Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A legjobb zöldségek és gyümölcsök méregtelenítéshez

Érdekességek2022. július 19.

Fotó: 123rf.com

Válogatás igazi vitamin és ásványi anyag koncentrátumokból, melyek könnyen emészthetők, alacsony a kalóriatartalmuk, és gyorsítják a zsírégetést. Bőven fogyasszunk belőlük!

1. Uborka és cukkini: „hiper-light” zöldségek

Kalóriaszegények (12 Cal/100 gr), glikémiás indexük alacsony (15), lúgosítanak, és védő hatású ásványi anyag tartalmuk is jelentős. Serkentik az anyagcserét, tisztítják az emésztőrendszert, így segítive a méregtelenítést, és a testsúlycsökkenést.

2.  Cékla: a vérkeringés serkentője

Magas folsav-, betalain nevű antioxidáns- és természetes nitrát-tartalmának köszönhetően segíti a májat a zsírok lebontásában. Tisztítja az ereket, így értágító hatású és serkenti a vérkeringést. Élénkíti a méregtelenítő folyamatot – a tápanyagok megőrzése érdekében fogyasztása  nyersen a legjobb.

3. Ananász: az emésztés segítője

Gyorsítja az emésztést (különösen a proteinekét), így a puffadás ellen is hat. Bővelkedik enzimekben (köztük a fehérjebontó bromelainban), káliumban és citromsavban. Jelentősen hozzájárul a szervezet sav-bázis egyensúlya és a jó enzimműködés fenntartásához. Fogyasztása ideális hústartalmú étkezés után.

4. Sárgarépa: a hasznos, nyers ropogtatnivaló

Tisztítja a bélrendszert, támogatja az emésztőrendszer egészségét. Mint minden gyökérzöldség, gazdag rostokban, A-provitaminban és káliumban. Ha nyersen ropogtatjuk, segít az étvágy csökkentésében. Magas pektin vegyület tartalma elősegíti a telítettségérzés megjelenését, és csökkenti a zsírok asszimilációját, egyes fogások glikémiás indexét. Energiaértéke alacsony. 


5. Déligyümölcsök – vitaminbombák

Citrom, narancs, grapefruit… Bővelkednek C-vitaminban, ásványi anyagokban, antimikrobiális citromsavban és flavonoidokban, melyek jótékony hatást gyakorolnak az érrendszerre. Így kedvezően hatnak a vérkeringésre és a méregtelenítésre is. Amellett a C-vitamin megakadályozza, hogy a gyümölcsökben lévő nitrátokból toxikus nitrozaminok keletkezzenek (mivel leköti a nitrátokat). Miért ne tennénk hát pl. egy gerezd citromot a fogyasztandó, pohár vizünkbe?

6. Zöld tea: a hatékony antioxidáns

Gazdag a káros szabadgyökök ellen ható (és a fogyást is elősegítő) antioxidánsokban. Élénkítő hatásáért a benne lévő tein a felelős, ezért ideális reggeli ital. Stimulálja az anyagcserét, és felveszi a harcot a cukor utáni vággyal szemben. Tein és specifikus polifenol tartalmának köszönhetően segíti a májat a méregtelenítésben. Cukor, tej, egyéb ízesítés nélkül fogyasszuk, lehetőleg 14h előtt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.