Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A legegészségesebb a szűrt kávé

Érdekességek2020. május 25.

A kávé elkészítésének legegészségesebb módját kutatták fel a tudósok: a különböző módszerek és a szívroham, valamint halálozás közti kapcsolat vizsgálata során megállapították, hogy a szűrt kávé a legjobb az egészségnek.

Fotó: pixabay.comEredményeikről a European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) lapjában számoltak be. “Tanulmányunk erős és meggyőző bizonyítékokkal szolgál a kávékészítési módok és a szívrohamok, az élethossz közötti összefüggésekre” – mondta Dag S. Thelle, a svédországi Göteborgi Egyetem tudósa.

A szűretlen – például a török – kávé olyan alkotóelemeket tartalmaz, melyek megnövelik a vér koleszterinszintjét. A filter eltávolítja ezeket és csökkenti a szívrohamok és az idő előtti halálozás kockázatát”.

A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb ital és a leggyakrabban használt stimulálószer. Thelle 30 évvel ezelőtt felfedezte, hogy a kávéivás összeköthető összességében a koleszterin és a “rossz”, LDL-koleszterin szintjének emelkedésével olyan mértékben, hogy annak már negatív következményei vannak az egészségre.

Kísérletekkel azonosították a kávé ezért felelős alkotórészeit és megállapították, hogy ezek szűrő segítségével eltávolíthatók. Egy csésze szűretlen kávéban nagyjából 30-szor nagyobb a lipidnövelő anyagok koncentrációja, mint a szűrt kávéban – írja a MedicalXpress.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A szakértő kifejtette: kíváncsiak voltak arra, hogy ez a koleszterinre gyakorolt hatás növeli-e a szívrohamok és a szívbetegségekből eredő halálozások számát. Etikátlan lett volna azonban olyan randomizált vizsgálatot végezni, melyben az emberek kávézását szorítják keretek közé, ehelyett nagy populációt tanulmányoztak és több évtizedes adatgyűjtés után mutatták be most az eredményeket.

Az 1985 és 2003 között végzett kutatásban 508 747, 20 és 79 év közötti egészséges norvég nő és férfi vett részt. Kitöltöttek egy kérdőívet a kávézási szokásaikról. A tudósok adatokat gyűjtöttek azokról a változókról is, melyek befolyásolhatták a kávéfogyasztást és a szívbetegségeket is, ezeket figyelembe vették az elemzés során. Ilyenek voltak a dohányzás, az iskolai végzettség, a testmozgás, a magasság, a testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint.


Fotó: pixabay.comA résztvevőket átlagosan 20 éven át követték figyelemmel. Ez alatt az idő alatt 46 341-en elhunytak, közülük 12 621 haláleset oka szív- és érrendszeri betegség volt. 6202 személlyel szívroham végzett.

Összességében a kávézás nem veszélyes szokás – emelik ki a kutatók. Sőt: a szűrt kávé fogyasztása egészségesebb, mint a kávézás teljes mellőzése.

A szív- és érrendszeri eredetű halálozások esetében megállapították, hogy a szűrt kávé férfiak esetében 12 százalékkal, nők esetében 20 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát a nem kávézókhoz képest. A legalacsonyabb halálozási arány azok között jelentkezett, akik 1-4 csésze szűrt kávét fogyasztottak naponta.

Ez nem magyarázható olyan változókkal, mint a kor, a nem, vagy az életmód, ezért úgy gondoljuk, a megfigyelés valós – mondta el Thelle.

A szakértő kifejtette, hogy a szűretlen kávé nem növelte meg a halálozás kockázatát azokhoz képest, akik nem fogyasztanak kávét. Kivételt a 60 évnél idősebb férfiak képeznek, akik esetében a szűretlen kávé fogyasztása összeköthető a szív- és érrendszeri okokra visszavezethető halálesetek arányának emelkedéséhez.

Thelle hangsúlyozta, hogy ezek csak megfigyelési adatok, de ha közegészségügyi hatóságok a tanácsát kérdeznék, azt mondaná: “Azoknak, akik tudják, hogy magas a koleszterinszintjük és tenni akarnak ez ellen, azt tanácsolnám, tartózkodjanak a szűretlen kávétól, ide tartozik a dugattyús kávékészítés is (french press). Mindenki másnak azt tanácsolnám, tiszta lelkiismerettel igya a kávéját és váltson szűrtre”.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.