Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A lábfej is törődést igényel!

Érdekességek2019. október 31.

Az egész testsúly rajta nyugszik, előrehajt, amikor járunk, futunk, ugrunk, netán táncolunk… Emellett a lábfejnek minden felülethez alkalmazkodnia kell. A talajjal való érintkezéskor az ütődést a talp enyhíti. Érdemes hát törődni a lábfejünkkel: megfelelően ápolni, tornáztatni, hogy izmos, rugalmas legyen. Íme négy jó tanács hozzá

Fotó: 123rf.comA rugalmasság megtartása
• Mozgatás, tornáztatás: Minden este, mezítláb görgessünk egy teniszlabdát előre-hátra és oldalt a talp egész felületén, először lágyan, majd erősebben rányomva a talpat.

• Nyújtás, hajlítás:
Hajlítsuk a lábujjainkat, a kezünkkel segítve, lehetőleg mindennapos „edzésként”. Először a nagyujjat hajlítsuk a külső oldal felé is, majd a középső három ujjat előre-hátra, végül a kisujjat, mely szintén hajlítható a külső oldalra. Minden ujjnál ismételjük 5-ször a hajlítást 10-10 másodpercig.

Izmosítás, erősítés

A lehető leggyakrabban szakítsunk időt az alábbi néhány izmosító gyakorlatra, természetesen mezítláb végezve.
• Álló helyzetben tegyük át a testsúlyt a jobb lábra. Emeljük fel, és fogjuk meg a bal térdet, miközben tartsuk az egyensúlyunkat 30-60 másodpercig. Ismételjük a gyakorlatot 2-szer mindkét oldalon. Ha szükséges, fal mellett időnként megtámaszkodva is végezhetjük a gyakorlatot.
• Szintén álló helyzetben, maximálisan nyissuk szét egymás után a lábujjakat. Majd emeljük fel a nagylábujjat, míg a többi ujj a talajon marad. Ezután tartsuk a talajon a nagylábujjat, és emeljük fel a többi ujjat egyszerre amennyire tudjuk. Ismételjük 10-szer az egyes fázisokat, 5-10 másodpercig tartva az adott pozíciót. 
• Térdelő helyzetben (ha szükséges, puha párnát használva), csípőre tett kézzel támaszkodjunk a fordított lábujjakra, és üljünk rá a sarkunkra. Eközben végezzünk kilégzést, majd emelkedjünk fel. Ismételjük 5-ször a gyakorlatot. Ezután maradjunk a sarkunkon ülve 30-60 másodpercig.


A kényelmes cipő kiválasztása

Az ideális cipőnek minden helyzetben kényelmesnek kell lennie, és az anyaga természetes, lágy bőr legyen. A kiválasztott cipőben éreznünk kell, hogy elegendő hely maradt a lábnak elöl, oldalt és felül is, mindenfajta dörzsölődés elkerülésére. Továbbá ügyeljünk arra, hogy sehol ne nyomjon a cipő, a legkisebb mértékben sem. Annak érdekében, hogy nehogy szűk cipőt válasszunk, tanácsos a nap végén vásárolni (amikor a láb kissé megdagad), és olyan harisnyában/zokniban próbálni, amelyet általában hordunk. A talpnak megfelelően kell tompítania a láb talajhoz való ütődését, és nem szabad csúsznia. Ami a sarok magasságát illeti, 2-3 cm-es ajánlott. Azok a nők, akik 4 cm-nél magasabb sarkú cipőt hordanak, döntő többségükben fájdalomra panaszkodnak a lábfej felső részén, a lábszárban, a térdben és a lábujjakban. 

Fotó: 123rf.com

Megfelelő tisztán tartás, lábápolás

Naponta legalább egyszer szükséges a meleg vizes-szappanos lábmosás, ügyelve a gondos öblítésre és törlésre, különösen a lábujjak között (pl. a nedvesség okozta gombásodás elkerülésére). A benőtt köröm megelőzésére a szögletes körömforma javasolt, 1-2 mm-t hagyva a lábujjak fölött. Ha nagyon száraz a lábfejünk bőre, este, lefekvés előtt kenjük be zsíros krémmel, és húzzunk rá pamutzoknit éjszakára.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.