Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A Látás Világnapja

Érdekességek2025. november 06.

Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető. A látás világnapja alkalmából az Alensa Optika sokkoló tényeket tár fel, és bemutatja azokat az egyszerű lépéseket, amelyekkel ma elkezdhetjük megvédeni látásunkat. Mert ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.

Fotó: vecstock | freepikRiasztó statisztikák: a látásproblémák világszerte növekednek

A WHO legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek felének megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon különösen aggasztó, hogy a felnőtt lakosság több mint fele használ valamilyen korrekciós eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét, ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is igen elterjedtek. Az Alensa Optika szakértői szerint a helyzet sürgős cselekvést igényel: az emberek 80%-a ugyanis csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30%-kal növeli a sikeres kezelés esélyét. „A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.

Globális látás válság, meghökkentő adatok

WHO 2023-as jelentése szerint 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással . A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció (például szemüveghasználat) csupán 65,8%-os szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott, egy példa: az ománi egyetemisták 73,7%-ánál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. A jövő sem kecsegtet jobbra: szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.


Itthon sem jó a helyzet

A digitális korszak újabb kihívások elé állítja a látás egészségét: a digitális eszközök átlagos napi használata már 7-10 óra, ami jelentősen hozzájárul a digitális szemfáradtság kialakulásához. A rövidlátás világszerte rohamosan növekszik – a Brien Holden Vision Institute becslései szerint 2050-re az emberek fele lesz rövidlátó. Magyarországon évente csak a lakosság 35-40%-a megy el szemészeti szűrésre, holott a szakértők 1-2 évenkénti vizsgálatot javasolnak. Különösen aggasztó, hogy a gyermekek 30%-ának van valamilyen látásproblémája, amely gyakran észrevétlen marad az iskolában, pedig a korai beavatkozás kulcsfontosságú lenne. A 40 év felettiek több mint 60%-a tapasztal presbyopiát, azaz öregszeműséget, ami olvasási nehézségeket okoz, és jelentősen befolyásolja az életminőséget.

Egyszerű változtatások a jobb látásért

A Látás Világnapja alkalmából az Alensa Optika praktikus tanácsokat oszt meg, amelyekkel mindenki javíthatja szeme egészségét. Elsődleges fontosságú a rendszeres szemvizsgálat, még akkor is, ha nincs panaszunk – ez ugyanis lehetővé teszi a problémák korai felismerését. UV-védő napszemüveg viselése egész évben elengedhetetlen, mivel a káros sugárzás télen és felhős időben is jelen van. A megfelelő világítás biztosítása olvasáshoz és munkához, valamint a szembarát táplálkozás – A-, C-, E-vitaminban és omega-3 zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása – szintén kulcsfontosságú. A kontaktlencsék és szemüvegek megfelelő tisztántartása, a rendszeres mozgás, a dohányzás kerülése, valamint a gyerekek szemvédelmének megtanítása mind hozzájárulnak a hosszú távú szem egészséghez.

Az Alensa Optika elkötelezettsége a szemegészség népszerűsítéséért

Magyarországon évente mintegy 1,5 millió szemészeti szakrendelést végeznek, de ezeknek jelentős része már fennálló problémák kezelése miatt történik. Évente átlagosan 210-225 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon. Az szemészeti osztályokra felvett betegek száma 6-7 ezer körül mozog, míg az elvégzett szemészeti műtétek száma évente átlagosan 7-8 ezer. A megelőzés fontosságát alátámasztja az is, hogy a korai felismerés akár 90%-kal csökkentheti bizonyos szembetegségek, például a zöldhályog vagy a makuladegeneráció súlyosbodásának esélyét. Ezért az Alensa Optika mindenkit arra biztat: ne várjunk a tünetekre.

„Napi munkám során azt tapasztalom, hogy az emberek többsége csak akkor fordul szakemberhez, amikor már komoly panaszai vannak. Pedig a látás olyan kincsünk, amit nem szabad elveszítenünk. A digitális világ kihívásai mellett – amikor gyerekeink már óvodás korban tableteznek, felnőttek pedig reggeltől estig képernyők előtt dolgoznak – különösen fontos a tudatos szemvédelem. Az Alensa Optikában azt valljuk, hogy a megelőzés mindig jobb, mint a kezelés. Egyszerű szabályokkal, mint a rendszeres szünet tartása, megfelelő világítás használata, vagy az évenkénti szemvizsgálat, évtizedekkel meghosszabbíthatjuk szemünk egészséges működését. A látás világnapja remek alkalom arra, hogy elgondolkodjunk: mit teszünk ma azért, hogy holnap is élesen lássunk?” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.