Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A laktózérzékenység főleg a felnőtteket, a tejfehérje-allergia a kicsiket érintheti

Érdekességek2018. február 15.

A tejfehérje-allergia a leggyakoribb ételallergia a kisgyermekek körében: százból három babánál és kisgyermeknél jelennek meg a betegség tünetei, mégis kevesen tudják, hogy kezeletlenül súlyos allergiás sokkhoz is vezethet, az enyhébb, de kellemetlen laktózérzékenység pedig kiszáradást okozhat. Az Első 1000 Nap program szakértői a betegek világnapján a szülői tudatosság kiemelt szerepére hívják fel a figyelmet.

Bár a tünetek hasonlók, a tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység valójában két eltérő rendellenesség:

Babák és kisgyermekek esetén mindkét állapot nagy odafigyelést igényel a szülők részéről, hiszen akár egy falat tejtermék is komoly gondot okozhat.

A laktózérzékeny babát is szoptatni kell

A laktózintolerancia hátterében a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim részleges vagy teljes hiánya áll: ebben az esetben az emésztőrendszer nem képes maradéktalanul lebontani a tejcukrot, amely a belekbe kerülve erjedésnek indul – ez okozza a laktózérzékenység ismert tüneteit.

Az anyagcserezavar oka lehet veleszületett enzimhiány, csecsemőkorban azonban gyakran egy alapbetegség vagy gyógyszer váltja ki az intoleranciát – ekkor szerzett laktózintoleranciáról beszélünk. Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadát érinti a laktózérzékenység valamely formája élete során. Csecsemőknél a tünetek általánosak, azonban kizárólag az emésztőrendszerben jelentkeznek: a hasi görcsök, puffadás és hasmenés mellett a szülő figyelmét gyakran a súlyvesztés vagy az állandó, csillapíthatatlan sírás kelti fel. „Nagyon fontos, hogy a szoptatást ekkor sem szükséges abbahagyni: bár az anyatej is tartalmaz tejcukrot, az első fél évben a laktózérzékeny babák számára is ez a lehető legtökéletesebb táplálék, amely önmagában fedez minden szükséges tápanyagot.” – hangsúlyozta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap program szakértője.


Mivel csecsemőkorban a laktózérzékenység akár életveszélyes kiszáradást is okozhat, fontos, hogy a baba időben kezeléshez jusson. Bár a veleszületett laktózintolerancia jellemzően élethosszig tart, diétával és a laktáz enzim esetleges pótlásával a beteg teljes életet élhet.

Megfelelő hozzátáplálással elkerülhető a tejfehérje-allergia

Babáknál és kisgyermekeknél a tejfehérje okozza a legtöbb ételallergiás esetet: a tejfehérje-allergia egy rendkívül összetett, több szervrendszert is érintő betegség, amely kezeletlenül súlyos allergiás sokkhoz vezethet. Amennyiben az anya nagy mennyiségű tejterméket fogyaszt, az első tünetek a szoptatás alatt is megjelenhetnek, de a betegség jellemzően a hozzátáplálás során, a tejtermékek bevezetésekor jelentkezik. A többi ételallergiához hasonlóan az allergén elfogyasztása után bőrtünetek (csalánkiütés, ekcéma) jelentkezhetnek, amit puffadás, hasi fájdalmak és nehézlégzés kísérhet.

Milyen tünetek utalhatnak ételallergiára a kicsiknél?

Mindez tudatos táplálással elkerülhető lenne: kutatások szerint a szoptatott babáknál akár hatszor kisebb lehet a tejfehérje-allergia kialakulásának esélye, a tehéntej túl korai bevezetése pedig összefüggésben áll a betegség kialakulásával. Bár a legtöbb szakmai ajánlás a baba fél éves koráig kizárólag anyatej adását javasolja, egy friss kutatás szerint a magyar anyák több mint fele ad rendszeresen tejterméket hat hónaposnál kisebb babájának.

A szülői tudatosság életet menthet

Akár laktózintoleranciáról, akár tejfehérje-allergiáról van szó, egy kisbaba számára az enyhébb tünetek is megterhelők: a haspuffadás okozta fájdalom kialvatlansághoz, a hasmenés pedig a dehidratáción túl vitaminhiányhoz is vezethet. Gyakori hiba, hogy a szülő túl hamar vezeti be a tehéntejet a baba étrendjébe: a kisbabák tápanyagigénye merőben eltér a felnőttekétől, több vasra, D-vitaminra és esszenciális zsírsavra van szükségük, mint felnőttkorban.

„Ételintolerancia vagy allergia esetén elengedhetetlen a szülői tudatosság: nagyon fontos, hogy tejfehérje-allergiás babák számára egy túródesszert vagy egy kanál puding is veszélyes lehet, így mindig tartsuk be a szakorvos és a dietetikus által előírt étrendet! Sokan azt gondolják, hogy egy-egy alkalomnak nincs jelentősége, ételintolerancia esetén azonban a legkisebb mennyiség is árthat” – hangsúlyozta Kubányi Jolán. „A nagyszülők és hozzátartozók gyakran kedveskednek édességgel vagy tejalapú desszerttel a kisgyermeknek, ezért mindig hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy bizonyos összetevők súlyos allergiás reakcióhoz vezethetnek” – tette hozzá a szakértő.

További információ és segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.