Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A lábfej is törődést igényel!

Érdekességek2019. október 31.

Az egész testsúly rajta nyugszik, előrehajt, amikor járunk, futunk, ugrunk, netán táncolunk… Emellett a lábfejnek minden felülethez alkalmazkodnia kell. A talajjal való érintkezéskor az ütődést a talp enyhíti. Érdemes hát törődni a lábfejünkkel: megfelelően ápolni, tornáztatni, hogy izmos, rugalmas legyen. Íme négy jó tanács hozzá

Fotó: 123rf.comA rugalmasság megtartása
Mozgatás, tornáztatás: Minden este, mezítláb görgessünk egy teniszlabdát előre-hátra és oldalt a talp egész felületén, először lágyan, majd erősebben rányomva a talpat.

• Nyújtás, hajlítás:
Hajlítsuk a lábujjainkat, a kezünkkel segítve, lehetőleg mindennapos „edzésként”. Először a nagyujjat hajlítsuk a külső oldal felé is, majd a középső három ujjat előre-hátra, végül a kisujjat, mely szintén hajlítható a külső oldalra. Minden ujjnál ismételjük 5-ször a hajlítást 10-10 másodpercig.

Izmosítás, erősítés

A lehető leggyakrabban szakítsunk időt az alábbi néhány izmosító gyakorlatra, természetesen mezítláb végezve.
• Álló helyzetben tegyük át a testsúlyt a jobb lábra. Emeljük fel, és fogjuk meg a bal térdet, miközben tartsuk az egyensúlyunkat 30-60 másodpercig. Ismételjük a gyakorlatot 2-szer mindkét oldalon. Ha szükséges, fal mellett időnként megtámaszkodva is végezhetjük a gyakorlatot.
• Szintén álló helyzetben, maximálisan nyissuk szét egymás után a lábujjakat. Majd emeljük fel a nagylábujjat, míg a többi ujj a talajon marad. Ezután tartsuk a talajon a nagylábujjat, és emeljük fel a többi ujjat egyszerre amennyire tudjuk. Ismételjük 10-szer az egyes fázisokat, 5-10 másodpercig tartva az adott pozíciót. 
Térdelő helyzetben (ha szükséges, puha párnát használva), csípőre tett kézzel támaszkodjunk a fordított lábujjakra, és üljünk rá a sarkunkra. Eközben végezzünk kilégzést, majd emelkedjünk fel. Ismételjük 5-ször a gyakorlatot. Ezután maradjunk a sarkunkon ülve 30-60 másodpercig.


A kényelmes cipő kiválasztása

Az ideális cipőnek minden helyzetben kényelmesnek kell lennie, és az anyaga természetes, lágy bőr legyen. A kiválasztott cipőben éreznünk kell, hogy elegendő hely maradt a lábnak elöl, oldalt és felül is, mindenfajta dörzsölődés elkerülésére. Továbbá ügyeljünk arra, hogy sehol ne nyomjon a cipő, a legkisebb mértékben sem. Annak érdekében, hogy nehogy szűk cipőt válasszunk, tanácsos a nap végén vásárolni (amikor a láb kissé megdagad), és olyan harisnyában/zokniban próbálni, amelyet általában hordunk. A talpnak megfelelően kell tompítania a láb talajhoz való ütődését, és nem szabad csúsznia. Ami a sarok magasságát illeti, 2-3 cm-es ajánlott. Azok a nők, akik 4 cm-nél magasabb sarkú cipőt hordanak, döntő többségükben fájdalomra panaszkodnak a lábfej felső részén, a lábszárban, a térdben és a lábujjakban

Fotó: 123rf.com

Megfelelő tisztán tartás, lábápolás

Naponta legalább egyszer szükséges a meleg vizes-szappanos lábmosás, ügyelve a gondos öblítésre és törlésre, különösen a lábujjak között (pl. a nedvesség okozta gombásodás elkerülésére). A benőtt köröm megelőzésére a szögletes körömforma javasolt, 1-2 mm-t hagyva a lábujjak fölött. Ha nagyon száraz a lábfejünk bőre, este, lefekvés előtt kenjük be zsíros krémmel, és húzzunk rá pamutzoknit éjszakára.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.