a gépeket, de arra jutottak, hogy ezek is, csak a kórokozók mintegy 75 százalékát képesek megállítani.

Egyre többen sportolnak

2019. május 11.



Magyarországon is egyre többen sportolnak egyre többet az ülőmunka terjedésével párhuzamosan – mondta Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense.

A szakértő szerint a legkedvezőbb ösztönzés, ha a sport közérzetjavító hatása sarkall rendszeres mozgásra. A betegségektől való félelem kevésbé szerencsés motiváció, hiszen csökkenti a sportolás élvezetét – hangsúlyozta.

Lacza Gyöngyvér szerint a szabadidősport jelentőségét a hozzá kapcsolódó termékek és rendezvények, valamint az egészségtudatosság divatja is erősíti. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy nemcsak az irodai munkavégzés, hanem a mindennapi tevékenységek is egyre inkább ülőmunkává alakulnak át, az ajánlott testmozgás mennyisége ezért – tette hozzá – várhatóan tovább nő a következő években.

Gyermekek számára a szakember naponta legalább 1 órányi sportolást javasolt.