Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A legfontosabb tudnivalók a pikkelysömörről

Érdekességek2023. május 04.

A pikkelysömör bármely életkorban kialakulhat, de az első tünetek jellemzően 15 és 35 éves kor között jelentkeznek. Bőrbetegség vagy sem? Nézzük, mit érdemes tudni a pikkelysömörről!  

Bőrbetegség vagy sem?

A pikkelysömör (psoriasis), bár tünetei miatt a legtöbben bőrbetegségként gondolnak rá, valójában egy krónikus autoimmun betegség. A pikkelysömörös betegek immunrendszere nem működik megfelelően, emiatt az immunsejtjeik megtámadják bőrüket. Ez az „indokolatlan támadás” a bőr hámsejtjeinek a természetesnél gyorsabb osztódásához vezet. Egészséges esetben a bőr hámsejtjei nagyjából 1 hónap alatt cserélődnek le (ennyi ideig tart míg a bőr mélyrétegeiből az új hámsejtek a felszínre jutnak, ahol elhalnak, majd lehámlanak). A pikkelysömörös betegek bőrsejtjei mindössze néhány nap alatt jutnak el a bőr külső rétegéhez, de mivel ennyi idő kevés ahhoz, hogy megérjenek, és lecserélődjenek, a felesleges sejtek plakkokban gyűlnek össze a bőr felszínén.

Így jönnek létre az ezüstfehér, pikkelyszerű megvastagodások. A foltok igen sokfélék lehetnek, az egészen apró, alig néhány kiütéstől, az akár teljes testrészeket borító bőrelváltozásokig. A foltok jellemzően a könyökön és térden jelennek meg, de gyakori a talpon, tenyéren, fejbőrön, arcon és nyaktájékon is. Ritkább esetben előfordulhatnak a körmökön, a száj vagy nemiszervek környékén.

A pikkelysömör során, az egész szervezetben gyulladásos folyamatok alakulnak ki, ezért ez a betegség súlyos szövődményekkel is járhat. Társbetegségei lehetnek: a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a veseproblémák és a depresszió. Semmiképpen se kezeljük csupán bőrbetegségként tehát.

Gyógyítható a pikkelysömör?

A pikkelysömör jellemzője, hogy kétféle szakasz váltakozik a betegség során:

A tünetes szakaszok, melyeket fellángolásnak is nevezünk. Ezek az időszakok néhány hétig vagy hónapig is eltarthatnak.

A tünetmentes időszakok, amikor a tünetek csökkennek vagy teljesen meg is szűnnek. Ezeket a szakaszokat remissziónak nevezzük.

A pikkelysömör nem gyógyítható betegség, de tünetei enyhíthetőek, illetve a tünetmentes időszakok meghosszabbíthatóak a megfelelő kezeléssel.


A pikkelysömör fajtái

1. Plakkos pikkelysömör: A plakkos pikkelysömör a leggyakoribb fajtája a pikkelysömörös megbetegedéseknek. Az egyéb típusokba a betegek mindössze 10-20%-a sorolható. A plakkos pikkelysömör vörös, gyulladt foltokban jelentkezik. Felülete hámló, ezüstfehér színű. A foltok gyakran viszketnek, és kellemetlen égő érzéssel párosulnak. Leggyakrabban a könyök, térd és fejbőr felületén jelennek meg.

2. Guttált pikkelysömör: Főként gyermekkorban fordul elő, és a pikkelysömörös esetek mindössze 8%-át teszi ki. Kisebb, apró kiütések jellemzik leginkább a felkaron, törzsön vagy combon, fejbőrön. Néhány ritka esetet kivéve mindössze pár hétig tart, és kezelés nélkül el is múlik.

3. Inverz pikkelysömör: Az inverz pikkelysömörnél nagyobb, egybefüggő, fényes, vörös foltok jelennek meg a hónaljban, a mellek alatt, az ágyék táján vagy a fenék alatti redőkben. A bőr nem hámlik, de izzadás és dörzsölés hatására rosszabbodhat az állapota.

4. Eritrodermás psoriasis: Ez egy kevésbé gyakori pikkelysömör fajta, de sajnos annál súlyosabb. A test szinte teljes felületén bőrpirosodást tapasztalhatunk, mely égő érzéssel párosul. De más, súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek, melyek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mert kórházi kezelésre lehet szükség.

5. Köröm pikkelysömör: A pikkelysömörös betegek mintegy 50%-a körömproblémákkal is küzd. A tünetek lehetnek egészen minimálisak (pl. pontozottság), de akár a köröm súlyos károsodásáig, a körömlemez elvesztéséig is terjedhetnek. Az ízületi gyulladással járó pikkelysömör esetén nagyon gyakoriak a körömtünetek.

6. Psoriasisos arthritis (pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás): Ezekben az esetekben a betegek egyszerre tapasztalnak pikkelysömört és ízületi gyulladást. Az esetek 80%-ban az ízületi gyulladás évekkel a pikkelysömör kialakulása után jelenik meg és rendkívül változatos klinikai képet mutat. Enyhe esetben az ízületek duzzadtak fájdalmasak, súlyos esetben sok ízület érintett lehet. Nagyon fontos, hogy ezekkel a tünetekkel orvoshoz kell fordulni, ugyanis a gyulladás maradandó ízületi károsodást is okozhat.

7. Pustulózus pikkelysömör: Ez egy rendkívül ritka és súlyos fajtája a pikkelysömörnek. A betegség megjelenésekor hólyagok alakulnak ki, melyek gennyel teltek. Általában kisebb csoportokat alkotnak, például kezeken vagy lábakon, de gyakori, hogy a test nagy részét beborítja; ilyenkor generalizát pustulózus pikkelysömörről (GPP) beszélünk. Eltérő kórlefolyása miatt más betegségként is kezeljük, elkülönítjük a pikkelysömör többi fajtájától.

A GPP súlyos betegség, mely azonnali orvosi beavatkozást igényel. A beteg lázat, hidegrázást, hányingert, izomgyengeséget és szapora szívverést tapasztalhat.

Megelőzés, kezelés

Bár a pikkelysömör kialakulása jelen tudásunk szerint nem megelőzhető, és a betegség véglegesen nem gyógyítható, de a mai modern terápiákkal a betegek túlnyomó többsége tünetmentessé tehető.

A kezelési tervet minden esetben orvos állítja fel, de van néhány dolog, melyekre odafigyelve egy kicsit megtámogathatjuk a kezelés sikerességét. A kísérő betegségek, melyek előfordulása gyakoribb a pikkelysömörös betegeknél (pl. cukorbetegség,) specifikus diétájának betartásával a pikkelysömör is jobban kordában tartható. Általánosan elmondható, hogy a teljes értékű tápanyagokat tartalmazó, kiegyensúlyozott étrend segít az egészségünk megőrzésében. Az is előnyös, ha megszabadulunk túlsúlyunktól, bizonyos esetekben pedig a vitamintabletták szedése is ajánlott.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.