Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A legfontosabb tudnivalók a pikkelysömörről

Érdekességek2023. május 04.

A pikkelysömör bármely életkorban kialakulhat, de az első tünetek jellemzően 15 és 35 éves kor között jelentkeznek. Bőrbetegség vagy sem? Nézzük, mit érdemes tudni a pikkelysömörről!  

Bőrbetegség vagy sem?

A pikkelysömör (psoriasis), bár tünetei miatt a legtöbben bőrbetegségként gondolnak rá, valójában egy krónikus autoimmun betegség. A pikkelysömörös betegek immunrendszere nem működik megfelelően, emiatt az immunsejtjeik megtámadják bőrüket. Ez az „indokolatlan támadás” a bőr hámsejtjeinek a természetesnél gyorsabb osztódásához vezet. Egészséges esetben a bőr hámsejtjei nagyjából 1 hónap alatt cserélődnek le (ennyi ideig tart míg a bőr mélyrétegeiből az új hámsejtek a felszínre jutnak, ahol elhalnak, majd lehámlanak). A pikkelysömörös betegek bőrsejtjei mindössze néhány nap alatt jutnak el a bőr külső rétegéhez, de mivel ennyi idő kevés ahhoz, hogy megérjenek, és lecserélődjenek, a felesleges sejtek plakkokban gyűlnek össze a bőr felszínén.

Így jönnek létre az ezüstfehér, pikkelyszerű megvastagodások. A foltok igen sokfélék lehetnek, az egészen apró, alig néhány kiütéstől, az akár teljes testrészeket borító bőrelváltozásokig. A foltok jellemzően a könyökön és térden jelennek meg, de gyakori a talpon, tenyéren, fejbőrön, arcon és nyaktájékon is. Ritkább esetben előfordulhatnak a körmökön, a száj vagy nemiszervek környékén.

A pikkelysömör során, az egész szervezetben gyulladásos folyamatok alakulnak ki, ezért ez a betegség súlyos szövődményekkel is járhat. Társbetegségei lehetnek: a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a veseproblémák és a depresszió. Semmiképpen se kezeljük csupán bőrbetegségként tehát.

Gyógyítható a pikkelysömör?

A pikkelysömör jellemzője, hogy kétféle szakasz váltakozik a betegség során:

A tünetes szakaszok, melyeket fellángolásnak is nevezünk. Ezek az időszakok néhány hétig vagy hónapig is eltarthatnak.

A tünetmentes időszakok, amikor a tünetek csökkennek vagy teljesen meg is szűnnek. Ezeket a szakaszokat remissziónak nevezzük.

A pikkelysömör nem gyógyítható betegség, de tünetei enyhíthetőek, illetve a tünetmentes időszakok meghosszabbíthatóak a megfelelő kezeléssel.


A pikkelysömör fajtái

1. Plakkos pikkelysömör: A plakkos pikkelysömör a leggyakoribb fajtája a pikkelysömörös megbetegedéseknek. Az egyéb típusokba a betegek mindössze 10-20%-a sorolható. A plakkos pikkelysömör vörös, gyulladt foltokban jelentkezik. Felülete hámló, ezüstfehér színű. A foltok gyakran viszketnek, és kellemetlen égő érzéssel párosulnak. Leggyakrabban a könyök, térd és fejbőr felületén jelennek meg.

2. Guttált pikkelysömör: Főként gyermekkorban fordul elő, és a pikkelysömörös esetek mindössze 8%-át teszi ki. Kisebb, apró kiütések jellemzik leginkább a felkaron, törzsön vagy combon, fejbőrön. Néhány ritka esetet kivéve mindössze pár hétig tart, és kezelés nélkül el is múlik.

3. Inverz pikkelysömör: Az inverz pikkelysömörnél nagyobb, egybefüggő, fényes, vörös foltok jelennek meg a hónaljban, a mellek alatt, az ágyék táján vagy a fenék alatti redőkben. A bőr nem hámlik, de izzadás és dörzsölés hatására rosszabbodhat az állapota.

4. Eritrodermás psoriasis: Ez egy kevésbé gyakori pikkelysömör fajta, de sajnos annál súlyosabb. A test szinte teljes felületén bőrpirosodást tapasztalhatunk, mely égő érzéssel párosul. De más, súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek, melyek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mert kórházi kezelésre lehet szükség.

5. Köröm pikkelysömör: A pikkelysömörös betegek mintegy 50%-a körömproblémákkal is küzd. A tünetek lehetnek egészen minimálisak (pl. pontozottság), de akár a köröm súlyos károsodásáig, a körömlemez elvesztéséig is terjedhetnek. Az ízületi gyulladással járó pikkelysömör esetén nagyon gyakoriak a körömtünetek.

6. Psoriasisos arthritis (pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás): Ezekben az esetekben a betegek egyszerre tapasztalnak pikkelysömört és ízületi gyulladást. Az esetek 80%-ban az ízületi gyulladás évekkel a pikkelysömör kialakulása után jelenik meg és rendkívül változatos klinikai képet mutat. Enyhe esetben az ízületek duzzadtak fájdalmasak, súlyos esetben sok ízület érintett lehet. Nagyon fontos, hogy ezekkel a tünetekkel orvoshoz kell fordulni, ugyanis a gyulladás maradandó ízületi károsodást is okozhat.

7. Pustulózus pikkelysömör: Ez egy rendkívül ritka és súlyos fajtája a pikkelysömörnek. A betegség megjelenésekor hólyagok alakulnak ki, melyek gennyel teltek. Általában kisebb csoportokat alkotnak, például kezeken vagy lábakon, de gyakori, hogy a test nagy részét beborítja; ilyenkor generalizát pustulózus pikkelysömörről (GPP) beszélünk. Eltérő kórlefolyása miatt más betegségként is kezeljük, elkülönítjük a pikkelysömör többi fajtájától.

A GPP súlyos betegség, mely azonnali orvosi beavatkozást igényel. A beteg lázat, hidegrázást, hányingert, izomgyengeséget és szapora szívverést tapasztalhat.

Megelőzés, kezelés

Bár a pikkelysömör kialakulása jelen tudásunk szerint nem megelőzhető, és a betegség véglegesen nem gyógyítható, de a mai modern terápiákkal a betegek túlnyomó többsége tünetmentessé tehető.

A kezelési tervet minden esetben orvos állítja fel, de van néhány dolog, melyekre odafigyelve egy kicsit megtámogathatjuk a kezelés sikerességét. A kísérő betegségek, melyek előfordulása gyakoribb a pikkelysömörös betegeknél (pl. cukorbetegség,) specifikus diétájának betartásával a pikkelysömör is jobban kordában tartható. Általánosan elmondható, hogy a teljes értékű tápanyagokat tartalmazó, kiegyensúlyozott étrend segít az egészségünk megőrzésében. Az is előnyös, ha megszabadulunk túlsúlyunktól, bizonyos esetekben pedig a vitamintabletták szedése is ajánlott.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.