Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A leggyakoribb fogmosási hibák

Érdekességek2020. augusztus 14.

„Fogmosás, ugyan már!” – legyintenek sokan. Egyszerű az, mint az egyszeregy, nem lehet elrontani. Pedig igenis el lehet, ráadásul számtalan tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy naponta hányszor kell fogat mosni, mennyi idővel étkezés után, vagy hogy a rágózás kiváltja-e a fogtisztítást. Éppen ezért néztük meg, hogy mik azok a leggyakoribb fogmosási hibák, amiket sokan elkövetnek, mert így te is leellenőrizheted, hogy mindent jól csinálsz-e.

Fotó: gettyimages.com1. hiba: túl gyakori fogmosás

Igen, a fogtisztítás fontos, de mint minden mást, ezt is túlzásba lehet vinni. Azt is mondhatjuk, hogy ez a tipikus esete a több nem feltétlenül jobb elvnek, ugyanis a túl gyakori fogmosás nem hogy nem használ, de egyenesen káros is lehet. Hogy miért? Azért, mert a napi négy-öt alkalom károsíthatja az ínyt, és a fogzománcot is elvékonyítja. Azaz amivel használni szeretnél, azzal tulajdonképpen ártasz magadnak.

Mindehhez persze hozzátartozik, hogy még ma is sokszor hallani, hogy minden étkezés után mossunk fogat. Ezek után képzeld el, hogy valaki ötször eszik egy nap, ami öt fogmosást jelent. Ráadásul úgy, hogy az illető ki sem várja azt a 30 percet, aminek az étkezés és a fogmosás között el kellene telnie, hiszen egyszerűen nincs rá ideje. A legideálisabb, ha 2-3-szor tisztítod meg a fogaidat egy nap, a többi étkezés után pedig jöhet a rágó.

Apropó! A rágó ugyan nem helyettesíti a fogmosást, de ha például nincs alkalmad a fogak tisztítására, akkor jó helyettesítő lehet. És nem, nem szedi ki a fogtömést, ha az jól lett elkészítve.

2. hiba: csak a fogakra koncentrálunk

A fogak persze fontosak, de a megfelelő szájápolásnak a fogközök tisztítása, illetve a lepedék nyelvről való eltávolítása is lényeges része. Erről sokan megfeledkeznek, miközben a fogközökben, ha nem fordítunk figyelmet rájuk, könnyen megtelepszik a plakk, ami idővel fogkővé alakul. Azt pedig, hogy a fogkő milyen további problémákat tud okozni, nem kell ecsetelni – ínyvérzés, gyulladás, hogy csak a legismertebb következményeket említsük.

Éppen ezért napi egyszeri fogselymezést is iktass be a rutinodba, illetve a nagyobb fogközökben használj fogköztisztító kefét! A nyelv tisztítását se hagyd ki, ami azért szükséges, mert a rajta található lepedékben is rengeteg baktérium képes megtelepedni. Ezenkívül az íny finoman történő átmasszírozása is hasznos lehet, amit a fogkefével könnyen megtehetsz.


A fotó illuszráció: pixabay.com3. hiba: elcsalunk a fogmosási időből

A leggyakoribb fogmosási hibák között – nem meglepő módon – a ráfordított idő, pontosabban annak a rövidsége is szerepel. Igen, sokszor sietünk, mert késésben vagyunk, este pedig túlságosan fáradtak vagyunk hozzá, de ha nem szánjuk rá azt a 2-3 percet, akkor csak félmunkát végzünk. Ami a fogak esetében igen drasztikus következményeket jelenthet, egészen pontosan azt, hogy elveszítjük őket. Gondolj arra, hogy sokkal több időt szánsz lényegtelen dolgokra, így összehasonlítva pedig tényleg nem sok az a pár perc.

4. hiba: nem megfelelő a fogkefe, ami ráadásul ritkán kerül cserére

Tény, hogy nem nehéz rossz fogkefét venni. A drogériák polcai ugyanis tele vannak nagyobb fejű és kemény sörtéjű fogkefékkel, bár az, hogy miért, rejtély. Ráadásul ezek sokszor nem is olcsóbbak, mint a kis fejjel rendelkező, puha sörtéjű társaik, vagy csak egy kicsivel kell többet költeni rájuk. És hogy mi a baj a fent említett fogkefékkel. Először is a kemény sörték felsértik az ínyt, és a fogzománc kopását is okozhatják. Másodszor el sem férnek az ember szájában, nehéz őket irányítani, így nagyobb terület marad ki a tisztításból.

Az is unásig ismételt már, hogy 3 havonta le kell cserélni a fogkefét, de azért nem árt újra és újra emlékeztetni rá. Az elhasznált, összevissza álló sörtékkel ugyanis nem lesz hatékony a fogmosás.

5. pont: egyéb fogmosási hibák

A leggyakoribb fogmosási hibák között említhetjük még, hogy sokan kihagyják a fogak belső felszínét, de a nem megfelelő technika is sokat árthat. Vannak, akik nevetnek a Bass-módszer leírásán, mert úgy gondolják, hogy ők profik ebben. Az igazság viszont az, hogy kis korban sokan nem sajátítják el a jó technikát, aminek idővel a fogakon átható jelei is lesznek.

Összegzésképpen: az alapos szájhigiénia a fogtisztítással kezdődik, ezért is fontos a fogmosási hibák elkerülése, illetve javítása.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást. 

Zsírdaganatok

2026. július 26.

Szervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.

A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.

Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).

Előrelépések az akupunktúra alkalmazásában

2026. július 25.



Az elmúlt két évtizedben mind mennyiségben, mind minőségben megnőtt azon bizonyítékok száma, amelyek az akupunktúra hatékonyságát igazolják. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőrszerint mára nagyon szilárd alapokon nyugszik ezen eljárás bizonyíthatósága számos téren, de különösen a fájdalomcsillapítás területén.

Egyre nagyobb szükség van rá

Az akupunktúra, mint a hagyományos kínai orvoslás egyik legrégebbi ága, egyre keresettebbé és elismertebbé válik a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés terén. E két terület azért kiemelten fontos, mert az elöregedő, mozgáshiányos társadalmakban hatalmas problémát jelent a mozgásszervi betegségek, problémák kezelése, az ezzel együtt élők hatékony ellátása. Vagyis ezen a területen, különösen az ún. fájdalomszindrómáknál egyre nagyobb szükség van a nyugati – es keleti gyógymódok ötvözésére az integratív medicina szellemiségében.

Éppen ezért nem véletlen, hogy 1997 és 2010 között több, mint 600 klinikai vizsgálatról született publikáció a témában. Ezek közül is az egyik legszigorúbb analízist az angol National Institute for Health Research végezte.  A kutatók első lépésként kiválasztottak 29-et a legmagasabb minőségű, randomizált, ellenőrzött vizsgálatok közül. Ezek a kutatások közel 18.000 páciens esetében hasonlították össze a valódi akupunktúra, az „ál-akupunktúra” és a nyugati típusú orvosi kezelések hatékonyságát. „Ál-akupunktúra” alatt olyan kezelést értettek, amely során a tűszúrások nem érték el a bőr megfelelő mélységét vagy rossz helyeken történtek a szúrások.