Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A Látás Világnapja

Érdekességek2025. november 06.

Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető. A látás világnapja alkalmából az Alensa Optika sokkoló tényeket tár fel, és bemutatja azokat az egyszerű lépéseket, amelyekkel ma elkezdhetjük megvédeni látásunkat. Mert ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.

Fotó: vecstock | freepikRiasztó statisztikák: a látásproblémák világszerte növekednek

A WHO legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek felének megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon különösen aggasztó, hogy a felnőtt lakosság több mint fele használ valamilyen korrekciós eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét, ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is igen elterjedtek. Az Alensa Optika szakértői szerint a helyzet sürgős cselekvést igényel: az emberek 80%-a ugyanis csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30%-kal növeli a sikeres kezelés esélyét. „A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.

Globális látás válság, meghökkentő adatok

WHO 2023-as jelentése szerint 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással . A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció (például szemüveghasználat) csupán 65,8%-os szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott, egy példa: az ománi egyetemisták 73,7%-ánál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. A jövő sem kecsegtet jobbra: szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.


Itthon sem jó a helyzet

A digitális korszak újabb kihívások elé állítja a látás egészségét: a digitális eszközök átlagos napi használata már 7-10 óra, ami jelentősen hozzájárul a digitális szemfáradtság kialakulásához. A rövidlátás világszerte rohamosan növekszik – a Brien Holden Vision Institute becslései szerint 2050-re az emberek fele lesz rövidlátó. Magyarországon évente csak a lakosság 35-40%-a megy el szemészeti szűrésre, holott a szakértők 1-2 évenkénti vizsgálatot javasolnak. Különösen aggasztó, hogy a gyermekek 30%-ának van valamilyen látásproblémája, amely gyakran észrevétlen marad az iskolában, pedig a korai beavatkozás kulcsfontosságú lenne. A 40 év felettiek több mint 60%-a tapasztal presbyopiát, azaz öregszeműséget, ami olvasási nehézségeket okoz, és jelentősen befolyásolja az életminőséget.

Egyszerű változtatások a jobb látásért

A Látás Világnapja alkalmából az Alensa Optika praktikus tanácsokat oszt meg, amelyekkel mindenki javíthatja szeme egészségét. Elsődleges fontosságú a rendszeres szemvizsgálat, még akkor is, ha nincs panaszunk – ez ugyanis lehetővé teszi a problémák korai felismerését. UV-védő napszemüveg viselése egész évben elengedhetetlen, mivel a káros sugárzás télen és felhős időben is jelen van. A megfelelő világítás biztosítása olvasáshoz és munkához, valamint a szembarát táplálkozás – A-, C-, E-vitaminban és omega-3 zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása – szintén kulcsfontosságú. A kontaktlencsék és szemüvegek megfelelő tisztántartása, a rendszeres mozgás, a dohányzás kerülése, valamint a gyerekek szemvédelmének megtanítása mind hozzájárulnak a hosszú távú szem egészséghez.

Az Alensa Optika elkötelezettsége a szemegészség népszerűsítéséért

Magyarországon évente mintegy 1,5 millió szemészeti szakrendelést végeznek, de ezeknek jelentős része már fennálló problémák kezelése miatt történik. Évente átlagosan 210-225 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon. Az szemészeti osztályokra felvett betegek száma 6-7 ezer körül mozog, míg az elvégzett szemészeti műtétek száma évente átlagosan 7-8 ezer. A megelőzés fontosságát alátámasztja az is, hogy a korai felismerés akár 90%-kal csökkentheti bizonyos szembetegségek, például a zöldhályog vagy a makuladegeneráció súlyosbodásának esélyét. Ezért az Alensa Optika mindenkit arra biztat: ne várjunk a tünetekre.

„Napi munkám során azt tapasztalom, hogy az emberek többsége csak akkor fordul szakemberhez, amikor már komoly panaszai vannak. Pedig a látás olyan kincsünk, amit nem szabad elveszítenünk. A digitális világ kihívásai mellett – amikor gyerekeink már óvodás korban tableteznek, felnőttek pedig reggeltől estig képernyők előtt dolgoznak – különösen fontos a tudatos szemvédelem. Az Alensa Optikában azt valljuk, hogy a megelőzés mindig jobb, mint a kezelés. Egyszerű szabályokkal, mint a rendszeres szünet tartása, megfelelő világítás használata, vagy az évenkénti szemvizsgálat, évtizedekkel meghosszabbíthatjuk szemünk egészséges működését. A látás világnapja remek alkalom arra, hogy elgondolkodjunk: mit teszünk ma azért, hogy holnap is élesen lássunk?” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.