Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A láz és csillapítása

Érdekességek2021. április 11.

Fotó: 123rf.com

A láztól önmagától nem kell félni. Néhány napig tartó 38-39°C láz, egyébként egészséges emberben, nem okoz kárt. Persze extrém magas, 41°C feletti hőmérséklet, főleg ha tartós, erősen megviseli  szervezetet.

Azt mindenki tudja, hogy normális testhőmérséklet 36,5-37°C között mozog, hogy hónaljban mérve 37-38°C  közötti hőemelkedésről,  38°C feletti pedig lázról beszélünk lázról. Azt is tudni kell, hogy a végbélben mért hőmérséklet – ugye csecsemőknél ezt használjuk leggyakrabban — mindig 0,5 °C-kal magasabb a hónaljban mérténél. Kevésbé ismert, hogy a testhőmérséklet  normális körülmények között is napszakos  ingadozást mutat: a, legalacsonyabb a reggeli, a legmagasabb a délutáni hőmérséklet.

A láztól önmagától nem kell félni. Néhány napig tartó 38-39°C láz, egyébként egészséges emberben, nem okoz kárt. Persze extrém magas, 41°C feletti hőmérséklet, főleg ha tartós, erősen megviseli  szervezetet.

A láz nem betegség

A láz tehát nem betegség, csak egy  tünet, és  mértéke önmagában nem tükrözi a betegség súlyosságát sem. Ez a szervezet reakciója a kórokozó okozta támadás vagy egyéb, lázat kiváltó folyamat ellen.  Lázas állapotban ugyanakkor  fokozódik az ellenanyag termelés, tehát a hőmérséklet emelkedés segítség a betegségek elleni küzdelemben. Az is igaz, hogy láz esetén fokozódik  az anyagcsere: azaz gyorsul a pulzus és légzésszám, kellemetlen közérzettel jár.

Így csillapítsuk a lázat

Így talán érthetőbb, hogy lázcsillapítást elsősorban akkor alkalmazunk, ha a beteg rossz közérzetre panaszkodik, ha elhúzódó láza van, vagy ha egyéb betegsége miatt szervezetének nagy megterhelést jelent a lázas állapot. Más megítélés alá esnek a csecsemők, akiknél a láz lázgörcs jelentkezésének  veszélyével jár.

A gyógyszertárakban kapható lázcsillapító gyógyszerek csak a lázat csökkentik, a normális testhőmérsékletet nem. Hatásukra ugyanis  a központi idegrendszer hőszabályzó központjában a  szervezet hőmérséklete alacsonyabb  szintre állítódik be. Ha lemegy a láz, megszűnik az izomtónus fokozódás, a remegés is, csökken a légzés- és a pulzusszám. A bőrerek kitágulnak, verejték jelenik meg.


Többféle lázcsillapító kapható, tabletta, folyadék (szirup), kúp formájában. Használatuk előtt  tudni kell, hogy naponta négy-hat alkalommal alkalmazhatók, tehát általában  négy-hat óránként adhatóak.  Ritkán tapasztalunk mellékhatást, de azért előfordulhat bőrtünet vagy egyéb allergiás reakció. A világon legelterjedtebb a  paracetamol készítmények használata, mert alkalmazásuk  mellett a legritkábban tapasztaltak mellékhatásokat.

Gyakran, elsősorban hosszantartó láz, illetve csecsemők-kisdedek esetében  használják a fizikális lázcsillapítást. Ennek során növelik a hőleadást, ami közvetlenül nincs hatással a hőközpontra. Többnyire  lázcsillapítókkal együtt alkalmazzák. Legelterjedtebb a teljes test borogatás  (tehát a csukló-boka vizes rongyba csavarása hatástalan), valamint  a hűtőfürdő használata.

Minden lázas betegnél, különösen gyermekeknél fontos a bő folyadékpótlás. Mivel a láz csak tünet, annak okát minden esetben keresni kell.

Dr. Nemes János


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.